
Tavaly novemberben Oroszország egy újfajta rakétát indított Ukrajnába. Moszkva a Dnyipro elleni támadásban mutatta be a közepes hatótávolságú Oresnyik (oroszul: mogyorófa – a szerk.) ballisztikus rakétát – írja a Foreign Policy.
A csapásról készült felvételek és a műholdképek elemzése arra utal, hogy az Oresnyik valószínűleg hat robbanófejet hordozhat, amelyek egyenként hat szubmunícióval vannak felszerelve. Ahogy a rakéta a föld felé ereszkedik, szét tudja szórni ezeket a szubmuníciókat, hogy robbanóanyaggal borítson be egy nagy területet, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy sörétes puska szórja a lövedéket.
Az Oresnyiket szinte biztosan képesek nukleáris robbanófejekkel is felszerelni, és sok szakértő elsősorban ezekre a képességekre összpontosította elemzését. Egy tavaly decemberi televíziós interjúban Vlagyimir Putyin megjegyezte, hogy a rakéta segítségével Oroszország „gyakorlatilag azon a határon van, hogy ne legyen szükség nukleáris fegyverek használatára”.
Egy esetleges NATO elleni háborúban Oroszország valószínűleg a konfliktus első napjaiban megtámadná a szövetség légi bázisait. Oroszország tisztában van a NATO légi fölényével, és reméli, hogy a NATO válaszadási képességének megsemmisítésével – vagy legalábbis késleltetésével – némi lélegzetvételnyi mozgásteret adhat erőinek.
Michael Waltz, Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója azt nyilatkozta, hogy Ukrajna elveszítheti területének egy részét a háború befejezéséről szóló megállapodás részeként, cserébe biztonsági garanciákért és Ukrajna jövőbeli státuszáért. Azt viszont már nem részletezte az ABC News-nak adott interjúban, hogy pontosan mik lehetnek ezek a biztonsági garanciák.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Trump-adminisztráció szerint nagyon valószínűtlen Ukrajna NATO-csatlakozása. Kiemelte, hogy nem amerikai nemzeti érdek, hogy kiűzzenek minden oroszt Ukrajna területéről. Emellett bírálta az előző kormány stratégiáját, amely véleménye szerint végtelen harcokhoz vezetett volna, és növelte a harmadik világháború kockázatát.
Ukrajna több vörös vonalat húzott a békemegállapodásról folytatott tárgyalásokhoz. Ezek közé tartozik további területek átadása, az ukrán gyermekek és civilek visszaszállítása, valamint nemzetközi garanciák biztosítása. Azonban ukrán források szerint ezek elfogadására nagyon kis esélyt látnak Oroszország részéről − írta az Ukrajinszka Pravda.
A lap az alábbi vörös vonalakat határozta meg a lehetséges tárgyaláson:
Ukrán tisztviselők szerint Zaporizzsja és Herszon átadásának követelése nem észszerű, viszont az oroszok által megszállt területek sorsa még nem dőlt el.
Donald Trump amerikai elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff vasárnap bejelentette, hogy az amerikai és orosz elnök a jövő héten tárgyalhat az ukrajnai tűzszünetről. A CNN-nek adott nyilatkozatában „jó és pozitív párbeszédet” vetített előre, és kiemelte, hogy a háborúzó felek álláspontja jelentősen közeledett egymáshoz az amerikai közvetítés kezdete óta.
Witkoff négyórás moszkvai tárgyalását Putyinnal „pozitívnak” és „megoldásközpontúnak” értékelte. Elmondása szerint az Ukrajna érdekében folytatott diplomáciai egyeztetések több fronton zajlanak, bevonva európai országokat is, mint Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégia és Finnország. A megbeszélések fókuszában a megszállt területek jövője és a tűzszünet lehetséges feltételei állnak.
Donald Trump időközben Keith Kellogg tábornokot bízta meg az ukrán féllel való kapcsolattartással, miután Oroszország jelezte, hogy túl közelállónak tartja őt Ukrajnához, ezért nem fogadja el tárgyalópartnerként. Trump a közösségi médiában közzétett bejegyzésében „magasan elismert katonai szaktekintélynek” nevezte Kelloggot, aki már január óta dolgozik az ukrán–orosz ügyekben. Az amerikai elnök szerint a békemegállapodás akár heteken belül létrejöhet.
Kedves olvasó!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
Tartson velünk ezúttal is!