Az orosz kormány vezető propagandistája, Vlagyimir Szolovjov Telegram-csatornáján tűnt fel Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédének egy részlete, melyben a a magyar kormányfő épp azt mondta, hogy Ukrajna soha nem fog csatlakozni a NATO-hoz, és ha a magyarok ellene vannak, akkor az EU-hoz sem fog.
Az már világos, hogy a kísérlet elbukott, Ukrajna, illetve ami megmaradt belőle, ismét ütközőzóna lesz. Nem lesz NATO-tag, de lesz-e az Európai Unió tagja? Azt meg majd a magyarok eldöntik. (Itt a felvételt láthatóan megvágták. Kimaradt idézet: »Magyarország és a magyarok ellenében« – a szerk.) Ukrajna soha nem lesz az Európai Unió tagja
– idézi Vlagyimir Putyin propagandistája Orbán Viktort.
Kedves olvasó!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos kitartó figyelmét, tartson velünk vasárnap is!
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja szerint az ukrajnai konfliktus nem volt elkerülhetetlen, hanem kiprovokálták – írja az orosz TASZSZ.
Akkoriban különféle viták folytak Ukrajna NATO-csatlakozásáról és ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Sőt, ez Oroszország számára fenyegetéssé vált, ezzel a ténnyel ki kell békülnünk
– fogalmazott a megbízott.
Witkoff úgy véli, az oroszok egyértelművé tették, hogy készek ennek a konfliktusnak a lezárására. Amikor pedig létrejön a béke, az „egy csodálatos nap” lesz.
Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff kijelentette, hogy meggyőző és hatékony tárgyalások folytak 2022-ben, melyek a protokolláris isztambuli megállapodáshoz vezettek – írja a Sztrana.
Nagyon közel voltunk az aláíráshoz, és úgy gondolom, hogy ezt a formátumot fogjuk használni az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás mércéjeként
– fogalmazott a megbízott.
Az isztambuli megállapodások Ukrajna semlegességének megteremtését és hadseregének csökkentését írták elő. Az orosz hatóságok többször kijelentették, hogy az isztambuli megállapodásoknak kellene az ukrajnai békeszerződés alapját képezniük.
Oroszország 100 ezerrel csökkentette az idén katonai szolgálatra behívandó katonák számát – írja az Ukrinform Kirillo Budanov, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetőjének nyilatkozatára hivatkozva, aki az „Ukrajna 2025″ fórumon jelentette be, hogy az Orosz Fegyveres Erők csökkentették a toborzási tervüket.
A lap szerint 2024-ben Oroszország 104 százalékosan teljesítette a mozgósítási tervét.
Az orosz kormány vezető propagandistája, Vlagyimir Szolovjov Telegram-csatornáján tűnt fel Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédének egy részlete, melyben a a magyar kormányfő épp azt mondta, hogy Ukrajna soha nem fog csatlakozni a NATO-hoz, és ha a magyarok ellene vannak, akkor az EU-hoz sem fog.
Az már világos, hogy a kísérlet elbukott, Ukrajna, illetve ami megmaradt belőle, ismét ütközőzóna lesz. Nem lesz NATO-tag, de lesz-e az Európai Unió tagja? Azt meg majd a magyarok eldöntik. (Itt a felvételt láthatóan megvágták. Kimaradt idézet: »Magyarország és a magyarok ellenében« – a szerk.) Ukrajna soha nem lesz az Európai Unió tagja
– idézi Vlagyimir Putyin propagandistája Orbán Viktort.
Ukrajna szuverenitása nem képezheti vita tárgyát, s nem is lehet róla tárgyalni a diplomácia álcája alatt – jelentette ki vasárnap I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka egy Isztambulban tartott istentiszteleten az ukrajnai háború kirobbanásának harmadik évfordulója alkalmából.
I. Bartholomaiosz, akire a keleti ortodox egyházak „elsőként tekintenek az egyenlők között”, úgy fogalmazott, hogy bármilyen jövőbeli békemegállapodásnak „egyenlő félként kell magába foglalnia Ukrajnát”. Egyben méltatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, a hazája védelmében tett „fáradhatatlan erőfeszítéseiért”.
Egyetlen erő sem képes kioltani azon emberek lelkesedését, akik megtagadják azt, hogy megtörjék őket
– mondta I. Bartholomaiosz a szertartáson, amelyen eltűntként számon tartott, vagy fogságba esett ukrán katonák hozzátartozói, illetve barátai vettek részt. „Egyetlen nemzetnek sincs joga akaratát egy másikra rákényszeríteni, és egyetlen hatalom sem képes egy nép történetét eltörölni” – tette hozzá.
Az ukránok többsége ortodox keresztény, de az ortodox közösség két külön egyházra szakadt. Az egyik Moszkva fennhatóságát ismeri el, a másik pedig független, amelynek Konstantinápoly 2019-ben megadta az úgynevezett autokefál státust.
Ukrajna veresége egyben Csehország veresége is lenne, ezért az ukrajnai háborúban továbbra is határozottan ki kell tartani Ukrajna mellett – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő vasárnap az Ukrajna elleni orosz katonai támadás harmadik évfordulója alkalmával Prágában. Az Óvárosi téren több ezer ember részvételével megtartott tömegtüntetést, megemlékezést a csehországi civil szervezetek kezdeményezték.
Egyértelmű, hogy ki az agresszor, ki az, aki megsértette a nemzetközi jogot, és ki az áldozat, akinek az oldalára kell állnunk
– szögezte le Petr Pavel, aki szerint stratégiai érdek, hogy a demokratikus világ ne hátráljon meg Oroszország előtt, Európának és Ukrajnának egyaránt ott kell lennie a konfliktus lezárásáról, a békéről folytatandó tárgyalásokon.
Ha Európa nagyobb szerepet kíván játszani a béketárgyalásokon, akkor kezdeményezőbben, határozottabban kell fellépnie
– hangsúlyozta a cseh vezető. Ismételten kijelentette, hogy a béketárgyalások miatt nem szabad megszakítani Ukrajna támogatását. Mint mondta, a mostani nemzetközi helyzet nagyban hasonlít ahhoz a helyzethez, amely Európában uralkodott 1938 nyarán, s amely a müncheni egyezményhez vezetett, amelyen a nagyhatalmak felosztották a korabeli Csehszlovákiát.
Magyarország az amerikai békehatározatot támogatja, sőt abban társszerzőséget is vállal – közölte a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebook-oldalán. Hozzátette: az elmúlt három év összevetésében most vagyunk a legközelebb az ukrajnai háború lezárásához, köszönhetően a Rijádban megindult amerikai–orosz tárgyalásoknak. Szijjártó Péter úgy fogalmazott:
három év reménytelensége után az hozta el a reményt, hogy az Egyesült Államokban békepárti elnök lépett hivatalba.
Jelezte, hogy hétfőn az ENSZ Közgyűlése két békehatározatot tárgyal. Az egyiket az amerikaiak, a másikat az EU tagállamai nyújtották be.
Magyarország az amerikai békehatározatot támogatja, sőt abban társszerzőséget is vállal
– írta a miniszter.
Szijjártó Péter közölte, az ok egyszerű: a háborúpárti, liberális európai vezetők három éven keresztül tüzelték a konfliktust, a békepárti Donald Trump pedig óriási lépéseket tesz annak lezárása felé.
Vlagyimir Putyin orosz elnök alig néhány órával az Ukrajna elleni nagyszabású orosz dróntámadás után kitüntetéseket adott át katonáinak a Kremlben a Haza Védelmezőjének napján, amely a haderő és a veteránok teljesítményét ünneplő állami ceremónia – írja a BBC.
Az orosz államfő 11 katonának adta át az Oroszország Hőse kitüntetést, méltatva bátorságukat, amellyel az „igazságért és a békéért” és az orosz nép jövőjéért harcolnak. A Kreml honlapján közzétett nyilatkozatában Putyin így fogalmazott:
Azokat a hősöket ünnepeljük, akik ma a csatatéren tisztességgel folytatják őseik katonai munkáját. Tudjuk, milyen nehéz most nektek, és büszkén támogatunk benneteket.
A megemlékezés időzítése különösen figyelemreméltó, mivel Oroszország épp az ünnep előtt hajtotta végre a háború eddigi legnagyobb dróntámadását Ukrajna ellen.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Novoandrijivka és Ulakli települést – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium az MTI tájékoztatása szerint.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés értelmében a „különleges hadművelet” övezetében csaknem ezer, a kurszki régióban pedig több mint kétszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
2024-ben Ukrajnában 10 humanitárius segítségnyújtásban részt vevő ENSZ-alkalmazott halt meg, 41 másik pedig megsérült – írja Matthias Schmale, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátorának nyilatkozatát az Ukrinform.
Schmale kifejtette, hogy ez a szám nem tartalmazza azt a 600 és nemzetközi civil szervezet adatait, akik Ukrajnában segítenek, csak azokét, akik az ENSZ-szel állnak együttműködésben. A humanitárius dolgozóknak védőfelszerelést biztosítanak.
„Néha a humanitárius segítségnyújtás háborúban kockázatot jelent. [...] Ezért kérem az adományozókat, hogy adjanak pénzt azoknak a dolgozóknak a védelmére is, akik ezt a munkát végzik” – hangsúlyozta.
Schmale ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz fegyveres erők „borzalmas” akciókat – kettős rakétacsapásokat – hajtanak végre. Elmondása szerint miután becsapódott egy rakéta, és az emberek a sérültek segítségére sietnek, „az oroszok kilőnek egy újabb rakétát” – magyarázta.
Az ENSZ hangsúlyozta, hogy a háborúnak is megvannak a maga szabályai, és meg kell védeni a civileket és a humanitárius dolgozókat.
„Ezért folyamatosan emlékeztetnünk kell az orosz fegyveres erőket: ne támadjanak humanitárius konvojokra, ne támadjanak humanitárius dolgozókra, ne támadjanak polgári infrastruktúrát, beleértve az energetikai infrastruktúrát is. Oroszország nem tartja be eléggé a háborús szabályokat” – tette hozzá Schmale.
Oroszország minden eddiginél nagyobb dróntámadást indított Ukrajna ellen – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap. Az orosz erők az elmúlt éjszaka alatt 267 drónt indítottak az ukrán területek ellen, amelyből 138-at sikerült megsemmisíteni, 119 pedig eltűnt a radarokról.
Az ukrán elnök közölte azt is, hogy az elmúlt héten Oroszország összesen mintegy 1150 támadó drónt, több mint 1400 irányított légibombát és 35 különböző típusú rakétát vetett be országuk ellen. „Embereink minden nap szembeszállnak a légi terrorral” – írta Zelenszkij az X-en.
A támadássorozat a háború harmadik évfordulója előtt egy nappal történt, és öt ukrán régióban okozott károkat. Zelenszkij köszönetet mondott a légvédelmi irányíróknak, egyúttal felszólította az ország külföldi szövetségeseit az összefogásra egy „igazságos és tartós béke” érdekében.
A dróntámadás időzítése különösen érzékeny, mivel Donald Trump amerikai elnök nemrég „diktátorként” emlegette az ukrán elnököt, és bejelentette, hogy tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború lezárásáról. Trump szerint mind az ukrán, mind az orosz vezetőkkel „kapcsolatban áll”, és optimista a konfliktus rendezését illetően.
Kijev azonban leszögezte: nem fogad el olyan megállapodást, amelyről az ő részvétele nélkül döntenek, miután kizárták a Szaúd-Arábiában tartott amerikai-orosz diplomáciai találkozóról.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az új amerikai adminisztráció Ukrajnával szembeni keményebb hangvételét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viselkedése váltotta ki – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Peszkov egy interjúban úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij többször is „helytelen kijelentéseket” tett más államfőkkel kapcsolatban.
Természetesen egyetlen elnök sem fogja eltűrni, hogy így viszonyuljanak hozzá. Az elnök csapata és szövetségesei sem fogják tolerálni, hogy így bánjanak a főnökükkel. Ezért teljesen érthető ez a reakció
– mondta az orosz elnöki szóvivő.
Svájc mintegy 200 katonát tudna biztosítani egy jövőbeli ukrajnai békefenntartó misszióhoz – írja az Ukrajinszka Pravda.
A békefenntartók Ukrajnába küldéséről szóló tárgyalások jelenleg pusztán hipotetikusak, mivel továbbra sem világos, hogyan alakul a helyzet a két hadviselő fél között
– nyilatkozta Thomas Suessli, a svájci fegyveres erők főparancsnoka.
A semleges Svájc világszerte több békefenntartó misszióban vesz részt, ezek közül a legnagyobb a koszovói, ahol katonái a NATO-erőket (KFOR) támogatják.
Az európai országok tárgyalnak arról, hogy békefenntartókat küldjenek Ukrajnába. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelenette: elfogadhatatlan lenne, ha NATO-tagállamok csapatai állomásoznának Ukrajnában.
Donald Trump amerikai elnök azonban támogatta azt az elképzelést, hogy európai fegyveres erőket vezényeljenek Ukrajnába békefenntartó misszióra.
A háború befejezéséről szóló orosz-amerikai tárgyalásokról szóló hírek közepette egyes ukrán katonák szerint Moszkvának „háttal a falnak” kellene tárgyalni – írja a The Independent.
Belefáradtunk a harcba, de nincs értelme most megállni és engedni Putyinnak, ahogy Trump szeretné. Ezért tovább fogunk harcolni, teljesítve minden előttünk álló feladatot
– nyilatkozta egy magas rangú ukrán tiszt, név nélkül.
A háború harmadik évfordulójának közeledtével az ukrán katonák csalódottságuknak adnak hangot, amiért szövetségeseik béketárgyalásokat fontolgatnak, mivel úgy vélik, a háborút elvesztették.
Oroszország nem nyer Ukrajnában. Nem veszítenek, de egyszerűen nem győznek
– közölte a frontvonal nagy részén tevékenykedő egyik speciális dandár főtisztje.
Ukrajna elutasította az Egyesült Államok azon követelését, hogy hozzanak létre egy 500 milliárd dolláros alapot – ez része lett volna egy olyan megállapodásnak, amelynek értelmében Washington részesedést szerezne az ukrán nyersanyagvagyonból – írja a Bloomberg egy névtelen ukrán tisztviselőre hivatkozva.
Az alap az amerikai támogatásért cserébe jött volna létre, ám Kijev két okból is elutasította a tervet. Egyrészt az Egyesült Államoktól eddig kapott tényleges segítség összege mindössze 90 milliárd dollár, ami ötöde annak, amit Washington most kérne a nyersanyag-megállapodás keretében. Másrészt az amerikaiak nem adtak garanciát a további katonai és pénzügyi támogatásra – számolt be az Unian vasárnap.
Donald Trump amerikai elnök korábban azt állította, hogy Washington állítólag 350 milliárd dollárt költött Ukrajna támogatására, és most szeretné visszakapni ezeket a forrásokat. Mint mondta, az Egyesült Államok „ritka fémeket, olajat és minden lehetséges erőforrást kér cserébe”.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint Ukrajna jelentős természeti erőforrásokkal és egyéb nemzeti vagyonnal rendelkezik, amelyek a háború utáni gazdasági növekedés motorjai lehetnek. Szerinte azonban ehhez az ukrán kormánynak és népnek megfelelő tőkére van szüksége.
Február 23-án éjjel az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal, 267 Sahíd csapásmérő UAV-val, s különböző típusú drónutánzatokkal támadta az ukrán területeket.
Az Ukrajinszka Pravda összesítése szerint a 267 drónból 138-at lelőttek,119 „terepen veszett el”, valamint három Oroszországba, egy Belaruszba repült. Az oroszok a következő irányokból indították a drónokat: Orel, Brjanszk, Kurszk, Shatalovo, Millerovo, Primorszko-Ahtarszk és Csauda.
Február 22-én, szombaton két ember megsérült a harkivi területen lévő Kupjanszk külterületén, amikor egy UAV eltalát egy civil gépkocsit.
Az Ukrajinszka Pravda közleménye alapján egy 63 éves férfi szenvedett komoly sérüléseket – bordatörést, mellkasi sérüléseket, valamint égési sérüléseket az arcán – , míg egy 58 éves nő sérülései egyelőre nem tisztázottak. Mindketten kórházban vannak.
Rakétatámadás érte Krivij Rihet szombat este. Egy ember meghalt, a sérültek száma pedig négyről ötre nőtt. Az Ukrajinszka Pravda információi szerint a sérültek közül hárman kórházban maradnak, egyikük állapota súlyos.
Az orosz támadás következtében komoly károk keletkeztek Krivij egyik ortodox templomában.
Kristen Mihal észt miniszterelnök közölte, hogy újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Hozzátette, hogy Ukrajna pozícióinak megerősítése és az Oroszországra gyakorolt nyomás növelése érdekében Észtország 10 ezer darab tüzérségi lőszert és 750 ezer élelmiszercsomagot küld az ukrán katonáknak.
A lehető leghamarabb hozzáadjuk saját védelmi iparunk termékeit több mint 100 millió euró értékben
– hangsúlyozta az észt miniszterelnök.
Nagy-Britannia és Franciaország tervet dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy akár 30 ezer európai békefenntartót is bevetnének Ukrajnában, ha Moszkva és Kijev tűzszüneti megállapodást köt. A terv nem irányoz elő közvetlen amerikai katonai részvételt – írja az Unian ukrán hírügynökség a The Wall Street Journal alapján.
Ugyanakkor az új európai terv nem irányozza elő saját amerikai erők ukrajnai bevetését, de szükség lesz amerikai katonai képességekre, hogy megvédjék az európai csapatokat, ha veszélybe kerülnek, és hogy elrettentsék Oroszországot az esetleges tűzszünet megsértésétől – mondták a tisztviselők.
Az Egyesült Államok az Ukrajna területét lefedő szomszédos országok légvédelmi rendszereit használhatná. Az Ukrajnában állomásozó amerikai légierőnek pedig készen kellene állnia az európai csapatok támogatására, amennyiben azok veszélybe kerülnek.
Keir Starmer brit miniszterelnök várhatóan csütörtökön tárgyal a tervről Trumppal, de egyelőre nem valószínű, hogy konkrétan kérni fogja az amerikai segítséget. Emmanuel Macron francia elnök, aki hétfőn találkozik Trumppal, felvázolja majd a szövetségesek tágabb nézeteit a háborúról és arról, hogyan lehetne biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajna számára.
A terv szerint a brit és francia csapatok, valamint a haditengerészeti és légierők alkotnák egy úgynevezett támogató erő gerincét. Ezeket nem a kelet-ukrajnai frontvonal mentén vetnék be, hanem létfontosságú infrastruktúrát, városokat és kikötőket védenének, többek között a Fekete-tengeren. A frontvonalat drónok és műholdak fogják figyelni, hogy megállapítsák, Oroszország betartja-e a tűzszünetet.
„Folytatódnak az Ukrajna saját nagy és ütőképes hadseregének felállítását segítő nemzetközi erőfeszítések, az európai erők célja pedig nem az lesz, hogy helyettesítsék a kijevi erőket” – áll a kiadványban.
Ben Hodges volt amerikai hadseregfőnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a brit és francia csapatok egy csoportjának közép- és nyugat-ukrajnai városokba való telepítése nem fogja megakadályozni Oroszországot abban, hogy bármilyen akciót hajtson végre, kivéve, hogy rakétatámadást indítson az adott városok ellen.
Oroszország korábban már közölte, hogy számukra elfogadhatatlan a NATO-tagállamok katonai kontingenseinek telepítése Ukrajna területére.
Az Egyesült államok elnöke Donald Trump, az amerikai konzervatívok éves konferenciája, a CPAC záró szónokaként tartott beszédet szombaton.
Beszédében kitért arra, hogy közel állnak egy megállapodáshoz Ukrajnával, arról, hogy milyen formában kapnák vissza az elmúlt három évben nyújtott támogatásokat. Hozzátette, hogy az Európai Unió is kölcsönként folyósította a segítséget.
Az elnök a támogatásokért cserébe ritkaföldfémeket szeretne kapni, ezzel „visszaszerezni” a szerinte közel 350 milliárd dolláros összeget.
Rakétatámadás érte Krivij Rihet szombat este az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint. Egy ember meghalt, négy pedig megseberült.
Szerhij Liszak, a Dnyipro területi katonai közigazgatás vezetője Telegram bejegyzésben tette közé, hogy az orosz hadsereg megtámadta Krivij Rihet.
Tűz ütött ki. Megsérült egy infrastrukturális létesítmény
– tette hozzá Szerhij Liszak.
Később közölte, hogy egy férfi súlyosan megsérült a támadásban, s a kórházban életét vesztette.
Karoline Leavitt a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette szombaton, hogy az amerikai elnök bízik abban, hogy sikerül egyezséget kötnie Oroszországgal az ukrajnai konfliktus lezárása érdekében. A The Hill beszámolója szeint ez arra utal, hogy a három éve tartó háborúnak a héten vége lehet.
Az elnök és csapata nagy hangsúlyt fektet arra, hogy folytassa a tárgyalásokat mindkét féllel a konfliktus befejezése érdekében, és az elnök nagyon bízik abban, hogy még ezen a héten sikerülhet
– nyilatkozta Leavitt újságíróknak, miután visszatért a Konzervatív Poltikai Akciókonferenciáról.
Donald Trump azt javasolta Volodimir Zelenszkijnek, hogy el kellene hagynia a nemzetközi vezetőkkel folytatott, béketárgyalásokat érintő megbeszéléseket, mivel már „nincsenek lapjai”.
Karoline Leavitt hozzátette, hogy Matt Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó „éjjel-nappal” dolgozik majd a hétvégén egy megállapodáson, és megosztotta, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter részt vett az ukránokkal a nyersanyagok hasznosításáról szóló javasolt megállapodással kapcsolatos megbeszéléseken.
Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5161 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Ukrajnának központi szerepet kell kapnia a béketárgyalásokon. A munkáspárti brit kormányfő a Downing Street szombat esti tájékoztatása szerint telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek megerősítette, hogy Nagy-Britannia továbbra is „sziklaszilárdan” támogatja Ukrajnát. Starmer hangsúlyozta:
London elkötelezte magát az igazságos és tartós ukrajnai béke megteremtése mellett.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a két vezető a háború kezdetének harmadik évfordulója közeledtével áttekintette „a konfliktus legutóbbi fejleményeit”, és egyetértettek abban, hogy a szövetségeseknek folytatniuk kell együttműködésüket „az erő pozíciójából elért béke” megteremtéséért.
Starmer és Zelenszkij egyetértőleg megállapította azt is, hogy a jelenlegi időszak jelentős Ukrajna jövője és egész Európa biztonsága szempontjából. Starmer az ukrán elnökkel tartott telefonos megbeszélésen megerősítette azt a brit álláspontot, hogy
Ukrajnának központi szerepet kell kapnia a háború befejezését célzó tárgyalásokon.
Ezt a brit kormány többször is hivatalosan hangoztatta azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten telefonbeszélgetést tartott Vlagyimir Putyin orosz államfővel, akivel az ukrajnai háború befejezését célzó szakértői egyeztetések azonnali megkezdéséről állapodott meg.
Szombaton késő este, több robbanásról is beszámoltak Ukrajna fővárosban, Kijevben. Az Unian ukrán hírügynökség Vitalij Klicsko kijevi polgármester beszámolója szerint arról ír, hogy továbbra is drónok támadják a fővárost, a légvédelmi erők ezért folyamatos készültségben vannak.
Nem csendesednek a robbanások Kijev területén, az orosz drónok roncsait egyszerre több kerülteben is megtalálták.
A KHVA vezetője közölte, hogy a Szolomenszkij kerületben lehulló törmelék következtében fák gyulladtak ki, s egy közeli ház ablakai is megrongálódtak, azonban senki sem sebesült meg.
Viszont a Golosevszkij körzetben keletkezett tűzben már több ember is érintett. A sérültek és áldozatok száma egyelőre nem tisztázott.
A 24-es csatorna állítása szerint már van halálos áldozata a támadásnak. Egy 60 éves vasúti átjáróőrként dolgozó férfi vesztette életét a Boriszpil körzetében.
Az orosz légvédelmi erők három ukrán drónt semmisítettek meg a Krím felett – közölte az orosz védelmi minisztérium szombat este.
Moszkvai idő szerint 20:00 és 20:45 között a szolgálatban lévő légvédelmi eszközök megsemmisítettek három ukrán pilóta nélküli légi járművet a Krími Köztársaság területe felett
– olvasható a közleményben.
Több robbanásról is beszámoltak Ukrajna fővárosában, Kijevben szombaton késő este. A helyi sajtó szerint a légvédelmi erők is igyekeztek kivédeni az ellenséges dróntámadást.
A légvédelmi erők dolgoznak. Maradjanak az óvóhelyeken
– szólította fel a kijevi lakosokat Vitalij Klicsko, a város polgármestere, aki szerint Sahíd drónokkal támadtak az oroszok a fővárosra.
„Az ukrajnai neonáci elemeket kíméletlenül meg kell tisztítani, ha békét akarunk teremteni Ukrajnában” – fogalmazott közösségi oldalán Douglas Macgregor az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott ezredese.
Ami még fontosabb, Washingtonnak hivatalosan és nyilvánosan fel kell hagynia ezeknek a neonáci bűnözőknek a támogatásával
– tette hozzá. Szerinte „az ukrajnai neonácik valódi bűnözők, akik mögött véres atrocitások hosszú sora húzódik”.
„Washingtonnak szégyellnie kellene magát, hogy valaha is amerikai pénzt és támogatást nyújtottak az ukrajnai neonáciknak” – fogalmazott kemény hangvételű bejegyzésében Macgregor.