
Donald Trump amerikai elnök Kijev elleni támadása, amelyben ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé a háború kirobbantásáért, olyan „érthetetlen megjegyzések” sorába illeszkedik, amelyek kérdéseket vetnek fel az amerikai álláspont „koherenciájával” kapcsolatban ebben a konfliktusban – közölte Sophie Primas francia kormányszóvivő kijelentését az MTI.
A kormányülést követő sajtótájékoztatón a szóvivő elmondta: Emmanuel Macron államfő a miniszterek előtt szóba hozta „az Egyesült Államok álláspontját Trump elnök különböző és gyakran érthetetlen megjegyzései kapcsán”, amelyek „következetességét még keressük”.
A tegnapi nyilatkozatok is ide tartoznak […] Nem igazán értjük az amerikai logikát
– tette hozzá.
Donald Trump kedden bírálta Volodimir Zelenszkijt a háború kirobbantásáért, és azért, mert szerinte nagyon népszerűtlen Ukrajnában.
Emmanuel Macron francia elnök a hétfői, hét nagy európai ország, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek részvételével tartott találkozó után szerdára újabb találkozót szervez az ukrajnai helyzet megvitatására, mivel úgy véli, hogy „Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent” az európai kontinensre, tekintettel „a különböző területeken folytatott tevékenységeire”. Példaként említette a francia elnök kedd este Oroszországnak „a lengyel határon tett lépéseit, a kibertámadásait valamennyi európai országban, az információk vagy a választási folyamatok manipulálását például Romániában, a nukleáris doktrínájával való egyértelmű fenyegetéseket”.
Párizs megítélése szerint Európának is be kell kapcsolódnia abba a folyamatba, amely amerikai kezdeményezésre indult.
Emmanuel Macron délután 4 órától „informális videokonferencia” keretében konzultált több országgal. A francia elnöki hivatalban személyesen jelen volt több európai ország, valamint Kanada kormányfője.
Annak ellenére, hogy a hétfői találkozó résztvevői között egyetértés volt az orosz fenyegetésről, az európai országok között vita van arról, hogyan érdemes rá reagálni.
„Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni a frontra” – mondta a francia elnök kedden, véget vetve a francia álláspont körüli vitáknak.
„Jelenleg senki sem akar csapatokat küldeni Ukrajnába. Ez egyáltalán nem aktuális” – közölte szerdán Jean-Noël Barrot külügyminiszter az RTL kereskedelmi rádióban. De „ha vakok maradunk a fenyegetéssel szemben, akkor a frontvonal egyre közelebb kerül a határainkhoz, és előbb-utóbb a háború felé sodródunk” – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök keddi, zárt körű beszédének fókuszában a Fidesz–KDNP balatonfüredi frakcióülésén az az új nemzetközi helyzet állt, ami Donald Trump hatalomra kerülésével alakult ki, értesült a Magyar Nemzet.
A lapnak az online felületén megjelent információi szerint Orbán Viktor azzal kezdte az országgyűlési képviselőknek adott helyzetértékelését, hogy Donald Trump elnöki beiktatásával a globalista liberális ideológia képviselői elvesztették a nyugati világ legerősebb hatalmának fővárosát.
A miniszterelnök helyzetértékelésében fontos részt szentelt annak a veszélynek, amit Ukrajna uniós tagsága jelent.
Ha ezt keresztülviszik, a magyar gazdák elveszítik a területalapú támogatásokat, és a pénzt Ukrajnába fogják vinni
– mondta.
„Az amerikaiak kivonulnak Ukrajna finanszírozásából, és ezt Brüsszel az európaiakkal, többek között velünk, magyarokkal akarja majd megfizettetni. Már az asztalon van a javaslat, hogy mi, magyarok, adjunk évi 200 milliárd forintot Ukrajnának” – figyelmeztetett a pártelnök.
Kijelentette, egyelőre semmilyen előfeltétele nem adott Ukrajna uniós tagságának, így az szóba sem jöhet.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!