Az orosz vezetés határozottan elutasította az Egyesült Államok gyors tűzszünetre irányuló törekvéseit az ukrajnai háborúban. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy bár érzékelik az amerikai szándékot a tűzszünet mielőbbi elérésére, azonban Moszkva számára ez elfogadhatatlan, mivel hosszú távú megoldás nélkül csak a harcok újbóli kiéleződéséhez vezetne – írja a horvát Index.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt két hétben fokozta diplomáciai erőfeszítéseit a konfliktus lezárására. Telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd amerikai–orosz tárgyalások kezdődtek Szaúd-Arábiában. A megbeszélésekből azonban kihagyták Ukrajnát és az európai szövetségeseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy kész a tárgyalásokra, de ragaszkodik ahhoz, hogy hazája részt vegyen a saját sorsáról szóló döntésekben. Az Európai Unió szintén hangsúlyozta, hogy Európának központi szerepet kell játszania a béketárgyalásokon, és figyelmeztetett, hogy az Ukrajna és az EU bevonása nélkül kötött megállapodás fenntarthatatlan lehet.
A háború, amely pontosan három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én kezdődött Oroszország átfogó inváziójával, több tízezer áldozatot követelt és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. A nyugati országok szankciókkal sújtották Oroszországot és katonai, valamint humanitárius segítséget nyújtottak Ukrajnának.
Február 24-én reggel hatkor lengyel és ukrán aktivisták Varsóban légvédelmi szirénák és robbanások hangjaira ébresztették az orosz diplomatákat – adta hírül az ukrán Szabad Európa.
Az akciót több tucatnyian hajtotta végre az Oroszország által indított háború harmadik évfordulóján. A demonstrálók egy, az orosz diplomatáknak szállást adó toronyház előtt gyűltek össze, ahol „Oroszország terrorista állam” feliratú plakátot is kibontottak.
Folyamatosan emlékeztetnünk kell az oroszokat a bűneikre, minden nap, amennyire szükséges, hogy minden orosz bűnözőt megbüntessenek
– mondta Mikolaj Petryga, az Euromaidan-Varsó kezdeményezés aktivistája.
A háború kitörésének évfordulóján már harmadik alkalommal tartották meg a különleges „ébresztőt”, így az nem érte váratlanul a diplomatákat, akik az orosz himnuszt kezdték lejátszani válaszul, de a szervezők véleménye szerint a robbanások és szirénák hangja erősebb volt.
Molotov-koktélokat dobtak be Oroszország marseille-i főkonzulátusának a kertjébe – közölte Sztanyiszlav Oranszkij, Oroszország marseille-i főkonzulja az orosz RBC szerint. A robbanásban nem sérült meg senki.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta: a főkonzulátus területén történt robbanásoknak terrortámadás jellegük van. Oroszország alapos vizsgálatot és az országban található orosz intézmények biztonságának megerősítésére szólította fel a francia felet.
„A marseille-i orosz főkonzulátus területén történt robbanások terrortámadás jellegzetességeit mutatják, alapos és gyors vizsgálatot követelünk az akkreditáló országtól, valamint lépéseket az orosz külképviseletek biztonságának megerősítésére” – mondta a diplomata az MTI szerint.
Az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulóján jelentette be az ausztrál kormány, hogy újabb, minden eddiginél súlyosabb szankciócsomagot vezet be Oroszországgal szemben.
A Meduza beszámolója alapján Ausztrália 70 fővel bővítette azoknak a személyeknek a listáját, akiknek megtiltják az országba való beutazást, ezen kívül 79 céget vettek fel a szankciós listára.
Ez Ausztrália legnagyobb szankciós csomagja 2022 februárja óta Oroszországgal szemben
– áll a kormány közleményében, amiből az is kiderül, hogy főként az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítésében szerepet vállaló cégeket és személyeket érinti az új szankciós csomag.
Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn elfogadta a 16. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Az új intézkedések az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait célozzák, tovább gyengítve az ország háborús képességeit – közölték az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján.
A részletekről az alábbi cikkünkben olvashat.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök Kijevbe látogatott az orosz invázió harmadik évfordulóján, ahol határozottan kiállt Ukrajna mellett. „Büszke vagyok, hogy itt lehetek Kijevben az orosz invázió harmadik évfordulóján” – írta hétfőn közösségimédia-oldalán Boris Johnson, aki már miniszterelnöksége alatt is Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója volt.
A brit politikus külön hangsúlyozta, hogy elutasítja „a háború eredetével kapcsolatban jelenleg terjesztett bizarr valótlanságokat”. Bár konkrétumokat nem említett, üzenete egyértelmű állásfoglalás a különböző háborús narratívákkal szemben.
A volt miniszterelnök szerint érdemes előítéletek nélkül megvizsgálni, hogyan alakul az amerikai támogatás Trump elnöksége alatt. Hozzátette: továbbra is meggyőződése, hogy „Ukrajna nagyszerű jövő előtt áll szabad, szuverén és független nemzetként”.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy vonja vissza a több európai ország által is támogatott, orosz erők Ukrajnából való azonnali kivonását követelő ENSZ-határozat-tervezetét. Helyette Washington egy olyan javaslatot nyújtott be szavazásra, ami nem említi agresszorként Oroszországot – adta hírül az Associated Press.
Ukrajna megtagadta a visszavonást, így az ENSZ Közgyűlése hétfőn, Oroszország inváziójának harmadik évfordulóján először az ukrán verzióról fog dönteni, majd ezt követően szavaznak az amerikaiak általi javaslatról is.
Ezzel együtt a Trump-adminisztráció az ENSZ Biztonsági Tanácsában is szavazást kezdeményez saját tervezetükről. Kína, amely ebben a hónapban a Biztonsági Tanács elnöki tisztét tölti be, hétfő délutánra tűzte ki az amerikai határozatról szóló szavazást.
A rövid amerikai határozattervezet elismeri „az orosz–ukrán konfliktus során bekövetkezett tragikus emberéleteket”, és „a konfliktus mielőbbi befejezését kéri, valamint további tartós békét sürget Ukrajna és Oroszország között”.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is ellátogat az Egyesült Államokba, hogy tárgyaljanak Donald Trumppal az orosz–ukrán háború lezárására törekvő tárgyalásokról, írja a Politico.
Elsőként a francia elnök érkezik Washingtonba, Emmanuel Macron hétfőn próbálja meg „Európa mellett tartani” az amerikai elnököt. Az előrejelzések szerint Macron tájékoztatja majd Trumpot, hogy „hatalmas stratégiai hiba lenne Putyint győzni hagyni Ukrajnában”.
Csütörtökön már Keir Starmer tesz látogatást a Fehér Házban, azok után, hogy a brit miniszterelnök kijelentette, országa kész katonákat küldeni Ukrajnába egy békemegállapodás biztonsági garanciájaként.
„Három év ellenállás. Három év hála. Az ukránok abszolút hősiességének három éve. Büszke vagyok Ukrajnára! Köszönöm mindenkinek, aki megvédi és támogatja országunkat. Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnáért dolgozik. És legyen örökkévaló mindazok emléke, akik életüket adták államunkért és népünkért” – írta az X-en Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kitörésének harmadik évfordulóján.
Magyarország területére 2025. február 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4553 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság hétfő reggel.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írták.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az orosz–ukrán háború harmadik évfordulója alkalmából írt véleménycikket az Indexre. Fő meglátásai többek között az alábbiak voltak:
A teljes véleménycikket ide kattintva tudja elolvasni.
Az Ökumenikus Segélyszervezet 2022 februárja óta végez kiterjedt humanitárius tevékenységet az orosz–ukrán háború érintettjeinek megsegítésére. A program keretében eddig 832 ezer rászorulót támogattak mintegy 20 milliárd forint értékben. A szervezet tevékenysége három fő területre összpontosul: azonnali segítségnyújtás a frontvonal közelében, hosszú távú támogatás a belső menekülteknek Ukrajna középső és nyugati részén, valamint újjáépítési munkálatok a korábban harcok sújtotta területeken.
A segélyszervezet négy ukrajnai irodán keresztül (Beregszász, Lemberg, Kijev, Dnyipro) 23 megyében van jelen, és szerteágazó támogatást nyújt az élelmiszersegélyektől kezdve a pszichoszociális tanácsadáson át az infrastruktúra helyreállításáig. Magyarországon az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központon keresztül segítik a menekülteket komplex szolgáltatásokkal, beleértve a nyelvtanulást, munkakeresést és gyermekprogramokat.
A program jelentős eredményei közé tartozik több mint 2300 tonna természetbeni segély kiosztása, 300 menekültszállás támogatása, valamint oktatási és szociális intézmények helyreállítása mintegy 4 milliárd forint értékben. Az elhúzódó konfliktus miatt azonban a humanitárius szükségletek továbbra is növekednek, miközben a források globálisan szűkülnek – közölte a segélyszervezet.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segítségnyújtás átformálását, a tűzszünet elérését, az Oroszországgal fennálló kapcsolat újraalakítását és az európai szövetségesekkel való viszonyt nevezte az ukrajnai békefolyamat sarokpontjainak a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap – közölte az MTI.
Mike Waltz a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az amerikai–ukrán viszonyban a gazdasági partnerség jelenti az új elemet, aminek keretében megtérülnek az amerikai költségvetés által korábban az ukrajnai háborúba befektetett pénzek.
Az illetékes az Oroszországgal újraformált kapcsolat részének nevezte a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetést, valamint az amerikai és orosz delegáció találkozóját Rijádban.
Mike Waltz utalt arra, hogy a jövő héten Donald Trumphoz látogat Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy Washington szívesen fogad minden elképzelést az ukrán biztonsági garanciákkal kapcsolatban és szívesen látja, ha a jövőben az európai vezetés visel gondot Európa biztonságára.
Az ukrajnai háború lezárásának módja és elképzelései körüli vitáról megállapította, hogy ugyan mindenki „előállhat jobb ötletekkel”, de amit eddig hallott, az „csak állandósítaná a további háborút”.
Az orosz média beszámolói szerint drónok támadták meg idén már harmadszor a rjazanyi olajfinomítót (NPZ). A közösségi médiában terjedő videófelvételeken tűz látható a létesítmény területén, bár hivatalos megerősítés egyelőre nem érkezett a találatról – írja a Radio Szvoboda nevű oldal.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint két drónt lelőttek a rjazanyi régió felett, de összesen 22 drónt semlegesítettek az éjszaka: 16-ot az orlovi területen, hármat a brjanszki régióban, egyet pedig a megszállt Krím felett.
Ez már a harmadik támadás az üzem ellen ebben az évben – január 24-én és 26-án is találatok érték a létesítményt. Az ukrán vezérkar megerősítette a korábbi támadásokat, hangsúlyozva, hogy az üzem dízelüzemanyagot és sugárhajtómű-üzemanyagot állít elő az orosz hadsereg számára.
Az ASTRA hírügynökség arról jelentett, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt évben 27 oroszországi üzemanyag- és energetikai létesítményt támadtak meg. A támadások többségét drónokkal hajtották végre, de rakétákat is bevetettek. A Rosznyeft tulajdonában lévő rjazanyi olajfinomító 1960 óta üzemel, és kulcsfontosságú szerepet tölt be az orosz üzemanyag-ellátásban.
Az orosz vezetés határozottan elutasította az Egyesült Államok gyors tűzszünetre irányuló törekvéseit az ukrajnai háborúban. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy bár érzékelik az amerikai szándékot a tűzszünet mielőbbi elérésére, azonban Moszkva számára ez elfogadhatatlan, mivel hosszú távú megoldás nélkül csak a harcok újbóli kiéleződéséhez vezetne – írja a horvát Index.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt két hétben fokozta diplomáciai erőfeszítéseit a konfliktus lezárására. Telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd amerikai–orosz tárgyalások kezdődtek Szaúd-Arábiában. A megbeszélésekből azonban kihagyták Ukrajnát és az európai szövetségeseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy kész a tárgyalásokra, de ragaszkodik ahhoz, hogy hazája részt vegyen a saját sorsáról szóló döntésekben. Az Európai Unió szintén hangsúlyozta, hogy Európának központi szerepet kell játszania a béketárgyalásokon, és figyelmeztetett, hogy az Ukrajna és az EU bevonása nélkül kötött megállapodás fenntarthatatlan lehet.
A háború, amely pontosan három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én kezdődött Oroszország átfogó inváziójával, több tízezer áldozatot követelt és milliók kényszerültek otthonuk elhagyására. A nyugati országok szankciókkal sújtották Oroszországot és katonai, valamint humanitárius segítséget nyújtottak Ukrajnának.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésében kifejtette álláspontját az orosz–ukrán háborúról annak harmadik évfordulóján. A miniszter szerint három év után most lehetőség nyílik a békére az amerikai–orosz tárgyalások révén. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden eszközzel támogatni fogja a békemegállapodás létrejöttét, és ellenáll a „háborúpárti európai liberálisok” törekvéseinek.
Ma Brüsszelben EU-s külügyminiszteri tanácsülést tartunk, farkasszemet fogunk nézni, lesz nagy nyomás is, de mi nem engedünk. Három éve dacolunk a nyomással, három éve nem hagyjuk, hogy belenyomjanak minket a háborús politikájukba, most már ki fogjuk bírni!
– írta.
A brüsszeli európai uniós külügyminiszteri tanácsülésen Magyarország nem támogatja a szankciós rezsim meghosszabbítását, a további fegyverszállításokra szánt források kiutalását, és a biztonsági garanciák kérdésében is elsősorban a magyar érdekeket tartja szem előtt – jelentette ki.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke február 24-én reggel megérkezett Kijevbe – derült ki a politikusok közösségi oldalán megosztott bejegyzésekből.
Oroszország brutális inváziójának 3. évfordulóján Európa Kijevben van. Ma Kijevben vagyunk, mert Ukrajna Európa. A túlélésért folytatott küzdelemben nem csak Ukrajna sorsa forog kockán. Hanem Európa sorsa is
– írta X-re feltöltött videója mellé Ursula von der Leyen.
Az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) veszteségei három év alatt, 2022. február 24. óta mintegy 1 millió 80 ezer halottat és sebesültet tesznek ki – derül ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség számításaiból.
Az orosz katonai minisztérium napi és heti jelentései szerint Kijev az év eleje óta, nem egész két hónap alatt mintegy 80 ezer katonát veszített. Szintén az orosz védelmi minisztérium szerint az ZSZU veszteségei 2022-ben 118 500 embert, 2023-ban 405 400 katonát tettek ki.
Az orosz katonai tárca által az Orosz Föderáció fegyveres erői vezérkari főnökének összefoglalóiban és tájékoztatójában közzétett információk szerint 2024-ben az ukrán csapatok több mint 595 ezer halottat és sebesültet vesztettek, ami meghaladta a háború első két évének összes veszteségét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kijevi születésű Kirill Dmitrijevet, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetőjét nevezte ki a külföldi befektetési és gazdasági együttműködésért felelős elnöki különmegbízottnak – derült ki egy, a Kreml oldalára feltöltött dokumentumból.
Megjegyzik, hogy a rendelet az aláírás napjától lép hatályba.
A nyugati média szerint Kirill Dmitrijev a Kreml legfőbb informális tárgyalója Donald Trump amerikai elnök belső körével.
A közel-keleti, a szíriai és az ukrajnai helyzetet is megvitatja Szergej Lavrov orosz és Hakan Fidan török külügyminiszter. Az orosz diplomata vasárnap, az esti órákban érkezett a török fővárosba.
Korábban Marija Zaharova azt nyilatkozta, hogy a két fél „a nemzetközi, regionális és kétoldalú napirenden szereplő témák széles körét fogja megvitatni”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő héten aláírja azt a megállapodást, amely az ukrán ásványkincsek kitermelése és értékesítése feletti ellenőrzést az Egyesült Államokra ruházza át – közölte Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff a CNN televíziós csatorna műsorában vasárnap este.
Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij habozott a megállapodás aláírásával kapcsolatban, de Donald Trump „üzent neki”.
Már nem hezitál
– jelentette ki Witkoff.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az ukrajnai háború elmúlt három évéről olvasóinknak egy idővonallal is készültünk, amelyben a legfontosabb történéseket mutatjuk be időrendi sorrendben.
Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak, tartson velünk ezúttal is:
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én az orosz hadsereg három irányból is támadást indított a szuverén Ukrajna területe ellen:
A csapatok mozgása és felszereltsége alapján Vlagyimir Putyin egy villámháborúra készülhetett, aminek hivatalos célkitűzéseként Ukrajna „nácítlanítását” nevezte meg a Kreml. A villámháború terve hamar köddé vált, az elmúlt három év alatt sokszor változott a helyzet, hol az egyik, hol a másik fél volt optimistább. A Nyugat által támogatott ukrán vezetést az oroszok nem tudták két vállra fektetni, az ostromlott ország – és vele az ezernyi gondtól sújtott Európa – reménykedik, hogy hamarosan véget érhet a véres háború.
Mi, itt az Indexen, a háború kitörésének napjától ebben a szellemiségben és hitben percről percre tudósításban követjük az eseményeket. Kollégáim mintegy 50 ezer posztot írtak, legalább 10 ezer fotót használtak fel ez idő alatt, hogy olvasóink a háború minden órájáról, minden eseményéről objektív képet kapjanak.
A modern kori hadviselés velejárója, hogy sokkal több dezinformáció terjed. Ezek célja, hogy elbizonytalanítsa a befogadót, kételyt ébresszen a valós tényekkel szemben. Munkatársaimmal mindent megtettünk, hogy kiszűrjük az álhíreket, hogy ne adjunk teret az összeesküvés-elméleteknek.
Köszönöm, hogy az elmúlt években velünk tartottak, hogy az Indexet a nehézségek ellenére a háborús információk szempontjából is megbízható lapnak tartották. Piacvezető lap főszerkesztőjeként mi mást ígérhetnék, mint hogy igyekszünk Önöket továbbra is gyorsan és megbízhatóan informálni.