Az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalásokban mindkét harcoló félnek részt kell vennie – szögezte le hétfőn, az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulóján Hakan Fidan török külügyminiszter Ankarában orosz kollégájával, Szergej Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatóján – írta az MTI.
Most, hogy beléptünk a háború negyedik évébe, nagyon fontos az új amerikai békekezdeményezés, és készek vagyunk mindenben segíteni az új egyeztetéseket; úgy véljük, olyan megbeszélések vezetnek megoldásra, amelyeken mindkét oldal részt vesz
– jelentette ki Fidan, hozzátéve, hogy „Törökország mindig kész közvetítőként fellépni”.
„Már az első naptól fogva síkraszálltunk a konfliktus diplomáciai úton történő rendezéséért” – emlékeztetett, majd kiemelte: Ankara célja a háború mielőbbi lezárása és „a sebek begyógyítása”.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az évforduló alkalmából hétfőn kiadott videóüzenetében szintén megerősítette, hogy hazája kész közvetíteni a felek között. Értésre adta, hogy Törökország a tárgyalások házigazdájaként és közvetítőként egyaránt szívesen bekapcsolódik a folyamatba.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke február 24-én reggel megérkezett Kijevbe – derült ki a politikusok közösségi oldalán megosztott bejegyzésekből.
Oroszország brutális inváziójának 3. évfordulóján Európa Kijevben van. Ma Kijevben vagyunk, mert Ukrajna Európa. A túlélésért folytatott küzdelemben nem csak Ukrajna sorsa forog kockán. Hanem Európa sorsa is
– írta X-re feltöltött videója mellé Ursula von der Leyen.
Az Ukrán Fegyveres Erők (ZSZU) veszteségei három év alatt, 2022. február 24. óta mintegy 1 millió 80 ezer halottat és sebesültet tesznek ki – derül ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség számításaiból.
Az orosz katonai minisztérium napi és heti jelentései szerint Kijev az év eleje óta, nem egész két hónap alatt mintegy 80 ezer katonát veszített. Szintén az orosz védelmi minisztérium szerint az ZSZU veszteségei 2022-ben 118 500 embert, 2023-ban 405 400 katonát tettek ki.
Az orosz katonai tárca által az Orosz Föderáció fegyveres erői vezérkari főnökének összefoglalóiban és tájékoztatójában közzétett információk szerint 2024-ben az ukrán csapatok több mint 595 ezer halottat és sebesültet vesztettek, ami meghaladta a háború első két évének összes veszteségét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kijevi születésű Kirill Dmitrijevet, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetőjét nevezte ki a külföldi befektetési és gazdasági együttműködésért felelős elnöki különmegbízottnak – derült ki egy, a Kreml oldalára feltöltött dokumentumból.
Megjegyzik, hogy a rendelet az aláírás napjától lép hatályba.
A nyugati média szerint Kirill Dmitrijev a Kreml legfőbb informális tárgyalója Donald Trump amerikai elnök belső körével.
A közel-keleti, a szíriai és az ukrajnai helyzetet is megvitatja Szergej Lavrov orosz és Hakan Fidan török külügyminiszter. Az orosz diplomata vasárnap, az esti órákban érkezett a török fővárosba.
Korábban Marija Zaharova azt nyilatkozta, hogy a két fél „a nemzetközi, regionális és kétoldalú napirenden szereplő témák széles körét fogja megvitatni”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jövő héten aláírja azt a megállapodást, amely az ukrán ásványkincsek kitermelése és értékesítése feletti ellenőrzést az Egyesült Államokra ruházza át – közölte Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff a CNN televíziós csatorna műsorában vasárnap este.
Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij habozott a megállapodás aláírásával kapcsolatban, de Donald Trump „üzent neki”.
Már nem hezitál
– jelentette ki Witkoff.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az ukrajnai háború elmúlt három évéről olvasóinknak egy idővonallal is készültünk, amelyben a legfontosabb történéseket mutatjuk be időrendi sorrendben.
Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak, tartson velünk ezúttal is:
Három évvel ezelőtt, 2022. február 24-én az orosz hadsereg három irányból is támadást indított a szuverén Ukrajna területe ellen:
A csapatok mozgása és felszereltsége alapján Vlagyimir Putyin egy villámháborúra készülhetett, aminek hivatalos célkitűzéseként Ukrajna „nácítlanítását” nevezte meg a Kreml. A villámháború terve hamar köddé vált, az elmúlt három év alatt sokszor változott a helyzet, hol az egyik, hol a másik fél volt optimistább. A Nyugat által támogatott ukrán vezetést az oroszok nem tudták két vállra fektetni, az ostromlott ország – és vele az ezernyi gondtól sújtott Európa – reménykedik, hogy hamarosan véget érhet a véres háború.
Mi, itt az Indexen, a háború kitörésének napjától ebben a szellemiségben és hitben percről percre tudósításban követjük az eseményeket. Kollégáim mintegy 50 ezer posztot írtak, legalább 10 ezer fotót használtak fel ez idő alatt, hogy olvasóink a háború minden órájáról, minden eseményéről objektív képet kapjanak.
A modern kori hadviselés velejárója, hogy sokkal több dezinformáció terjed. Ezek célja, hogy elbizonytalanítsa a befogadót, kételyt ébresszen a valós tényekkel szemben. Munkatársaimmal mindent megtettünk, hogy kiszűrjük az álhíreket, hogy ne adjunk teret az összeesküvés-elméleteknek.
Köszönöm, hogy az elmúlt években velünk tartottak, hogy az Indexet a nehézségek ellenére a háborús információk szempontjából is megbízható lapnak tartották. Piacvezető lap főszerkesztőjeként mi mást ígérhetnék, mint hogy igyekszünk Önöket továbbra is gyorsan és megbízhatóan informálni.