Index Vakbarát Hírportál

Német hírszerzés vezetője: Ha a háború 2030 előtt véget ér, Oroszország nagyobb veszélyt jelent majd Európára

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

Index
2025.03.08. 21:30
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

  • Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara kijelentette, hogy a Kurszki területen kialakult helyzet a parancsnokság ellenőrzése alatt áll, valamint nem igazak azok az információk, amelyek szerint az oroszok tömegesen áttörték az ukrán határt Szumi térségben. 

    Sőt, az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Szudzsában súlyos veszteségeket szenvedtek az orosz csapatok a gázvezeték mentén.

    Nem igazak az információk arról, hogy orosz egységek tömegesen áttörték Ukrajna államhatárát. A Szumi területen lévő Novenke és Zsuravka térségében az ellenség továbbra is felderítő felderítő csoportokkal és kisebb, egyenként több fős gyalogsági csoportokkal tevékenykedik. Megpróbálják megvetni a lábukat Ukrajna területén, hogy kiterjesszék a harci zónát, de fokozatosan megsemmisítik őket

    – nyilatkozta a vezérkar sajtószolgálata.

    Továbbá kiemelte, hogy Szudzsában nagyon magasak az orosz erők veszteségei. A város külterületén próbálták megvetni a lábukat az egyesített szabotázs- és rohamcsoportok a gázvezeték egyik ága mentén.

  • Ruman Radev bolgár elnök szerint Európa azon álláspontja, hogy erővel érje el a békét Ukrajnában, már „nem tűnik realistának” – írja az MTI.

    A bolgár államfő erről az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek minap Brüsszelben tartott találkozóján született eredményeket kommentálva beszélt sajtótájékoztatóján az elnöki sajtószolgálat szombati tájékoztatása szerint.

    Radev fogalmazása szerint a csütörtöki csúcstalálkozón „mindenki Európa újrafelfegyverzéséről beszélt, és alig esett szó az Európát a mélybe taszító ukrajnai háború befejezéséről. A béke erővel történő kikényszerítése nem hangzik reálisnak.”

    Radev úgy vélekedett, hogy Európa a konfliktus beszüntetésére irányuló párbeszéd megkezdésének „gyenge láncszeme”. „Európa nem engedheti meg többé magának, hogy ne vegyen tudomást a valóságról, és abban reménykedjék, hogy az erő pozíciójából képes elérni a békét” – fogalmazott a bolgár államfő.

  • Bruno Kahl, a német hírszerző ügynökség vezetője valószínűnek tartja, hogy az Orosz Föderáció megpróbálja majd tesztelni a NATO kollektív biztonságáról szóló észak-atlanti szerződésének hatékonyságát.

    Az Ukrajinszka Pravda közleménye szerint a vezető úgy gondolja, ha a közeljövőben leállnak a harcok Ukrajnában, akkor ez a kockázat még nagyobb lesz.

    Nagyon reméljük, hogy ez nem fog megtörténni... De azt kell feltételeznünk, hogy Oroszország tesztelni akar majd minket, tesztelni akarja a Nyugat egységét

    – nyilatkozta Bruno Kahl.

    Hozzátette, ha a háború 2030 előtt véget ér, akkor Oroszország nagyobb veszélyt jelent majd Európára nézve.

  • Az orosz Leningrádi terület kormányzója szombaton arról számolt be, hogy Kirisi város kőolajfinomítójában egy heves ukrán dróntámadás következtében lehulló roncsok miatt megrongálódott egy tartály, de tűz nem keletkezett.

    Az MTI beszámolója szerint a Szurgutnyeftegaz kirisi létesítménye egyike a két legnagyobb orosz kőolajfinomítónak. Évente 17,7 millió nyersolajat (napi 355 ezer hordót) dolgoznak fel itt, ami az ország termelésének 6,4 százaléka.

  • Az orosz erők visszafoglaltak három falut, Viktorovkát, Nikolajevkát és Sztaraja Szorocsinát a behatoló ukrán hadseregtől a délnyugat-oroszországi Kurszki területen – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

    A régió ügyvivő kormányzója, Alekszandr Hinstejn közölte, hogy az orosz területen tavaly augusztus óta támadó ukrán csapatok eközben Mahov Kologyec falut támadták, ahol tizennégy ház megrongálódott.

    Az orosz védelmi minisztérium szerint 24 óra alatt harmincegy ukrán drónt ártalmatlanítottak Oroszország felett, közöttük huszonhatot a Krasznodari terület, négyet pedig a Voronyezsi terület légterében.

    A moszkvai minisztérium szerint az orosz csapatok a héten négy települést – Andrijivkát, Szkudnét, Burlackét és Privilnét – foglalták el Kelet-Ukrajnában.

    A tárca adatai szerint az ukrán hadsereg a héten az orosz Északi Hadseregcsoport műveleteinek következtében több mint 1590 katonát, a Dnyeper Hadseregcsoport felügyelte térségben 575 katonát, a Keleti Hadseregcsoport előrenyomulásával pedig több mint 1210 katonát veszített a frontvonalakon – írta az MTI.

  • Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint szombaton az orosz hadsereg megtámadta a Donyecki területe lévő Konsztantyinovka városát, aminek következtében hét ember megsebesült. 

    Az előzetes információk szerint az oroszok 5 bombát dobtak a városra. Hét többszintes épület, 4 magánház, 4 közigazgatási épület, egy gyógyszertár, egy üzlet, 6 villanyvezeték és 2 gázvezeték sérült meg 

    – nyilatkozta Szergej Gorbunov, a város katonai közigazgatásának vezetője. 

  • Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy küldöttsége képviseli Ukrajnát az Egyesült Államokkal március 8-án Szaúd-Arábiában folytatandó tárgyalásokon – számol be a The Kyiv Independent

    A találkozáson Andrij Jermak kabinetfőnök mellett, Andrij Szibiha külügyminiszter, Rusztem Umerov védelmi miniszter, és Pavlo Palisa elnöki hivatalvezető-helyettes is részt vesz majd. 

    A tervezett tárgyalásokra Ukrajna és az Egyesült Államok közötti növekvő feszültségek közepette kerül sor, mivel Donald Trump amerikai elnök fokozza a  Volodimir Zelenszkijre gyakorolt nyomását a békefolyamat felgyorsítása érdekében.

    A feszültségek február 28-án a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott találkozó alkalmával kialakult összetűzésben csúcsosodtak ki, miután Volodimir Zelenszkij az Egyesült Államokba repült, hogy aláírjon egy ásványi és természeti erőforrásokról szóló megállapodást. Miután Donald Trump és alelnöke, JD Vance sértegették, az ukrán államfő a megállapodás aláírása nélkül tért vissza Ukrajnába.

  • Az ukrán erők helyzete az oroszországi Kurszk térségben „nagyon rossz”, miután az orosz hadsereg a héten jelentős előnyre tett szert – számol be az Unian. Pasi Paroinen katonai elemző szerint, hamar bezárul a kör, ha az ukrán hadsereg nem tudja gyorsan helyreállítani a helyzetet.

    A legutóbbi frissítések szerint Oroszországnak az lehet a terve, hogy elzárja a főutat, ezzel megakadályozva az ukrán erők esetleges visszavonulását.

    Az orosz hadsereg egyre nagyobb területet hódít Kurszk régióban, s ez az észak-koreai csapatok új beáramlásának és jól képzett drónegységeknek köszönhető. Egy ukrán kommunikációs egység parancsnoka azt nyilatkozta, hogy valóban nem tudják megállítani őket, mivel „egyszerűen elsöpörnek minket, ötven fős észak-koreai csoportokban nyomulnak előre, miközben mi csak hatan vagyunk az állásainkban”.

    Mint a Politico emlékeztetett, ha a parancsnokok túl későn döntenek a visszavonulással kapcsolatban, azzal az ukrán katonák bekerítését kockáztatják. 

  • Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton úgy véli, az amerikai elnök Oroszország elleni szankciókkal való fenyegetőzései üresek, és azt mondja, a Fehér Ház vezetője állítólag „egyensúlyt” próbál demonstrálni Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban – fejtette ki véleményét a CNN műsorában.

    Szerinte maga Donald Trump és Vlagyimir Putyin is jól tudja, hogy az amerikai elnök fenyegetései az Oroszország elleni szankciókkal és vámokkal kapcsolatban „teljesen üresek”.

    Trump ezt azért tette, hogy legalább némi kiegyensúlyozottságot mutasson, tekintettel azokra a dolgokra, amelyeket Zelenszkijről és az ukránokról mondott

    – mondta Bolton.

    Donald Trump fenyegetéseit elemezve Bolton megjegyezte, hogy az Egyesült Államokba irányuló orosz import 2024-ben alig kevesebb mint 3 milliárd dollárt tett ki, ami elenyésző az Egyesült Államok számára. Hangsúlyozta, hogy a teljes körű invázió idején az Egyesült Államokba irányuló orosz import volumene 90 százalékkal csökkent. „Tehát a vámoknak nincs értelme” – mondta Bolton.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nőnap alkalmából köszönetet mondott az ukrán nőknek – írja az Interfax.

    „A fronton és a hátországban, a kórházakban, az iskolákban, a hadseregben és az üzleti életben – ukrán asszonyaink mindenütt ott vannak. Mindenki a maga helyén segít, ment, véd, támogatja a körülötte élőket, inspirál és előre vezet” – írta Zelenszkij Telegram oldalán.

    „Hősies. Erős. Profi. Határozott. Köszönöm a rugalmasságotokat, amely minden nap erősíti Ukrajnát” – tette hozzá az elnök.

  • A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából folyósított hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány – közölte az MTI.

    A londoni pénzügyminisztérium szombati tájékoztatása szerint Ukrajna megkapta az ebből a forrásból származó 2,26 milliárd fontos (1074 milliárd forint) hitelcsomag első 752 millió fontos részletét. A hitelt az ukrán kormány kizárólag védelmi célú beszerzésekre költheti.

    A hitelcsomag a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, ezért Ukrajnát nem terheli visszafizetési kötelezettség.

  • Az amerikai–ukrán tárgyalások a jövő hét elején folytatódnak Szaúd-Arábiában – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Házban – írta meg az MTI.

    Donald Trump újságírók előtt elmondta, szeretne megbizonyosodni arról, hogy Ukrajna valóban rendezést akar-e a konfliktusban.

    Ha nem akarnak rendezést, kivonulunk onnan

    – fogalmazott Donald Trump, hozzátéve, hogy megnehezíti Ukrajnával a tárgyalásokat az, hogy az országnak „nincsenek kártyái” és súlyos orosz bombázás alatt áll.

    Az Egyesült Államok elnöke hozzátette, hogy komoly szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben továbbra is katonai nyomást helyez Ukrajnára.

  • Az oroszok hetedszer csaptak le a DTEK tulajdonában lévő odesszai energiaszektorra – írta meg az Ukrajinszka Pravda

    Tegnap este Oroszország ismét lecsapott a DTEK Odessza régióban található energetikai létesítményére. Három héten belül ez már a hetedik támadás a régió energiahálózata ellen

    – áll a vállalat közleményben.

  • Bekerítés fenyegeti az ukrán csapatok tízezer fős csoportját Kurszk területén, miután orosz offenzíva indult Szudzsa közelében – jelentette a The Telegraph című brit lap. A kiadvány szerint 

    az orosz előrenyomulás oka, hogy Ukrajna elszakadt az amerikai hírszerzéstől.

    „Az orosz előrenyomulás a kulcsfontosságú útvonalon nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok megszakította a műholdas hírszerzési kapcsolatot Ukrajnával. A megfigyelés korlátozásával az Egyesült Államok lehetővé teszi az oroszok számára, hogy szabadabban cselekedjenek és támadásokat tervezzenek Ukrajna tudta nélkül – vélik a szakértők.

  • Ukrajna komoly hírszerzési nehézségekkel néz szembe, miután az amerikai és más nyugati műholdas felderítési szakértők elhagyták az országot – írja a Time magazin ukrán katonai forrásokra hivatkozva.

    A lap szerint az információt alátámasztja, hogy egy hivatalos ukrán katonai portál pénteken arról számolt be, hogy a Maxar Technologies amerikai űrtechnológiai vállalat megszüntette Ukrajna hozzáférését a műholdképekhez.

    Arról pedig már korábban is beszámoltunk, hogy Washington felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, ebbe pedig az is beletartozott, hogy megszünteti a hírszerzési információk továbbítását is.

  • washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői rámutatnak, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség hiányában az oroszok fokozzák offenzíváikat a harctéren, és növelik a kombinált drón- és rakétacsapások erejét, hogy kimerítsék az ukrán légvédelmet és alkalmazkodjanak az elektronikus hadviselés újításaihoz.

    Március 6–7-én éjszaka az orosz csapatok 2024 novembere óta a legnagyobb kombinált rakétatámadást hajtották végre Ukrajna ellen. Az elemzők szerint Oroszország 2024 őszétől kezdődően folyamatosan növelte a Sahíd drónjainak gyártását, valamint a támadásokban használt drónok mennyiségét. Az orosz erők 2025 januárjában támadásonként átlagosan 83,4 drónt indítottak, március 1. és 7. között pedig átlagosan 128,8 drónt vetettek be. 

    Az orosz erők az év elejétől tekintve csak szórványosan vontak be rakétákat a támadásaikba, az elmúlt napokban azonban 67 ballisztikus rakétát indítottak el, ami több volt mint eddig az évben összesen. Az elemzők szerint Oroszország kihasználja azt, hogy az Egyesült Államok már nem támogatja Ukrajnát, és egyre több ballisztikus rakétát vet be, hogy teljesen kimerítse az ukrán légvédelmet.

    Így az ukrán erők valószínűleg nem lesznek képesek elhárítani minden orosz támadást.

    Az ukrán energetikai létesítményekre mért sikeres orosz csapások pedig tovább befolyásolhatják Ukrajna képességét a védelmi és polgári célú villamosenergia-termelésre.

    Az amerikai hírszerzési információk hatalmas segítséget jelentettek Ukrajnának az orosz rakétatámadások előrejelzésében, az információk megosztásának leállítása pedig jelentős hatással lesz Ukrajna reagálási képességeire.

  • Az orosz hatóságok szerint drónok támadtak meg egy olajfinomítót a leningrádi régióban – közölte Alekszandr Drozdenko, az oroszországi Leningrádi terület kormányzójának nyilatkozatát az Ukrajinszka Pravda.

    A kormányzó elmondta, hogy az orosz légierő megsemmisítette az ukrán drónokat, azonban a lehulló törmelék megrongálta egy olajtartály külső szerkezetét. A károkat pedig már el is hárították.

  • Legalább 11 ember meghalt és 30 megsebesült a kelet-ukrajnai Donyecki terület Dobropilja városára mért orosz csapásban – közölték az ukrán hatóságok.

    A péntek késő esti támadásban nyolc lakóház és egy közigazgatási épület rongálódott meg – jelentették a helyi mentőszolgálatok. A város az oroszok által ellenőrzött Donyeck várostól északnyugatra fekszik.

    A jelentés szerint az orosz erők egy második csapást is mértek a városra, miközben a mentőegységek a helyszínen dolgoztak.

  • Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott pénteken amerikai kollégájával, Marco Rubióval, tárgyalásuk középpontjában az ukrán és az amerikai küldöttségek jövő hétre tervezett szaúd-arábiai találkozója állt – írja az MTI.

    Ukrajna azt akarja, hogy a háború véget érjen, és a tartós béke eléréséhez szükség van az Egyesült Államok vezető szerepére

    – fogalmazott az ukrán külügyminiszter X bejegyzésében. 

    Közölte, hogy a beszélgetés során megvitatták a kétoldalú együttműködés fejlesztésének lehetőségeit is. Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint Kijev a szaúd-arábiai találkozón elsősorban az ukrán–amerikai kétoldalú kapcsolatokat és az ukrajnai béke eléréséhez szükséges lépéseket kívánja megvitatni Washington képviselőivel.

  • Donald Trump kormányának „robbanékony” találkozójára került sor csütörtökön a Fehér Házban. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Marco Rubio külügyminiszter összetűzésbe került Elon Musk milliárdossal, a munkavállalók elbocsátásához való hozzáállása miatt.

    A külügyminiszter állítólag már hetek óta dühöng Elon Musk miatt, amiért csapata bezárt egy egész ügynökséget – az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét ( USAID), de a csütörtöki kabinetülésen végre felszólalhatott.

    Donald Trump mindvégig hátradőlve, karba tett kézzel ült a székében. Miután a vita sokáig elhúzódott, Trump végül belépett Rubio védelmébe, aki szerinte „nagyszerű munkát” végzett.

    A találkozó potenciális fordulópont volt Donald Trump második ciklusának viharos első hetei után. Ez volt az első jelentős jele annak, hogy az amerikai elnök hajlandó volt bizonyos korlátozásokat bevezetni Elon Muskkal szemben, akinek erőfeszítései több per tárgyát képezték, és aggodalmakat keltett a republikánus képviselők körében. Néhányan közvetlenül az elnöknek panaszkodtak Musk miatt.

    A kormány tisztviselői szinte egyöntetűen helyeslik azt az elképzelést, amit Elon Musk szándékozik tenni – csökkenteni a pazarlást, a csalást és a visszaéléseket a kormányban. De frusztrálja őket a kormányzati reform láncfűrészes megközelítése és a következetes koordináció hiánya.

    A találkozó után a közösségi médiában megjelent bejegyzésében Donald Trump elmondta, hogy elbocsátási tervének következő szakaszát „szikével”, nem pedig „baltával” hajtják végre, egyértelműen utalva Elon Musk felperzselt földdel való megközelítésére.

  • Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 5736 fő lépett be.

    A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

  • Donald Trump és Vlagyimir Putyin kapcsolata arra kényszeríti a német kormányt, hogy komolyan fontolóra vegye saját nukleáris arzenáljának kiépítését – írja az Unian.

    Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja egy újságírói kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy országa saját atombombával rendelkezzen. Azt azonban rögtön tisztázta, hogy „erre ma még nincs szükség″. 

    Korábban egyetlen német vezető sem szorgalmazott alternatív nukleáris elrettentő erőt Európában amerikai részvétel nélkül. A Wall Street Journal úgy véli, hogy Donald Trumpnak éppen az Oroszországgal való viszony rendezésére irányuló törekvése az, ami aláássa az európaiak Amerikába vetett bizalmát. 

    Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Németország aláírta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést, amely megtiltja, hogy atomfegyvert fejlesszen, és megakadályozza, hogy más aláíró országok segítsenek neki ebben.

  • Kedves olvasóink!

    Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!

Rovatok