Hiába segítik észak-koreai katonák Oroszországot az ukrán fronton, kicsi a befolyásuk a harcok alakulására. Az igazi veszély inkább az lehet, ha Moszkva a katonai segítségért nukleáris fegyvertechnológiával fizet Phenjannak – mondta Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöuli nagykövet.
A szakértő az InfoRádió adásában arról beszélt, hogy Észak-Korea már 2022-ben is kiállt Oroszország mellett, és több módon is támogatták őket a háborúban, beleértve ebbe például a hadianyag-szállítást. 2024 ősze óta pedig katonákkal is segítik őket.
„Amerikai és dél-koreai forrásból is megerősítették, hogy az észak-koreai alakulatokat tengeri úton szállították Oroszország távol-keleti részére, Vlagyivosztok környékére, itt rövid kiképzésen estek át, illetve próbálták összehangolni az észak-koreai csapatok együttműködését az orosz erőkkel” – mondta Csoma Mózes, és hozzátette, hogy novemberben már a Kurszki régióban, Oroszország területén, de a jelenleg Ukrajna által megszállt részeken a frontvonalon fel is bukkantak észak-koreai katonák (bár hivatalosan egyikük sem ismerte el az észak-koreai katonák háborús jelenlétét).
A szakértő megjegyezte, hogy Moszkvának minden segítség jól jön a háborúban, de úgy véli, hogy nem elit alakulatokat küldött Phenjan, hanem az észak-koreai sorkatonaság reguláris alakulatait, amelyek nem a 21. századi harci körülményekre vannak felkészülve. „Egyértelműen látjuk az észak-koreai áldozatok nagy számából is, hogy igazából meglehetősen kis befolyásuk van a harcok alakulására” – jelentette ki.
Arra is emlékeztetett, hogy Észak-Korea most visszatér az orosz érdekszférába, mint a hidegháború évtizedei idején, miután a köztes időszakban, a Szovjetunió összeomlása után kínai érdekszférába került, ahova a Koreai-félsziget a korábbi évszázadok során tartozott. „A kínai hegemónia az észak-koreai rezsim szempontjából eléggé szorongató helyzetet teremtett, de Oroszország közelsége, és az a tény, hogy az ukrajnai háború miatt Oroszország számára felértékelődött az észak-koreai rezsim, mind-mind lehetőséget kínált a phenjani vezetésnek, hogy a kínai hegemón törekvéseket egyensúlyozzák valamilyen szinten. Észak-Korea jelenleg lavírozik, egyensúlyozik Oroszország és Kína között” – értékelte a helyzetet.
A haditechnológia átadásával kapcsolatban hozzáfűzte: Oroszország tavaly már átadott bizonyos rakétatechnológiát Észak-Koreának, és sokan tartanak attól, hogy akár a nukleáris technológiával is megtehetik ugyanezt, vagy esetleg nukleáris tengeralattjárók felépítéséhez, működtetéséhez nyújthat segítséget Moszkva Phenjannak.
Hétfőn este ukrán drónok támadtak meg egy orosz olajraktárat Voronyezs régiójában. Az ukrán hadsereg ezzel másodszorra támadta és gyújtotta meg az olajraktárat – írja az Unian.
A régió kormányzója, Alekszandr Guszev a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz légvédelmi erők „észlelték, megsemmisítették és visszaszorították” a támadást.
„Az egyik drón az olajraktár területére zuhant, melynek következtében tűz ütött ki. Áldozatok nincsenek. A tűzoltók és az operatív szolgálatok folytatják az oltást” – írta a kormányzó.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal az ukrajnai háborúról, de ultimátumot fogalmazott meg, amely Ukrajna teljes megadására szólít fel – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap információi szerint Putyin állítólag január 20-ra összehívta az orosz Biztonsági Tanács ülését, amelyen ő és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette Oroszország készségét a béketárgyalásokra Donald Trump amerikai elnök új kormányával.
Putyin hangsúlyozta, hogy minden békés rendezésnek a konfliktus „kiváltó okainak megszüntetésén” kell alapulnia, ami szerinte magában foglalja Oroszország kemény követeléseinek teljesítését.
Putyin az ülésen hangsúlyozta, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajlandó a 2021. végi és 2022. eleji követeléseivel kapcsolatban.
Mint ismert, ezek közé a követelések közé tartozik Ukrajna állandó „semleges státusza, NATO-tagságának elvetése, az ukrán hadsereg létszámának szigorú korlátozása és az ukrán kormány eltávolítása a hatalomból”.
Putyin azt is elmondta, hogy 2021-ben Joe Biden akkori amerikai elnök azt javasolta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozását 10-15 évvel halasszák el, de még ez sem akadályozta meg az orosz inváziót, amely szerinte „elkerülhetetlen a NATO fellépése miatt”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!