Az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje tájékoztatása szerint az orosz Föderáció 110 Sahíd típusú és szimulátor drónt vetett be vasárnap éjjel Ukrajna területén – számolt be róla a Korrespondent.
A közlemény szerint a pilóta nélküli repülőgépeket az oroszországi Millerovo, Orel, Brijanszk és Primorszko-Ahtarszk települések irányából indították, melyek közül az ukrán légvédelem 78-at megsemmisített. A dróntámadások többek között Poltavát, Kijevet, Cserkaszit, Szumit, Harkivot és Dnyipropetrovszkot vették célba.
„A Szumi, Kijev, Zsitomir és Zaporizzsja régiókban lelőtt ellenséges drónok lezuhanása miatt vállalkozások, magán- és állami intézmények épületeiben, magánházakban és gépjárművekben keletkeztek károk. Áldozatokról egyelőre nincsen tudomásunk” – közölte az ukrán légierő.
A fenntartható béke érdekében növelni kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár az Unian szerint.
Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen, de mindenekelőtt tartós békét szeretnénk. Nem tudom, hogyan és mikor ér véget ez a háború. De azt tudom, hogy nem lesz béke, ha Putyin megkapja Ukrajnában, amit akar. Mert akkor tovább fog nyomulni. A múltban már fenyegetőzött háborúval, és el is kezdte. Grúzia 2008-ban, Ukrajna 2014-ben, majd 2022-ben újra. Mi lesz a következő célpont?
– mondta az Európai Parlamentben tartott beszédében.
Szerinte a béke nem lesz sem fenntartható, sem tartós, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök, Hszi Csin-ping kínai vezető és Kim Dzsongun észak-koreai vezető, valamint az iráni rezsim erősebbnek érzi magát. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborút lezáró, az ő érdekeiket szolgáló megállapodás a globális instabilitáshoz vezető út lenne.
Rutte azt is hangsúlyozta, hogy a béke csak akkor lehet tartós, ha Ukrajna az erő pozíciójából ül tárgyalóasztalhoz: „Ehhez továbbra is szüksége van a segítségünkre – több fegyverre és gyorsabban –, hogy jobban meg tudja védeni magát, és jó alkut tudjon kötni Ukrajna, de Európa és a világ számára is.”
Több mint 5100 ukrajnai diák jár ma Magyarországon iskolába, nekik Európában egyedülálló módon heti öt óra egyéni, speciális fejlesztést biztosítanak az intézményekben – jelentette ki a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára.
Az MTI szerint Csepeti Ádám erről a Rákóczi Szövetség téli táborában beszélt, ahol egy hónapon keresztül több turnusban összesen 700 kárpátaljai felső tagozatos és középiskolás magyar diákot látnak vendégül.
Kiemelte, megterhelő a diákok számára, hogy beilleszkedjenek egy másik oktatási rendszerbe, miután el kellett hagyniuk az otthonukat.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy ezeknek a speciális fejlesztéseknek a költségeit a kormány külön támogatás formájában fedezi.
Hozzátette, a felsőoktatásban a Stipendium Hungaricum program keretében ezer ukrajnai egyetemistának biztosítanak lehetőséget a magyarországi felsőfokú tanulmányokra a legkiválóbb egyetemeken.
Olaf Scholz német kancellár egy bielefeldi kampányrendezvényen kijelentette, hogy ellenzi az Ukrajnának szánt fegyverszállítások növelését, ha ehhez más költségvetési tételek finanszírozásának csökkentésére van szükség – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ellenzem, hogy a nyugdíjakból vegyenek el, ellenzem, hogy ezt a helyi költségvetések megnyirbálásával tegyék, ellenzem, hogy kevesebb pénzt fektessenek a vasutakba és az utakba. Szóval ezt pluszban kell finanszírozniuk
– jelentette ki a kancellár.
Scholz azzal érvel, hogy a parlamentben nincs meg az a többség, amely támogatná Németország szigorú hitelfelvételi korlátainak, az úgynevezett adósságfékeknek a felfüggesztését az Ukrajnának nyújtott segélyek és más politikák finanszírozása érdekében.
A lap felidézte, hogy a kancellár hárompárti koalíciós kormánya összeomlott, miután hónapokig tartó heves tárgyalások után nem sikerült megegyezni a 2025-ös költségvetésről. Az előrehozott választásokat február 23-ra tűzték ki.
A múlt héten a Spiegel arról számolt be, hogy Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter szorgalmazta, hogy a választások előtt mintegy 3 milliárd euró értékben szállítsanak fegyvereket Ukrajnának, de Scholz megakadályozta a javaslatot.
Ha ezt megteszik, akkor azt is meg kell mondani, hogy honnan van erre a pénz
– mondta Scholz hétfőn.
Boris Pistorius német védelmi miniszter cáfolta azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint Scholz állítólag blokkolja az Ukrajnának nyújtandó további 3 milliárd eurós katonai segélycsomagot, ugyanakkor elismerte, hogy nem született még döntés.
Szumi térségében lezuhant egy drón egy kritikus infrastrukturális létesítmény területén, 185 település maradt áram nélkül – írja az Ekonomicsna Pravda .
Január 13-án egy orosz drón zuhant le a Putivli közösség egyik kritikus infrastrukturális létesítményének területére
– közölte a Szumi Területi Katonai Közigazgatás sajtószolgálata.
Ennek következtében 185 település maradt áramszolgáltatás nélkül a Konotopi és Szumi járásokban. Megjegyezték azt is, hogy a sürgősségi javítási munkálatok folyamatban vannak. A kritikus infrastruktúrát és az életfenntartó létesítményeket tartalék áramellátásra kapcsolták.
Robert Fico szlovák miniszterelnök találkozóra hívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a gáztranzit problémáinak megoldása érdekében – írja az Ukrajinszka Pravda Robert Fico Facebook-bejegyzése alapján.
A szlovák kormányfő közölte, hogy nyílt levelet írt Zelenszkijnek. Ebben az áll, hogy az Ukrajnán keresztül Szlovákiába és más országokba irányuló gáztranzit leállításáról szóló döntés nagy kárt okoz Ukrajnának, Szlovákiának és az EU-nak is. Fico úgy véli, hogy ez a döntés különféle reakciókat vált ki, ami „nem járul hozzá sem a kétoldalú, sem a többoldalú kapcsolatokhoz”.
Fico kijelentette, hogy nem kíván reagálni Volodimir Zelenszkij vasárnapi nyilatkozatára, mert „nem áll szándékában tovább fokozni a feszültséget”.
Teljes mértékben a gáztranzit felfüggesztésével kapcsolatos helyzet megoldására akarok koncentrálni
– biztosította a szlovák kormányfő.
Felszólította az ukrán felet, hogy aktívan vegyen részt a Pozsonnyal a gázról folytatott további tárgyalásokon, és az erre a célra létrehozott külön munkacsoport tevékenységében.
„Szeretném folytatni a konstruktív és kölcsönösen tiszteletteljes párbeszédet Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. Ezért a szlovák végrehajtó hatalom legfőbb képviselőjeként hadd hívjam meg önt tárgyalásokra, lehetőleg minél hamarabb, teljes mértékben megértve az ön napirendjének komolyságát” – sürgette Fico Zelenszkijt.
Javasolta, hogy a találkozóra szlovák területen, a szlovák–ukrán államhatár közelében kerüljön sor. „Szimbolikus lenne, ha a Kijev és Kassa közötti közvetlen vasúti összeköttetést, amely kormányaink közös erőfeszítéseinek eredménye, felhasználná arra, hogy szlovák területre jusson” – mondta Fico.
Egy ilyen találkozó jó előfeltételeket teremt a Szlovákiába és más országokba Ukrajnán keresztüli gázszállításokról szóló nyílt megbeszélésre a lehetséges technikai megoldásokról, tekintettel arra, hogy az érintett ukrán és orosz vállalatok közötti szerződés 2024. december 31-én lejárt
– tette hozzá.
Fico a levélben azt is hangsúlyozta, hogy számos kérdésben más véleményen van, mint Zelenszkij.
„Először is nem hiszek abban a stratégiában, hogy az ukrajnai háborúban a kölcsönös vérontás folytatása Ukrajna erősebb pozíciójához vezetne az esetleges béketárgyalásokon. Minden külföldi utamon hangsúlyozom az ellenségeskedés azonnali beszüntetésének szükségességét, támogatom a meglévő béketerveket, és javaslom, hogy a béketárgyalások bármilyen szinten, de Szlovákiában zajlódjanak” – jelentette ki a szlovák miniszterelnök.
Az Ukrajnán keresztüli gáztranzit leállításáról szóló döntéséről is más a véleményem. Nem az én álláspontom az egyetlen Európában. Még akkor sem, ha nem veszem figyelembe azt, hogy a Szlovák Köztársaság évi 500 millió eurót veszít az Ukrajnán áthaladó gáztranzit leállítása miatt. A gáztranzit abszolút meghatározó
– tette hozzá.
Fico nemrég keményen bírálta Ukrajnát mint megbízhatatlan partnert, és azt mondta, elege van abból, hogy Zelenszkij elnök „koldulva” és „zsarolva utazgat Európában”.
Válságos helyzetbe került a Moldovához tartozó Dnyeszteren Túli Terület, miután Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját – jelentette ki hétfőn Alexandru Rosenberg, a szakadár köztársaság „miniszterelnöke” a kormánya alá tartozó operatív parancsnokság ülésén.
„A köztársaság nagyon nehéz, szinte válságos körülmények között létezik. A földgázszállítások megszűnése a legtöbb vállalkozás leállásához vezetett, kivéve azokat, amelyek élelmiszereket állítanak elő.”
Elmondása szerint az energiaforrás-hiány körülményei között számos termelőüzemben éjszakai munkarendet vezettek be. A közeljövőben, ha lesz szabad áramkapacitás, más vállalatok is tervezik, hogy átállnak az éjszakai munkarendre – tette hozzá.
A Moldovába irányuló gázszállítások január 1-je óta szünetelnek, miután Ukrajna leállította a tranzitot, a moldovai kormány pedig nem volt hajlandó rendezni a Gazprommal az elfogyasztott üzemanyagért fennálló tartozását. A Gazprom 709 millió dolláros tartozás kifizetését követeli az Európa-barát kisinyovi kormánytól, amely azt állítja, hogy fennmaradó tartozásának összege csupán mintegy kilencmillió dollár.
A moldovai és a Dnyeszteren Túli Terület hatóságai szükségállapotot rendeltek el, a helyzet rendezéséig takarékoskodnak az energiaforrásokkal. A takarékosság érdekében szüneteltetik a lakóépületek melegvízellátását, a központi fűtést, és az áramot rotációs alapon szolgáltatják.
Rajan Menon szerint az orosz–ukrán háború végétől függetlenül Oroszországot stratégiailag már legyőzték. A Defense Priorities külpolitikai kutatóintézet és az amerikai Columbia Egyetem vezető kutatója úgy látja, hogy Moszkva belső és külső helyzete hosszú távon rosszabb lesz, mint a háború előtt volt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az amerikai szakértő szerint Putyin nem tudja elérni fő célját, mivel nem tudja Ukrajnát Oroszország befolyási övezetében tartani. Mint mondta, a támadással Moszkva teljesen elidegenítette Ukrajnát, így a jövőben semmiféle szoros együttműködés nem jöhet létre a két ország között. „Az ukrán identitást most az a vágy határozza meg, hogy minél kevesebb közös legyen Oroszországgal.”
Az elemző meg van győződve róla, hogy Kijev kapui bezárulnak a NATO felé. Ukrajna azonban tovább mélyíti katona kapcsolatait a Nyugattal.
Roman Mrocsko, a dél-ukrajnai Herszon város katonai közigazgatásának vezetője közölte, hogy hétfőn az orosz hadsereg dróncsapást mért a régióban lévő Antonyivka településre, a támadásban egy nő súlyosan megsebesült – adta hírül az MTI.
Vasárnap este Oroszország az északkelet-ukrajnai Szumi város térségére mért Sahíd drónokkal csapást. A lezuhanó roncsok a helyi kormányzói hivatal közlése szerint tüzeket okoztak több családi házban és egy gyermekegészségügyi központban, de senki sem sérült meg.
Az ukrán légierő közölte, hogy Oroszország az éjjel 110 csapásmérő drónnal támadta meg Ukrajnát, ebből 78-at a légvédelem lelőtt, 31 pedig nem érte el célját.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 140 katonai összecsapás volt a fronton, az orosz erők leginkább a Donyecki területen fekvő Pokrovszk irányában támadtak, ahol a védők 58 rohamot vertek vissza.
Dovile Sakaliene litván védelmi miniszter az X-en bejelentette, hogy Ukrajna még ezen a héten 4500 drónt kap ötmillió euró értékben Litvániától.
Az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SZSZO) katonái visszaverték az észak-koreai csapatok támadását az oroszországi kurszki régióban, és megölték 17 katonájukat – adta hírül az MTI az SZSZO sajtószolgálatának tájékoztatását.
A közlés szerint egy észak-koreai katona megkísérelte csapdába csalni a csata után a terület megtisztítására kiküldött ukrán katonákat egy gránáttal, de saját magát robbantotta fel. Az ukrán katonák közül senki sem sebesült meg.
Mint írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közzétette az első videót a Kurszki területen elfogott észak-koreai katonák kihallgatásáról. Kijelentette, hogy Ukrajna kész visszaadni őket hazájuknak az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokért való csere keretében.
A videón az egyik fogoly nemlegesen rázza a fejét, amikor megkérdezik tőle, hogy tudta-e, hogy Ukrajna ellen harcol. A tolmács szerint a fogolynak azt mondták, hogy csak kiképzésre mennek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében fejtette ki a véleményét a Török Áramlat elleni támadásról.
Magyarország és Közép-Európa földgázellátásában a Török Áramlat vezeték nélkülözhetetlen. Elvárjuk, hogy ennek a szállítási útvonalnak a biztonságát és működőképességét mindenki tartsa tiszteletben
Ahogy korábban írtuk, az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ukrán drónok próbálták megtámadni a Krasznodari területen lévő Ruszkaja kompresszorállomás infrastruktúráját, amely a Török Áramlat gázvezetéken keresztül szállít gázt. A dróntámadás a hivatal szerint még január 11-én történt. Az állomás Gajkodzor településen található.
A Meduza cikkéből kiderült, hogy a gázmérő állomás épülete és berendezései „kisebb károkat” szenvedtek a lehulló dróntörmelékek miatt – a károkat időközben helyreállították. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint személyi sérülés nem történt, az összes drónt megsemmisítették. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az Ukrán Fegyveres Erők emberei a Kurszki területen elfogtak egy orosz katonát, aki a tájékoztatás szerint ukrán foglyok kivégzésében vett részt. Jevgenyij Ulancev az orosz Fegyveres Erők 40. Különleges Tengerészgyalogos Brigádjának volt a katonája – írja az Unian.
Andrij Caplienko katonai tudósító beszámolója szerint az elfogott orosz katona arról beszélt, hogy mindössze egy hónappal korábban írta alá a szerződését, miután „bedobták a húsdarálóba”. Ulancev beszámolt a fogságban arról is, hogy a parancsnokok adták az utasításokat a hadifoglyok kivégzésére, és ezek „nem elszigetelt esetek, hanem a céltudatos orosz politika részei”.
„Amikor közöltük, hogy 200 sebesültünk van, annyit mondtak, maradjunk ott, ahol vagyunk, majd jön a segítség. De nem jött segítség” – állította a katonai tudósító szerint Ulancev, aki a kivégzésekről bővebben is beszélt.
Láttunk két ukrán katonát. Egy társam rájuk kiáltott, hogy tegyék le a fegyvereiket, ők pedig engedelmeskedtek. Felvettem a kapcsolatot a felettesemmel, mondtam neki, hogy itt van két ukrán katona. A parancsnok először nem értette a szavaimat, de végül kiadta a parancsot, hogy nyissunk tüzet
– mesélte az orosz katona, akinek a vallomását videóra is felvették.
Az Európai Bizottság új, 148 millió eurós humanitárius segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, hogy támogassa a háború által sújtott lakosságot és a legkiszolgáltatottabb csoportokat – olvasható a brüsszeli testület hétfői sajtóközleményében.
A finanszírozásból 140 millió euró Ukrajnában zajló humanitárius projektekre irányul, ami magában foglalja az élelmiszerhez, menedékhez, ivóvízhez, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítését, illetve 8 millió eurót Moldovába küld a bizottság az ukrán menekülteknek és a befogadó közösségek megsegítésére.
Az ukrajnai háború következtében körülbelül 12,7 millió ember szorul sürgős segítségre.
Hadja Lahbib készenlétért, válságkezelésért és az egyenlőségért felelős uniós biztos hétfőn Ukrajnába látogat, hogy megerősítse az EU folyamatos erőfeszítéseit a kulcsfontosságú segítségnyújtás érdekében. A látogatáson a biztos találkozik az ukrán vezetőkkel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel és magas rangú tisztségviselőkkel, hogy megvitassák a sürgős humanitárius kihívásokat és az uniós segélyek stratégiai elosztását.
Az EU eddig több mint 1,1 milliárd eurót különített el humanitárius segélyekre Ukrajna számára, és a Polgári Védelmi Mechanizmus révén több mint 150 ezer tonna segélyt szállított az országba – tájékoztatott az MTI.
Hat európai uniós ország felszólította az Európai Bizottságot, hogy vigye lejjebb a G7-országok által az orosz olajra kivetett hordónkénti 60 dolláros árplafon mértékét, azzal érvelve, hogy ez csökkentené Moszkva bevételeit az ukrajnai háború folytatásához, ugyanakkor a változás nem okozna piaci sokkot.
Az orosz tengeri nyersolajra, valamint a finomított kőolajtermékekre vonatkozó árplafonokat a G7-országok azért határozták meg, hogy csökkentsék Moszkva olajkereskedelemből származó bevételeit, és így korlátozzák az ország azon képességét, hogy finanszírozni tudja az ukrajnai inváziót.
Az olajexportból származó bevételeket célzó intézkedések kulcsfontosságúak, mivel csökkentik Oroszország legfontosabb bevételi forrását
– írja a Reuters információi szerint Svédország, Dánia, Finnország, Lettország, Litvánia és Észtország az EU végrehajtó karához intézett levelében.
A G7-ek az orosz nyersolaj hordónkénti árplafonját 60 dollárban, a kőolajtermékek esetében pedig legfeljebb 100 dollárban határozták meg a prémium nyersolaj hordónkénti árát, valamint 45 dollárban a diszkonttermékek hordónkénti árát.
Ezek a maximális árak nem változtak 2022. decembere és 2023. februárja óta, amikor is bevezetésre kerültek, miközben az orosz kőolajpiaci árak átlagosan ez alatt a szint alatt alakultak 2023-ban és 2024-ben.
Egy ünnepség keretében Boris Pistorius német védelmi miniszter átadta Kasselben az ukrán félnek az első RCH 155 típusú önjáró tüzérségi egységet, számolt be róla a Stuttgarter Zeitung.
Ez annak a jele, hogy Ukrajna számíthat ránk. Németország kész felelősséget vállalni Európában
– fogalmazott a hivatalos átadón Boris Pistorius Kasselben, ahol a KNDS páncélgyártó cég készíti a fegyverrendszert, kifejezetten Ukrajnának összesen 54 darabot. A vállalat a „világ legmodernebb kerekes tarackjaként” hivatkozik a tüzérségi egységre, ami lehetővé teszi a mozgás közbeni tüzelést. Elmondásuk szerint az RCH 155 lövegtornya távirányítással működtethető, kezeléséhez két katona is elegendő.
Olekszij Makejev németországi ukrán nagykövet a jelképes átadón úgy fogalmazott, hogy „nekünk nem közvetítőkre, hanem szövetségesekre van szükségünk”, hozzátéve, örömmel veszik Németország támogatását.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légiereje tájékoztatása szerint az orosz Föderáció 110 Sahíd típusú és szimulátor drónt vetett be vasárnap éjjel Ukrajna területén – számolt be róla a Korrespondent.
A közlemény szerint a pilóta nélküli repülőgépeket az oroszországi Millerovo, Orel, Brijanszk és Primorszko-Ahtarszk települések irányából indították, melyek közül az ukrán légvédelem 78-at megsemmisített. A dróntámadások többek között Poltavát, Kijevet, Cserkaszit, Szumit, Harkivot és Dnyipropetrovszkot vették célba.
„A Szumi, Kijev, Zsitomir és Zaporizzsja régiókban lelőtt ellenséges drónok lezuhanása miatt vállalkozások, magán- és állami intézmények épületeiben, magánházakban és gépjárművekben keletkeztek károk. Áldozatokról egyelőre nincsen tudomásunk” – közölte az ukrán légierő.
Orosz védelmi mérnökök bemutatták a legújabb taktikai szállító, pilóta nélküli légi járművet, a TrAMP névre keresztelt drónt, amelyet a modern hadszíntereken a feladatok széles körének ellátására terveztek. A jármű 600 kilométerre képes szállítani rakományt, hasznos terhelhetősége nagyjából 250 kilogramm. A TrAMP már túljutott a tervezési fázison, és megkezdte a földi tesztelést, az első repülést pedig áprilisra tervezik – írja a Focus.
A TrAMP-ot hosszú távú teherszállításra tervezték, és a fejlesztők állítása szerint a drón a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
A TrAMP drón egyik legfontosabb jellemzője a moduláris felépítés, amely egyszerűsíti a terepen történő karbantartást és javítást. A fő alkatrészek, mint például a szárnyak, a motor és a futómű, a helyszínen cserélhetők, ez a megoldás jelentősen feljavítja a jármű működési képességeit.
További jellemzője a nagy átmérőjű pneumatikával ellátott, megerősített futómű a rövid, rosszul előkészített helyeken történő fel- és leszálláshoz, valamint a beépített rakomány- és járműmentő rendszer.
Az orosz csapatok folyamatosan próbálnak előrenyomulni a háborúban, azonban nem várt ellenfélre akadtak a donyecki térségben. A Jurij Butusov újságíró által közzétett videón jól látható, ahogy egy bagoly ütközik neki az oroszok egyik DJI Mavic típusú drónjának.
„Az ökológiai katasztrófa mértéke jelentősen meghaladja a hatóságok kezdeti állításait” – fogalmazott a Krasznodari terület kormányzója, miután elsüllyedt a Kercsi-szorosban két, kőolajszármazékokat szállító tartályhajó. Venyamin Kondratyjev közölte, hogy a Fekete-tenger mélyén mintegy 5 ezer tonna fűtőolaj maradt, ami „egyfajta zselészerű massza, ami nem mozog sehová”.
Az orosz közlekedési minisztérium korábban 2400 tonna tengerbe kerülő fűtőolajról beszélt. A tankerhajók elsüllyedése miatt kialakult helyzet után csaknem 155 ezer tonna fűtőolajjal szennyezett homokot kellett elszállítani a Krasznodari terület partjairól, a Krím félszigetnél pedig nagyjából 43 ezer tonna szennyezett talajt gyűjtöttek össze.
Ezenkívül kőolajszármazékok kerültek az Azovi-tenger partjára a megszállt Berdjanszk közelében, a Zaporizzsjai területen, ahol a szennyezett partszakasz hossza több mint 14 kilométer – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy ukrán drónok próbálták megtámadni a Krasznodari területen lévő Ruszkaja kompresszorállomás infrastruktúráját, amely a Török Áramlat gázvezetéken keresztül szállít gázt. A dróntámadásra a hivatal szerint még január 11-én került sor. Az állomás Gajkodzor településen található.
A Meduza cikkéből az derül ki, hogy a gázmérő állomás épülete és berendezései „kisebb károkat” szenvedtek a lehulló dróntörmelékek miatt, amiket időközben már helyreállítottak. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint személyi sérülés nem történt, az összes drónt megsemmisítették.
Az oroszok azt állítják, az ukrán támadás célja az európai országokba történő gázszállítás elvágása volt. Az ukrán fél egyelőre nem kommentálta az orosz védelmi minisztérium közleményét.
Az esettel kapcsolatban ebben a cikkben írtunk részletesebben.
A Rahói Járásbíróság hadiállapot alatt elkövetett rablás, hatósági személyek bántalmazása és hivatalos dokumentumok eltulajdonítása miatt elítélte azt az apa-fia párost, akik 2024 áprilisában támadtak meg két ukrajnai határőrt a Lonka településhez közeli erdőrészben, közölte a Kárpáti Igaz Szó.
Mikola Obladanov négy év, míg fia, Olekszandr három és fél év letöltendő szabadságvesztést kapott, amiért határőröket bántalmaztak, majd fegyvereiket és hivatalos irataikat erőszakkal elvették.
A bírósági beszámoló szerint a határőrök járőrözés közben észlelték, hogy két férfi tart a román határ felé, hogy megállítsák őket, figyelmeztető lövéseket adtak le. Az idősebb férfi az egyik határőrt leütötte, majd egy fejszével a kezében fenyegetőzve kényszerítette őket, hogy adják át mobiltelefonjaikat, rádiójukat, hivatalos dokumentumaikat, valamint egy Fort 12–R típusú traumatikus pisztolyt a hozzá tartozó nyolc tölténnyel.
A tárgyaláson az apa és a fia is elismerte a bűnösségét, majd elmondták, illegálisan akarták átlépni a határt. A fejszével kapcsolatban azt mondta az apa, hogy azt tűzrakás miatt vitték magukkal, a támadásra a figyelmeztető lövések miatt került sor.
A dél-koreai hírszerzés szerint az orosz–ukrán háborúban legalább 300 észak-koreai katona vesztette életét, további 2700 pedig megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Miután több videófelvételt is szereztek, a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat arra a megállapításra jutott, hogy Észak-Korea nagyarányú veszteségei annak köszönhetők, hogy katonáik nem értik a modern harcviselést, ideértve azt is, hogy a drónokra fölöslegesen lövöldöznek.
A dél-koreai parlament hírszerzési bizottságán az is elhangzott, hogy Észak-Korea arra kényszeríti katonáit, hogy végezzenek magukkal, mielőtt ukrán hadifogságba esnének. Arról írtunk mi is, hogy az ukránok elfogtak két észak-koreai katonát, akik közül az egyik azt mondta, úgy tudták, csak kiképzésre küldik őket Oroszországba.
Az orosz csapatok elfoglaltak a Donyecki régióban található Csasziv Jar településen egy üzemet, valamint megszállták Novij és Oktyabrszkij városrészeket. A Sztrana szerint nincs könnyű helyzetben a település Szevernyij nevű negyede sem, amit az oroszok próbálnak elfoglalni, hogy tovább nyomulhassanak a város nyugati peremére.
A Deep State jelentése alapján az oroszok részéről folyamatosak a támadási kísérletek, míg az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy Csasziv Jarban és Toreckben megsemmisítették az állásaikat.
A leköszönő amerikai kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a hamarosan felálló Trump-adminisztráció a lehető legerősebb pozíciót örökölje meg Ukrajnával kapcsolatban – erről beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter a CBS Newsnak adott interjújában.
Nem hiszem, hogy bármelyikünknek is értelme lenne ezen a ponton spekulálni. Annak van értelme most, hogy a Trump-kormánynak a lehető legerősebb pozíciót biztosítsuk, legyen szó Ukrajnáról vagy bármi másról
– fogalmazott Blinken, aki arra is emlékeztetett a beszélgetésben, hogy az Egyesült Államok 102 milliárd dollárnyi segítséget nyújtott Ukrajnának, amivel a legnagyobb támogatójává váltak a háborúban álló országnak.
Boris Pistorius német védelmi miniszter cáfolta azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint Olaf Scholz német kancellár blokkolta az Ukrajnának nyújtandó 3 milliárd eurós további katonai segélycsomagra vonatkozó javaslatot, hozzátéve, hogy a finanszírozásról szóló döntés még várat magára – írja a The Kyiv Independent.
Nincs szó semmiféle blokádról. A védelmi minisztériumban előkészítettünk egy új segélycsomagot Ukrajnának
– fogalmazott Pistorius, akinek azután kellett magyarázkodnia, miután a Der Spiegel meg nem nevezett forrásaira hivatkozva azt állította, hogy Olaf Scholz német kancellár blokkolta a további katonai segélycsomagokra vonatkozó javaslatot, szerinte ugyanis a 2025-ös 4 milliárd eurós keret és az orosz vagyonból finanszírozott 50 milliárd dolláros G7-hitelből származó források elegendő támogatás Ukrajnának.
A kancellár állítólag aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a februári előrehozott szövetségi választások után az új kormány jelentős pénzügyi kötelezettségeket vállalhat, ha a csomagot engedélyezik.
Scholz vezetése alatt Németország az USA után Ukrajna második legnagyobb katonai adományozójává vált. A kancellárt mindazonáltal gyakran bírálták óvatos hozzáállása miatt néhány kulcsfontosságú kérdésben, például azért, mert nem volt hajlandó Taurus nagy hatótávolságú cirkálórakétákat biztosítani Ukrajnának.
Két ember megsérült, amikor Oroszország dróntámadást intézett Zaporizzsja ellen vasárnap este – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint Zaporizzsja térségében légiriadót hirdettek ki a támadódrónok fenyegetése miatt, majd nem sokkal később, helyi idő szerint 19 óra 39 perckor Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője robbanásokról számolt be a térségben.
Később azt írta, hogy Zaporizzsjában egy magánház kigyulladt egy ellenséges drón miatt. Ezután megjegyezte, hogy előzetesen egy személy megsérült.
Hamarosan újabb információkkal jelentkezett Fedorov, és közölte, hogy a sérültek száma két főre emelkedett. Mindkettőjüket kórházba szállítják.
A Zaporizzsjai Területi Katonai Közigazgatás vezetője később pontosította, hogy az áldozatoknak robbanás okozta sérüléseik és végtagsérüléseik vannak. A megsebesült férfi és nő állapotát jelenleg közepesen súlyosnak értékelik.
A frontvonal egyre inkább kerül közelebb a Dnyipropetrovszki terület határához, aminek következtében az orosz megszállók irányított légibombákkal és tüzérséggel tudnak támadásokat végrehajtani – írja az Unian.
A Deep State megerősített adatai szerint a frontvonal és a Dnyipropetrovszki terület határa közötti távolság kevesebb mint 7 kilométerre csökkent az ideiglenesen megszállt Szolone falutól, a Donyecki területen
– jelentette ki Mikola Lukascsuk, a Dnyipropetrovszki Területi Tanács vezetője.
Lukascsuk szerint az oroszok már a Donyecki területről is csapást mérhetnek a határ menti településekre irányított légibombákkal és tüzérséggel is. Megjegyezte, hogy a következő települések vannak a fokozott veszélyzónában:
„A veszély nemcsak a Szinelnyiki járás keleti részére terjed ki, hanem a szomszédos területekre is, beleértve a Pavlohradi járás határát Pokrovszk irányából” – mondta Lukascsuk.
A Dnyipropetrovszki Területi Tanács vezetője egyben felszólította a veszélyeztetett területen lévő települések lakóit, hogy vegyék komolyan a légiriadóra vonatkozó figyelmeztetéseket és tartsák be a biztonsági szabályokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közzétette az első videót a kurszki területen elfogott észak-koreai katonák kihallgatásáról, és kijelentette, hogy Ukrajna kész visszaadni őket hazájuknak az Oroszországban fogva tartott ukrán foglyokért való csere keretében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az első elfogott észak-koreai katonák mellett kétségtelenül lesznek még mások is. Csak idő kérdése, hogy a mieink még többet elfogjanak. És a világon senkinek sem lehetnek kétségei afelől, hogy az orosz hadsereg Észak-Korea katonai segítségétől függ. Putyin három évvel ezelőtt NATO-ultimátumokkal és a történelem átírására tett kísérletekkel kezdte, most pedig képtelen nélkülözni Phenjan ilyen szintű katonai segítségét
– jelentette ki az ukrán elnök.
Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna kész átadni őket Kim Dzsongunnak, ha megszervezi az Oroszországban fogva tartott ukrán katonák cseréjét.
„Azoknak az észak-koreai katonáknak, akik nem akarnak visszatérni, talán van más lehetőség is. Különösen azoknak a koreaiaknak lesz erre lehetőségük, akik közelebb akarják hozni a békét azzal, hogy koreai nyelven terjesztik az igazságot erről a háborúról” – tette hozzá.
A videón az egyik fogoly nemlegesen rázza a fejét, amikor megkérdezik tőle, hogy tudta-e, hogy Ukrajna ellen harcol. A tolmács szerint a fogolynak azt mondták, hogy csak kiképzésre megy.
Eleinte azt is mondta, hogy Ukrajnában akar maradni, de aztán hozzátette, hogy azt fogja tenni, „amit mondanak neki”. „Ha vissza kell mennie, akkor vissza fog menni. Ha lehetőséget adnak neki, hogy itt maradjon, akkor maradni fog” – magyarázta a kihallgatásnál jelen lévő tolmács.
A lap szerint egy másik északkoreai fogoly igennel bólintott, amikor megkérdezték tőle, hogy vissza akar-e térni Észak-Koreába.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált Robert Fico szlovák miniszterelnök botrányos megjegyzéseire, és emlékeztette az elnököt, hogy ő volt az, aki visszautasította Ukrajna segítségfelajánlását az Oroszországból érkező gázszállítások felfüggesztésének hatásainak enyhítésére – írja az Ukrajinszka Pravda.
Jó, hogy Fico szlovák miniszterelnök visszatért a vietnámi luxusszállodában töltött nyaralásból, és most Pozsonyban van. Nehéz lehet neki, hogy dicsekvés helyett a saját hibáit próbálja most kijavítani
– fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán elnök nyilvánvaló hibának nevezte, hogy a szlovák miniszterelnök abban reménykedik, hogy „a végtelenségig megőrizheti az Oroszországgal való együttműködés árnyékos terveit”.
Felajánlottuk segítségünket Szlovákia népének az Oroszországból érkező gáztranzit hiányához való alkalmazkodás időszakára, de Fico arrogánsan visszautasította. Európában sokan figyelmeztették őt, hogy nem teheti meg azt, hogy nem csinál semmit és csak vár. Most PR-ral, hazugságokkal és hangzatos vádaskodásokkal próbálja magáról másra hárítani a felelősséget
– hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij szerint a probléma azonban az, hogy Fico Moszkvára fogadott, és nem a hazájára, nem az egységes Európára, és nem a józan észre. „Kezdettől fogva vesztes fogadás volt ez” – tette hozzá.
Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az Európába irányuló energiaellátás további diverzifikálása, az Európai Bizottsággal való együttműködés, valamint az amerikai gázszállítások esetleges növelése az új kormány által „segít majd leküzdeni azokat a problémákat, amelyek egyes európai szereplők rövidlátása miatt merülnek fel”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!