A migráció az egyik legnagyobb, aggodalomra okot adó kérdés a ciprusi szavazás idején − írja a Politico.  

A közvélemény-kutatások szerint az általános politikai helyzet továbbra is képlékeny. A Demokratikus Összefogás (DISY) és a Dolgozó Emberek Haladó Pártja (AKEL) között rendkívül szoros a verseny az első helyért, akárcsak a szélsőjobboldali Nemzeti Népfront (ELAM) és a Demokrata Párt (DIKO) között a harmadik helyért folyó küzdelem.

Ez a választás az első, amelyen a görögök levélben szavazhattak. A külföldieket mozgósító kampány ellenére az érdeklődés nem volt túl nagy − írja a Politico. 

Körülbelül 202 515-en regisztráltak levélszavazásra. A regisztrálók legnagyobb része − mintegy 75 százaléka − Görögországon belülről voksolt, és csak 25 százalékuk külföldről.

Fél hét körül lehet számítani az első becslésekre Ausztriából, Ciprusról, Németországból, Görögországból, Máltáról és Hollandiából.

Hétkor Bulgáriából és Horvátországból fognak érkezni az első eredmények.

Este nyolctól nagyjából kilencig számíthatunk arra, hogy Dániából, Franciaországból és Spanyolországból is megérkeznek az első becslések. Ugyanebben az órában már az Európai Parlament patkójáról is lesz valamennyi fogalmunk.

Este kilenc és tíz között négy további nemzeti becslésére lehet számítani: Lengyelországból, Portugáliából, Romániából és Svédországból.

Este tizenegykor fognak befutni a becslések Olaszországból. Róma a hajrában nagyot fordíthat az erőviszonyokon, ugyanis nem kevesebb mint 76 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. 

Aztán a sort Belgium zárja, Brüsszelből sajnos csak éjfél körül számíthatunk az első részeredményekre, ugyanis a belga szavazatszámlálóknak egyszerre három különböző választás szavazólapjait kell összeszámolniuk.

Érdemes továbbá megemlíteni, hogy ma sok pártot és jelöltet a „függetlenek” kategóriájába fognak sorolni, de sokan valószínűleg az elkövetkező napokban és hetekben csatlakoznak majd az Európai Parlament hét politikai frakciójának valamelyikéhez.

A politikai erőviszonyok a pártok és jelöltek választott hovatartozásától függően változhatnak.

A délnyugat-németországi Karlsruhe városában a jelentések szerint a szélsőjobboldali AfD párt két tagját szombaton egy baseballütőkkel felszerelt álarcos banda támadta meg egy kávézó előtt. Három ember „könnyű sérüléseket” szenvedett a hatóságok szerint, amelyek vasárnap közölték, hogy öt embert letartóztattak a támadás után − írja a The Guardian. 

Németországban az európai parlamenti választások mellett több tartományban százezer helyi és kerületi választást is tartanak.

A karlsruhei támadás a legutóbbi a német politikusok elleni erőszakos incidensek sorában az európai parlamenti választások előtt.

Athéni elemzők attól tartanak, hogy a mai szavazáson magas lesz a távolmaradás, mivel a magas hőmérséklet miatt a polgárok a szavazás helyett inkább a strandolást választják − írja az Euractiv. 

A korábbi napokban több felmérés is azt mutatta, hogy Görögországban történelmi mélypontra süllyedhet a választási részvétel, különösen a fiatalabb generációk vagy a görög szigeteken a turizmussal kapcsolatos munkakörökben dolgozó idénymunkások távolmaradásától tartanak. 

Az amerikai kontinensen 84 százalékos volt a részvétel az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán − derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból.

Az EP-választáson az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt magyar idő szerint szombaton szavazhattak a külképviseleteken a magyarországi lakhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó, a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok.

A külképviseleteken való szavazás joga megillette azokat az uniós állampolgárokat is, akik kérték regisztrációjukat, hogy az EP-választáson magyar listára szavazhassanak − írja az MTI. 

Az amerikai földrész 22 külképviseletén 1293 választópolgárt vártak az urnákhoz, az NVI adatai szerint 1087-en meg is jelentek, vagyis 84 százalékos volt a részvétel. Volt öt külképviselet − Brazíliaváros, Sao Paulo (Brazília), Montevideo (Uruguay), Ottawa (Kanada) és Quito (Equador) –, ahol valamennyi, a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgár elment szavazni, ők összesen 42-en voltak.

Öt külképviseleten 90 százalék feletti volt a részvétel: Bogotában (Kolumbia) a 22-ből 21, Buenos Airesben (Argentína) 19-ből 18, Ottawában (Kanada) 32-ből 30, Montrealban (Kanada) 60-ból 55, Havannában (Kuba) 10-ből 9 választó szavazott.

A legtöbb választópolgárt New Yorkban várták, 350-et, itt 287-en meg is jelentek. Volt további hat külképviselet, ahol 80 és 90 százalék közötti volt a részvétel: az Amerikai Egyesült Államokban Washington és Los Angeles, Kanadában Vancouver és Toronto, továbbá Panamaváros (Panama) és Lima (Peru).

Öt további külképviseleten 70–80 százalék közötti volt a részvétel: Mexikóvárosban (Mexikó), továbbá az Amerikai Egyesült Államokban San Franciscóban, Chicagóban, Miamiban, valamint Houstonban, itt volt egyébként a legalacsonyabb a részvétel az amerikai kontinensen, az 54 választóból 40 ment el szavazni.

Több, a vasárnapi európai parlamenti választásokra kialakított szavazóhelyiséget tönkretett az áradás Ausztriában − adta hírül az MTI. 

A Stájerország több körzetét érintő természeti csapásra a hatóságok az APA osztrák hírügynökség közlése szerint gyorsan reagáltak, és a szavazókat más helyszínekre irányították, az új szavazóhelyiségek listáját táblákon, valamint a közösségi médiában is jelezték.

A hivatalos tájékoztatás szerint a választást az esetek nem befolyásolják.

Az ország déli részén lévő Stájerországra szombat este csaptak le heves viharok, a villámárvizek pedig több autót is elsodortak.

Jóllehet vasárnap reggelre az időjárás jobbra fordult, a meteorológiai intézet további viharokra figyelmeztetett, elsősorban Tirol környékén.

A német kancellár, Olaf Scholz is leadta voksát. A politikus egyedül járult az urnák elé. 

Alberto Núñez Feijóo, a spanyol jobbközép Néppárt vezetője ma reggel adta le szavazatát. Felszólította a választókat, hogy vegyenek részt az uniós választáson, hogy „elmondhassák, egyetértenek-e azzal, ami Spanyolországban történik” − írja a Politico. 

Spanyolország vezető ellenzéki pártja a kampány alatt mindvégig arra törekedett, hogy a mai szavazást Pedro Sánchez miniszterelnökről szóló népszavazásnak tekintse, és ennek érdekében jelöltjei Sánchez feleségét, Begoña Gómezt vették célba, aki ellen befolyással való üzérkedés miatt folyik vizsgálat.

A Mi Hazánk EP-listáján második helyet elfoglaló Dúró Dóra ugyan a párt februári közleményében még azt írta, ha bekerülnek az Európai Parlamentbe, a listavezető Toroczkai Lászlóval együtt maradnak a Magyar Országgyűlésben, de mielőtt családja körében leadta szavazatát, közösségi oldalán elárulta, hogy a mandátumhoz jutás esetén milyen terveik vannak Brüsszelben, ahova Borvendég Zsuzsannát, Kispalkó Szilvesztert, Árgyelán Jánost delegálnák. 

A képviselő szerint akár két mandátumot is szerezhetnek a jelenlegi EP-választáson. 

„Elszámoltatást Európában is, vendégmunkások helyett tisztességes béreket a magyaroknak! Globális diktatúra helyett építsünk magyar jövőt!” – írta a Facebookon, emellett mindenkit szavazásra buzdított a videóban. Elmondta: a vendégmunkás-áradat alacsonyan tartja a magyar béreket, és megváltoztatja hazánk kulturális összetételét, ezért meg akarják állítani ezt a folyamatot.

Szavai szerint el akarják számoltatni Ursula von der Leyent a korrupciós ügy miatt. A WHO vezérigazgatóját, Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt pedig az RTL-nek adott nyilatkozatában „marxista terroristának” titulálta, mivel a „pandémiaszerződés” szerint járványhelyzet idején teljhatalma lenne Magyarországon is. 

Emellett arról is beszélt, hogy „Magyarország legelhallgatottabb és legszegényebb pártjaként” mégis a legtöbb jelöltet az idei önkormányzati választásokon ők tudták állítani. Programjuk további fontos pontjaként kiemelte: a készpénz visszaszorítására irányuló törekvéseket is elutasítják.

Emmanuel Macron francia elnök is leadta szavazatát az európai parlamenti választáson. Az államfő felesége társaságában voksolt. 

A megélhetési válság a görög választók legfőbb gondja, akiknek vásárlóereje jelenleg a második legalacsonyabb az EU-ban. Az évtizedek óta tartó pénzügyi válság után és annak ellenére, hogy a görög gazdaság növekszik, a görög háztartások úgy látják, hogy veszélyben vannak − írja a Politico. 

A kérdés az, hogy az elégedetlenség konkrét politikai erők ellen irányul-e, vagy egyenletesen oszlik el. A részvételi arány várhatóan nem éri el az előző európai választások 58,69 százalékát, sőt a tavaly júniusi országos szavazás 53,74 százaléka alá is csökkenhet.

Politikai elemzők attól tartanak, hogy a szavazásra jogosult közel 9,8 millió görög közül kevesebb mint 5 millióan járulnak az urnákhoz.

Franciaországban délben a regisztrált szavazók 19,8 százaléka vett részt a választásokon, ami 2019-ben 19,3 százalék volt − írja a Politico. 2009-ben még csak 14,8 százalék volt, míg 2014-ben 15,7.

Franciaországban mintegy 49,5 millió választópolgár járul az urnákhoz, hogy megválasszanak az Európai Parlament 720 képviselőjéből 81-et. Harmincnyolc listát regisztráltak, ami rekordot jelent ezen a választáson.

2019-ben hat lista szerzett több mint 5 százalékot, és lépte át a választási küszöböt.

A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitottak ki, és helyszíntől függően 18 és 20 óra között vagy 20 órakor zárnak.

Az első nem hivatalos szlovákiai eredmények szerint a Progresszív Szlovákia 27,8 százalékkal megelőzte a kormánypárti Smert. A Smer 24,8 százalékot kapott.

Az előzetes eredmények szerint a Progresszív Szlovákiának a jelöltlistán elfoglalt helyezése szerint 6 képviselőt kellene szereznie (Ódor Lajos volt miniszterelnök vezetésével), őt követi a Smer 5 képviselővel, a szélsőjobboldali Republika pedig 2 képviselővel. A Kereszténydemokrata Mozgalom és a koalíciós partner Hlas is egy-egy képviselőt kap.

A hivatalos eredményeket 23 órakor teszik közzé.

Szlovénia-szerte reggel 7 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek az uniós választások − és három konzultatív népszavazás − alkalmából.

A választók nemcsak kilenc európai parlamenti képviselőt választhatnak, hanem dönthetnek az eutanáziáról, a szlovéniai választásokon való preferenciális szavazásról, valamint a kannabisz orvosi és rekreációs célú használatáról is − írja a Politico. 

Mintegy 3000 szavazóhelyiség van nyitva. Egyesek megközelítését azonban átmenetileg akadályozhatják az útlezárások, amelyeket a szintén vasárnap megrendezésre kerülő Franja Maraton, Szlovénia legnagyobb szabadidős kerékpáros eseménye miatt jelentettek be.

Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részvétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól − adta hírül az MTI.

Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt.

A legaktívabbnak a dél-romániai Teleorman (14,5 százalék), Olt (13,9 százalék) és Giurgiu (12,5 százalék) megye bizonyult, alacsonyabb részvételt pedig Bukarestben (6,1 százalék), Szeben (6,5 százalék) és Kolozs (6,6 százalék) megyében regisztráltak.

A magyar többségű székelyföldi megyékben is az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.

Az EP-választásokon regisztrált magas részvétel annak tulajdonítható, hogy Romániában vasárnap helyhatósági választást is rendeznek. Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben a helyhatósági választáson is 10-15 százalékkal elmaradt a részvétel az országos átlagtól a voksolás első három órájában.

Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.

Az európai versenyben minden szem a Tiszára szegeződik, az új pártra, amelyet Magyar Péter, egykori kormánypárti vezető vezet − írja a brit The Guardian. 

Magyar centristaként pozicionálta magát, és célja, hogy megkérdőjelezze a kormányzó Fidesz domináns pozícióját a magyar politikában. „Olyan országot építünk, ahol nincs jobb, nincs bal, csak magyar” − jelentette ki tegnap egy fővárosi nagygyűlésen.

A Fidesz, amelyet a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vezet, a Medián közvélemény-kutató pénteken közzétett felmérése szerint a biztos választók 50 százalékának támogatását élvezi. Magyar Péter Tisza Pártja eközben 27 százalékon áll − írja a lap.

Megfogalmazásuk szerint a miniszterelnök, aki „az EU leginkább Kreml-barát vezetője”, választási kampányát az általa „békének” nevezett témára összpontosította.

Az európaiak 20 országban járulnak az urnákhoz az európai parlamenti választások utolsó napján.

A sorsdöntő választások évében az uniós szavazás különösen nagy jelentőséggel bír azon a kontinensen, ahol a politika polarizálódik és a nacionalizmus erősödik − írja a BBC.  A szavazást megelőzően erőszakos incidensek történtek. Az első előrejelzések szerint az európai jobbközép csoportosulás várhatóan az első helyen fog végezni, azonban három szélsőjobboldali párt mindegyike a legtöbb mandátumot szeretné megszerezni országos szinten.

A franciaországi Nemzeti Összefogás, az olaszországi Olasz Testvérek és az osztrák Szabadságpárt vezet országukban a felmérések szerint, akárcsak a belga szeparatista és bevándorlásellenes párt, a Vlaams Belang. Néhány uniós országban már csütörtökön, pénteken és szombaton megkezdődött a szavazás − de az uniós tagállamok többségében vasárnap szavaznak. 

„Arra szavaztam, hogy legyen erős hangunk Európában és erőnk a helyi közösségekben” – nyilatkozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután a Hargita megyei Csíkkarcfalván leadta szavazatát a vasárnap zajló romániai helyhatósági és EP-választásokon.

A politikus szerint azért fontosak az erdélyi szavazatok, mert az Európai Parlamentben is születnek olyan döntések, amelyek az erdélyi magyar közösség életét befolyásolják, így harcolniuk kell az európai őshonos kisebbségek jogaiért. 

Romániában vasárnap helyhatósági választások is zajlanak, Kelemen Hunor azt mondta, hogy magas részvételre számítanak, szükség lesz félmillió szavazatra.

Romániában vasárnap több mint 18 millió szavazásra jogosult polgárt várnak az urnák elé az ország csaknem 19 ezer szavazóhelyiségébe, hogy megválasszák az önkormányzati tisztségviselőket, és döntsenek arról, kire bízzák európai parlamenti (EP-) képviseletüket.

Parlamenti választást tartanak Belgiumban vasárnap, az uniós választásokkal egy napon.

A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitottak meg országszerte, közel 8,5 millió választópolgár adja le szavazatát a regionális, a közösségi és szövetségi jelöltekre. Belgiumban 16 éves kortól lehet már voksolni, a szavazás pedig minden állampolgár számára kötelező − közölte az MTI. 

A szavazóhelyiségek az ország nagy részén délután két óráig tartanak nyitva, ahol továbbra is papíralapú szavazólapokkal lehet majd voksolni. Ez 394 várost és települést érint: Vallónia egész területét, kivéve a németajkú közösség 9 települését, valamint 141 várost és települést Flandriában.

A többi 187 városban és községben, beleértve a teljes brüsszeli régiót, a szavazóhelyiségek délután 4 órakor zárnak be.

Az előrejelzések szerint a holland nyelvű, hagyományosan jobboldali Flandriában a jobboldali Új Flamand Szövetséget (N-VA) megelőzi Flamand Érdek (VB) radikális jobboldali párt, amely határozott bevándorlásellenes politikát folytat, és Flandria függetlenségét akarja elérni. A Tom Van Grieken, vezette VB a szavazatok akár 27 százalékát is megszerezheti a flamand régióban, szemben a legutóbbi általános választásokon elért 18 százalékkal.

Az előrejelzések szerint Belgium frankofón régiójában, a hagyományosan baloldali Vallóniában, a legutóbbi regionális választásokon győztes Szocialista Párt (PS) fej fej mellett áll a jobboldali-liberális Reform Mozgalom (MR) párttal, 23, illetve 24 százalékkal. A belga Munkáspárt (PTB) 16 százalékot szerezhet Vallóniában, és valamivel több mint kilenc százalékot Flandriában, ahol PVDA néven indul, kissé megelőzve Alexander De Croo miniszterelnök liberális pártját, az Open Vld-ot.

Az Európai Parlament 2024. június 9-én teszi közzé a 2024-es európai parlamenti választások eredményét tagállamonként, valamint a Parlament összetételének előrejelzését.

A nemzeti választási törvények teljes körű tiszteletben tartása mellett a választásokat lebonyolító Verian Institute fogja megállapítani az uniós és a nemzeti mandátum-előrejelzéseket.

Az európai áttekintés, amely

Ez a leköszönő Parlament struktúrája alapján előzetes átfogó előrejelzést ad a képviselőcsoportok számadataival − írja az EuroNews.

A jelenleg az Európai Parlamentben nem képviselt nemzeti pártok akkor tartoznak egy képviselőcsoporthoz, ha hivatalosan csatlakoztak az adott frakcióhoz, vagy teljes jogú tagok valamely, az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságánál nyilvántartásba vett európai politikai pártban. 

A Europe Elects jelentése szerint Romániában reggel 9 órakor magasabb a részvételi arány, mint az előző választásokon.

Míg 2007-ben ugyanebben az órában a részvételi arány mindössze 3,7 százalék volt, addig 2024-ben 8,6 százalék. Ez jelentős ugrás a 2019-es választásokhoz képest, ahol reggel a jogosultak mindössze 6,6 százaléka járult az urnákhoz.

Romániában mintegy 18 millió állampolgár jogosult szavazni, és 12 lista és négy független jelölt választhatnak, akik az Európai Parlament 33 helyéért indulnak.

Az Európai Parlamentben várhatóan megváltozik az egyensúly, a közvélemény-kutatási előrejelzések szerint a jobboldali pártok több helyet szereznek. Ez a pártok programjai és az Euractiv által megkérdezett szakértők szerint kevesebb technológiai szabályozást, gyengébb piaci integrációt és a védelmi technológia fokozott támogatását eredményezheti.

A jobboldali pártok valószínűleg inkább a nemzeti szintű kezdeményezésekre fognak összpontosítani, mint az uniós szintűekre.

Már csaknem 53 ezer levélszavazatot leadtak az európai parlamenti (EP-) választásra, ebből több mint 43 ezerben volt érvényes az azonosító nyilatkozat − derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból.

Sem Magyarországon, sem más uniós országban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben szavazhatnak az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, amennyiben május 15-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. A levélben szavazók névjegyzékében mintegy 127 ezren szerepelnek − számolt be az MTI. 

Az NVI tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerdai adatai szerint eddig 52 900 levélszavazatot adtak már le, ebből 4744-et közvetlenül az NVI-hez juttattak vissza, 48 246-ot pedig a külképviseleteken adtak le. Az NVI nem teszi közzé, hány azonosító nyilatkozatot ellenőrzött hétfő óta, csak azt, hogy az ellenőrzöttek között eddig 43 603 érvényes szavazási iratot találtak.

A tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a levélszavazat, hanem azt, hogy a kérelmező melyik országba kérte az értesítést a névjegyzékbe vételéről.

E szerint a legtöbb érvényes szavazási iratot (33 209-et) olyan választók juttatták vissza, akik szerbiai értesítési címet adtak meg, svájci értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 346, nagy-britanniaiaktól 281, németországi értesítési címmel rendelkező választóktól 146 érvényes szavazási irat érkezett már vissza.

Magyarországi értesítési címet megadó választóktól 197 érvényes szavazási irat érkezett vissza, kettős állampolgárságot tiltó országbeli értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 42, és van 9096 olyan érvényes szavazási irat is, amelyet olyan választópolgár adott le, aki azt kérte, névjegyzékbe vételéről e-mailben értesítsék.

A finn választók várhatóan pozitív félidős értékelést adnak Petteri Orpo miniszterelnök jobbközép koalíciójának (EPP, ECR, Renew), miután a kormány a 2023-i áprilisi országos választások után került hatalomra.

Orpo pártja, a Nemzeti Koalíció azt reméli, hogy az ország 15 képviselői helyéből a korábbinál néggyel több mandátumot nyerhet. Az Orpo nem zárta ki, hogy az Európai Parlamentben együttműködik az ECR-rel − írta meg az Euractiv.

Az európai választások előtt biztonsági és védelmi kérdések uralták a vitát, kiemelve az Ukrajna támogatásával és a határbiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat, különösen az ország 1340 kilométer hosszú orosz határa miatt.