Franciaország a többi európai országgal együtt mindent megtesz az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás „kiváltása” érdekében, miután ez az Európai Unió „civilizációs kötelessége” − jelentette ki a miniszterelnök. Francois Bayrou a nemzetgyűlésben, majd a szenátusban kedd este elmondott beszédében bírálta Donald Trump amerikai elnök döntését az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek felfüggesztéséről − adta hírül az MTI.
„A felfüggesztés kifejezés senkit sem téveszt meg. A háborúban egy megtámadott országnak nyújtott segélyek felfüggesztése azt jelenti, hogy a megtámadott országot magára hagyják, és elfogadják vagy remélik, hogy az agresszor győzni fog” − mondta Bayrou a szenátoroknak. „Ez nyilvánvalóan teljesen elfogadhatatlan” Franciaország és az európaiak számára − tette hozzá.
A francia miniszterelnök jelezte, hogy Franciaország számára most „az a kihívás”, hogy „minden lehetséges eszközt előteremtsen ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben pótolni lehessen az esetlegesen leállított nemzetközi segélyeket”, és megsegítse Ukrajnát lőszerrel, hírszerző rendszerrel, valamint hozzáféréssel az internetes összeköttetésekhez és hálózatokhoz.
„Ez egy jelentős erőfeszítés, amelyet az európaiaknak vagy legalábbis azoknak az európaiaknak, akik eltökéltek abban, hogy segítsenek Ukrajnának, elő kell teremteniük” − hangsúlyozta. A francia kormányfő szerint az amerikai segélyszállítmányok már leálltak. „Egész teli vonatokat, amelyeket Ukrajnának szántak, megállítottak és megakadályozták, hogy elérjék céljukat” − mondta.
Francois Bayrou szerint az „elvek feladása” láttán „sok honfitársunk elkeseredett, de a kormány üzenete és víziója az, hogy nem eshetünk kétségbe”, s úgy vélte, hogy „eljött az igazság órája” Európában. „Ez olyan civilizációs kötelességünk, amelyet teljesítenünk kell” − fogalmazott a miniszterelnök. Bár az „európai hadsereg” gondolatát nem támogatta, Francois Bayrou kijelentette, hogy az Európai Uniónak nem szabad „örökké másokra támaszkodnia”, és „az európai hadseregek megszervezését, koordinálását és közeledését” szorgalmazta.
Európában felerősödtek a tárgyalások arról, hogy a befagyasztott orosz pénzeket Ukrajna biztonságának vagy újjáépítésének finanszírozására használják fel – írja az Unian.
A Nyugat összesen mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztott be, mióta elkezdődött az orosz–ukrán háború. Egyre több európai tisztviselő követeli, hogy a pénzt közvetlenül Ukrajna kárpótlására fordítsák.
Köztudott, hogy a befagyasztott vagyonnak csak egy kis részét tartják amerikai bankokban. Nagyjából 250 milliárd dollár az Európai Unió, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és Szingapúr pénzintézeteiben van. Ezért, még ha Washington nem is egyezik bele, az EU képes lesz felhasználni ezeket az összegeket.
Rishi Sunak volt brit miniszterelnök szerint a pénzt Ukrajna újjáépítésére és egy Oroszország megfékezésére alkalmas fegyveres erő kiépítésére kellene fordítani.
Magyarország területére 2025. március 4-én az ukrán–magyar határszakaszon 3907 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 8 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
Egy orosz Szu–35-ös vadászgép veszélyes provokációt hajtott végre március 2-án egy francia Reaper drón ellen a Földközi-tenger felett – jelentette be Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter X közösségi oldalán március 4-én.
Az orosz Szu–35-ös vadászrepülőgép veszélyes módon lépett fel a francia Reaper drónnal szemben… Három egymást követő megközelítés a drón feletti irányítás elvesztéséhez vezethetett volna
– írta bejegyzésében.
A védelmi miniszter szándékos, szakszerűtlen és agresszív manőverként ítélte el, elfogadhatatlannak nevezve.
Franciaország továbbra is intézkedéseket fog tenni a nemzetközi légtérben és a tengeren való navigáció szabadságának védelme érdekében
– hangsúlyozta Lecornu.
Nem ez az első ilyen incidens, amelyben orosz katonai repülőgépek érintettek: 2024 decemberében két holland F–35-ös vadászgép fogott el egy repülőgépet a Balti-tenger felett.
Mi lesz az amerikai segítséggel? – tette fel a kérdést kedd esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, aki a nap folyamán utasította az ukrán védelmi minisztert, a hírszerző szervek vezetőit és a diplomatákat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az amerikai kollégákkal, és szerezzenek hivatalos tájékoztatást. Ukrajna és Amerika tiszteletteljes párbeszédet és világos álláspontot érdemel egymástól – fogalmazott, hozzátéve, hogy igaz ez különösen akkor, amikor „életek védelméről van szó egy teljes körű háború során”.
Természetesen Ukrajnában már hetek óta kapunk különböző jelzéseket, és már volt precedens a segélyek leállítására
– mondta, megjegyezve, hogy épp ezért az ukrán ügynökségeknek sikerült cselekvési algoritmusokat kidolgozniuk „a helyzet bármilyen alakulására”. „Ez már nem 2022. A rugalmasságunk most erősebb. Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy megvédjük magunkat” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, aki elismerte, hogy a háború valódi befejezéséhez elengedhetetlen a kapcsolatok fenntartása Amerikával.
Ukrajna mindig hálás lesz az Egyesült Államoknak mindazért a támogatásért, amelyet nyújtott és nyújt, és amely az európai biztonság most már meglehetősen törékeny alapjainak megőrzésén munkálkodik. Végül is ez nem csak a mi országunkról szól, hanem mindenkiről Európában. Konstruktív együttműködésre törekszünk, partnerségi alapú kapcsolatokra. Csak sajnálni tudjuk, ami a Fehér Házban történt a tárgyalásaink helyett. De meg kell találnunk az erőt, hogy továbblépjünk, hogy tiszteljük egymást, ahogy mindig is tiszteltük Amerikát, Európát és minden partnerünket, és hogy együtt tegyünk meg mindent a béke közelebb hozásáért
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna elnöke kedden egyeztetéseket folytatott a finn elnökkel, valamint az Egyesült Királyság, Görögország és Horvátország miniszterelnökével, valamint a NATO főtitkárával és a német CDU párt vezetőjével, Friedrich Merzzel. „Egyértelmű támogatás Ukrajnának” – közölte.
Volodimir Zelenszkij zárásként kifejtette álláspontját, miszerint az oroszok nem változtatták meg az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukat vagy követeléseiket. „Ragaszkodni fognak hadseregünk csökkentéséhez, valamint a területünkről történő jogi lemondására, és Ukrajna jelentős politikai deformációjára törekszenek az ukrán alkotmány gyengítésével” – fogalmazott zárásként Ukrajna elnöke.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!