- Külföld
- háború
- orosz-ukrán-konfliktus
- kijev
- moszkva
- volodimir zelenszkij
- vlagyimir putyin
- nato
- európai unió
Zelenszkij elárulta, hol tartózkodnak jelenleg a gyermekei
Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója
Élő
Az Európai Unió a közelmúltban hárommilliárd eurót (mintegy 1200 milliárd forintot) utalt át Ukrajnának, ami a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből származó uniós finanszírozás első részlete − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök január 10-én jelentette be a pénz megérkezését, és kijelentette, hogy Ukrajna a forrásokat kiemelt kiadásokra fogja felhasználni.
A G7-ek rendkívüli bevételek felgyorsítására irányuló hitelek (ERA) kezdeményezése összesen 50 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának a lefoglalt orosz vagyonokból származó nyereségből, ebből 20 milliárd dollárt az EU-tól.
Az orosz erők január 9-ről 10-re virradó éjszaka dróncsapások sorozatát hajtották végre Ukrajna ellen. Az Ukrán Légierő jelentése szerint az orosz erők mintegy 72 Shahed drónt indítottak az éjszaka folyamán a Rosztovi területről, Millerovóból; a Krasznodari területről, Primorszk-Aktarszkból; valamint az Orjoli és Brjanszki területről − írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az ukrán légierő jelentette, hogy az ukrán erők 33 orosz drónt lőttek le Poltava, Szumi, Harkiv, Cserkaszi, Csernyihiv, Kijev, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Hmelnyickij, Vinnyica és Herszon terület felett; hogy 34 drón „elveszett”, valószínűleg ukrán elektronikai hadviselés (EW) zavarása miatt; és hogy egy drón az orosz légtér felé repült. Szerhij Dedenko, a Csernyihivi területhez tartozó Szemenivka polgármestere arról számolt be, hogy az orosz erők öt Shahed drónnal csapást mértek a határ menti településre.
Timur Tkacsenko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője arról számolt be, hogy egy lelőtt orosz drón törmelékei megrongáltak egy magasépületet a Kijev városhoz tartozó Szolomjanszkij városi körzetben.
Az ukrán erők legnagyobb harcértékkel bíró egysége angolul beszélő újoncokat keres egy olyan időszakban, amikor Donald Trump közelgő elnöksége azzal fenyeget, hogy Kijev várhatóan erős nyomás alá kerül a harctéren − írja a The Guardian.
Az Azov önkéntes dandár − amely egyébként erős nacionalista, sőt egyenesen neonáci gyökerekkel rendelkezik − egy nemzetközi zászlóalj létrehozását tervezi, hogy növelje létszámát, miközben Ukrajna a teljes körű háború negyedik éve felé tart.
Az egység parancsnoka, akinek hívójele Karl, elmondta, hogy az Azov nagyrészt katonai tapasztalattal rendelkező embereket szeretne toborozni, „mert Ukrajna kisebb, mint Oroszország”, és minden segítő kézre szüksége van.
Azért harcolunk, hogy Oroszország ne kerüljön közelebb Európához
− mondta, azzal érvelve, hogy ha Ukrajna elesik, Moszkva tovább fenyegetné Lengyelországot, a balti államokat és más, Ukrajnánál kisebb nemzeteket.
Eddig tizenöt, katonaként vagy önkéntes munkásként tevékenykedő brit halt meg Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta.
Több mint hétezer katona tért vissza az Ukrán Fegyveres Erőkhöz (AFU), miután engedély nélkül elhagyták az egységüket. Erről az Ukrán Állami Nyomozó Iroda (SBI) számolt be Telegram-csatornáján a Kárpáthír szerint.
Az ügynökség közölte, hogy a katonák azután kezdtek visszatérni, hogy elfogadták azt a törvényt, amely szerint az egységüket elhagyó katonák állami szankciók nélkül állhatnak újra szolgálatba. Az Állami Nyomozó Iroda azt is hozzátette, hogy 4396 visszatért katonát már hivatalosan is visszavettek a szolgálatba, a többiekkel kapcsolatban pedig folyamatban van a büntetőeljárások újraindítása és lezárása.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a dezertálás miatti büntetés alóli mentesítéséről szóló törvényt. A dokumentum szerint az AFU katonái az első, engedély nélküli szolgálatelhagyás után büntetés nélkül visszatérhetnek a szolgálatba.
Az adatok helyességét lapunk független forrásból nem tudta ellenőrizni.
Január 11-én reggel a Zaporizzsjai területen lévő Primorszke településen orosz drón csapódott egy civil autóba, amelyben öt ember ült – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A becsapódás következtében egy 47 éves nő a helyszínen belehalt sérüléseibe, négy másik ember – egy 46 és egy 60 éves férfi, valamint két 50 év körüli nő – pedig megsérült. Mindannyian kórházban vannak, az egyik férfi állapota kritikus.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy lánya, Olekszandra és fia, Kirilo Kijevben maradtak a teljes háború alatt.
Ezt a RaiNews24 olasz tévécsatornának adott interjújában nyilatkozta . Az elnök szerint Ukrajnában a gyerekek a legerősebbek. Zelenszkij Paolo Petrecki műsorvezető kérdésére válaszolva, hogy milyen volt számára a háború három éve, azt mondta:
Nincs könnyű dolgunk. Nagyon tisztelem népünket. A háború kezdetétől fogva védték Ukrajnát. A gyerekek igazságtalanul esnek át ezen a próbán. Nagyon ijesztő, amikor látod, milyen körülmények között nőnek fel a gyermekeink
Zelenszkijnek két gyermeke van - a 19 éves Oleksandra és a 11 éves Kirilo. A lánya Kijevben jár jogi egyetemre, a fia pedig általánosiskolás.
A Fehér Ház szerint az orosz energiaszektort célzó új, szélesebb körű szankciók jelentősen csökkentik Oroszország bevételeit, jelentős nyomást gyakorolnak az orosz gazdaságra, nehéz döntésekre kényszerítik az orosz vezetést, akik havonta dollármilliárdokat veszítenek. Ezt hangsúlyozta a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője, John Kirby január 10-én.
Az új szankciók jelentős nyomást gyakorolnak az orosz gazdaságra, ami egyre inkább nehéz döntésekre kényszeríti az orosz vezetést
− mondja a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok tavaly novemberben már jelentős pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező orosz bankok, köztük a Gazprombank ellen. Ez súlyosan érintette az orosz energiaszektort − írja az Amerika Hangja ukrán kiadása.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy „jelentős számú demokrata és republikánus" van a Kongresszusban, akik nem értenek egyet az Ukrajnának nyújtott segélyek leállítására tett kísérletekkel − írja szemléjében az Ukrajinszka Pravda.
Joe Biden Washingtonban az Egyesült Államok gazdaságának és munkaerőpiacának helyzetéről tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy
tudom, hogy jelentős számú demokrata és republikánus van a Capitoliumon, akik úgy gondolják, hogy továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát. Számítok rá, hogy felszólalnak és ellentmondanak a jövendő elnöknek, ha úgy dönt, hogy leállítja Ukrajna finanszírozását.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint annak ellenére, hogy a Kreml kész tárgyalni a nyugati vezetőkkel, Vlagyimir Putyin orosz elnök követeléseivel semmilyen tárgyalás nem garantálhatja a tartós békét – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A Kreml megerősítette, hogy kész „előfeltételek” nélkül tárgyalásokat folytatni Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, de megjegyezte, hogy álláspontja változatlan.
Január 10-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Trump bejelentésére reagálva, miszerint találkozót szervez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azt mondta, hogy Putyin nyitott a nemzetközi vezetőkkel való kapcsolatfelvételre, és „nincs szükség semmilyen feltételre”.
Dmitrij Peszkov ugyanakkor megismételte, hogy a Kreml fenntartja az Ukrajnával kapcsolatban „többször hangoztatott” álláspontját, amelyet Putyin 2024 júniusában világosan meghatározott, és december 19-i sajtótájékoztatóján is megerősített.
December 19-én Volodimir Zelenszkijt „illegitimnek” minősítve Putyin kijelentette, hogy kész találkozni Donald Trumppal, és megvitatni a teljes körű invázió befejezését célzó békejavaslatokat. Mindamellett megismételte álláspontját, miszerint Moszkva megtartja a Krím ellenőrzését, azzal a négy ukrán régióval együtt, amelyekre 2022-ben igényt tartott.
Joe Biden amerikai elnök telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel többek között Ukrajna támogatásáról – közölte az amerikai elnöki hivatal pénteken az MTI tájékoztatása szerint.
A Fehér Ház közleménye szerint a megbeszélésen szó volt az Egyesült Államok közelmúltban nyújtott katonai segítségéről, köztük a pénteken bejelentett 500 millió dolláros azonnali biztonsági támogatásról, amelynek célja – a tájékoztatás szövege szerint – az ukrán pozíciók erősítése Oroszországgal szemben.
Joe Biden beszámolt az ukrán elnöknek a pénteken bejelentett átfogó, Oroszország ellen hozott szankciós intézkedésekről is, amelyek az orosz kőolaj-termelést és -exportot célozzák – áll a közleményben, amelyben az is olvasható, hogy Joe Biden Ukrajna további segítségét sürgette a telefonbeszélgetés keretében is.
Az elnök helyi idő szerint péntek este újságírók előtt is megemlítette a megbeszélését az ukrán elnökkel, amelyet hosszúnak nevezett. Kifejtette, hogy véleménye szerint, amíg Nyugat-Európát sikerült egységben tartani Ukrajna mögött, addig Ukrajna is képes lehet felülkerekedni, mert a háború Oroszország számára is komoly költségekkel jár.
Ukrajna további támogatásának esélyét illetően a leköszönő elnök azt mondta, hogy reménye és várakozása szerint jelentős számú demokrata és republikánus kongresszusi képviselő, valamint szenátor van az amerikai segítség fenntartása mellett, amennyiben Donald Trump hivatalba lépő elnök a támogatás csökkentését tervezné.
Az ukránok elfogtak egy olasz pizzakészítőt, Giovanni Cennit, aki önként jelentkezett az orosz hadseregbe tavaly ősszel – számolt be a Today.it portál.
A fogságba esett Cenniről egy rövid videó is napvilágot látott, amelyben azt mondta:
Giovanni vagyok, olasz, jó estét.
A portál szerint Giovanni Cenni 2024. november 13-án vonult be az orosz hadseregbe, hogy részt vegyen az Ukrajna elleni háborúban. A kijevi hírszerzés a donbásszi Kupjanszk térségében fogta el január 7-én vagy 8-án (vagyis feltételezhetően valamikor az éjjeli/hajnali órákban), miközben egy ellenséges vonalak mögötti felderítő és hírszerző műveletet hajtott végre.
Az olasz férfiről egy, az orosz védelmi minisztérium által kiállított dokumentumot is közzétettek, amely tartalmazza a hivatalos adatait. Korábban Oroszországban, a szamarai tiszteletbeli olasz konzul pizzériájában dolgozott.
A Today.it szerint Cenni eredetileg Campania tartományból származik, és azt lehet olvasni róla a régi LinkedIn-oldalán, hogy a nápolyi La figlia del presidente nevű pizzázóban is dolgozott (ezt egyébként a szóban forgó étterem csütörtökön cáfolta, és azt állítják, hogy semmi közük nem volt hozzá). A szamarai olasz konzul, Gianguido Breddo viszont elismerte, hogy valóban az alkalmazottja volt Cenni, de nagyjából egy évvel ezelőtt felmondott, és valahova Volgográd környékére költözött.
Különleges személy volt, nápolyi, heves jellem, és nos, most, hogy megtudtam, hogy harcolni ment, nem lepődtem meg rajta
– mondta a konzul.
A Today szerint Gianguido Breddo ismert személynek számít Szamarában, és van róla legalább egy olyan fotó is, amelyen kifejezte csodálatát Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt is. A képen egy „Putyin barátja vagyok” feliratú medvés pólóban látható.
Giovanni Cennivel kapcsolatban pedig megjegyezték: hogy mi késztetett egy nápolyi pizzaséfet arra, hogy jelentkezzen az orosz hadseregbe, és egy ukrajnai lövészárokban kössön ki, az egyelőre nem világos – bár az orosz oldalon harcoló külföldiek nagy többsége a zsoldért teszi ezt, nem az ideológiai szimpátia miatt.
Az orosz csapatok pénteken ismét támadást intéztek a dél-ukrajnai Zaporizzsja ellen, amelynek következtében két ember is megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Két sebesültről – egy 39 éves férfiról és egy 56 éves nőről – van tudomásunk. Jelenleg a mentősök kórházba szállítják őket. Maradjanak biztonságban a nap végéig
– közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
Korábban Fedorov egy Zaporizzsja elleni dróntámadásról számolt be. Ennek következtében megrongálódott egy magánház. Ahogy arról az Index is beszámolt, szerda délután brutális terrortámadás érte a háború óta csaknem 1 millió főre duzzadt ukrán várost. Helyi idő szerint 15 óra 40 perckor az oroszok két irányított légibombát (FAB–500) indítottak a regionális központ területére. Jelenlegi adatok szerint a támadásban 123-an sebesültek meg és 13-an haltak meg.
Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5135 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 32 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az ukrán vezetés arra számít, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatása után nem sokkal találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel – közölte pénteken Heorhij Tihij külügyi szóvivő, akit a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett az MTI szerint.
Újságírók arra kérték a szóvivőt, hogy kommentálja Trump pénteki kijelentését, amely szerint már dolgozik egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó találkozó megszervezésén. „Donald Trump korábban is beszélt egy ilyen találkozó tervéről, így ebben semmi újat nem látunk” – válaszolta Tihij.
Hozzátette: Ukrajna az Egyesült Államok új kormányával való együttműködés kialakítására összpontosít, és alig várja Volodimir Zelenszkij és Donald Trump találkozóját.
A mi álláspontunk nagyon egyszerű: mi Ukrajnában mindannyian országunk számára igazságosan akarjuk lezárni a háborút. Úgy látjuk, hogy Trump elnöknek is eltökélt szándéka a háború lezárása. Ezért nagyon várjuk Trump és Zelenszkij elnök találkozását, mert nekünk az a legfontosabb, hogy Amerikával együtt dolgozzunk a békéért
– fejtette ki a szóvivő. Hozzáfűzte azt is, hogy „rögtön a beiktatás után a legmagasabb szintű ukrán-amerikai kapcsolatfelvételekre” készülnek Kijevben.
A NATO két hajót küld a Balti-tengerre azért, hogy ellenőrizze Oroszország víz alatti infrastruktúráját és kövesse az orosz „árnyékflotta” (vagyis az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő hajók) mozgását a térségben – jelentette be pénteken a finn külügyminiszter, Elina Valtonen.
Helsinkiben tartott sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy Finnország maga is növeli aktivitását a térségben. „Finnországot régóta aggasztják az Oroszország által létesített árnyékflottának a környezetre és a tengerbiztonságra gyakorolt káros következményei” – mondta, majd hozzátette:
Nyilvánvaló, hogy az orosz árnyékflotta fenyegetést jelent a tenger alatti kritikus infratstruktúrára nézve is.
A kijelentés előzménye, hogy december végén meghibásodott a Finnországot Észtországgal összekötő, Estlink 2 nevű tengerfenéki villamos vezeték. A finn hatóságok szabotázs gyanúja miatt feltartóztatták a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózó, de az Európai Unió szerint Oroszország árnyékflottájához tartozó Eagle S nevű tankert, amely feltételezésük szerint a horgonyát a tengerfenéken végighúzva okozhatta a károkat.
Hétfőn az Egyesült Királyság vezette, az északi és a balti államok, valamint Hollandia egységeiből álló közös expedíciós erők (JEF) már bejelentették, hogy a nemrég jelentett incidensekre válaszul fokozzák a Balti-tenger víz alatti infrastruktúrájának felügyeletét.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!