Szent-Iványi István korábbi diplomata és külpolitikai szakértő és Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója egyetért abban, hogy a kormánypártok túltolták a kampányt a háború és béke „hazug kérdésével”, és várják, hogy végre vége legyen. 

Persze nem csak a kormánypárt kampányolt hazug ígéretekkel, de a Fidesz–KDNP kampánya ellen már gyermekpszichológusok, sőt néhol fideszes városvezetők is felemelték a hangjukat – mondták el élő adásunkban.

Görögország kapcsán is közölt előzetes becslést az Európai Unió választási oldala. A számok alapján a liberális-konzervatív Új Demokrácia győzhetett, a Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök vezette párt a szavazatok 29 százalékát szerezhette.

A második helyet a baloldali Sziriza szerezhette meg, rájuk a görögök 15,5 százaléka szavazhatott, harmadik helyre pedig az óbaloldali PASOK került a szavazatok 13 százalékával.

Dánia kapcsán is közölte az Európai Unió az eddigi becsléseit. Ez alapján a Szocialista Néppárt (SF) szerezhette a legtöbb szavazatot, a dánok 18,4 százaléka szavazhatott a pártra, míg Mette Frederiksen miniszterelnök pártjára, a Szociáldemokratákra 15,4 százaléknyian.

Harmadik helyre a liberális Venstre kerülhetett, majd a Liberális Szövetség 7,8 százalékpontot szerezhetett.

Spanyolországról közölt becsült adatokat az Európai Unió választási oldala. Ez alapján a vártaknak megfelelően az Alberto Nunez Feijóo vezette jobbközép Spanyol Néppárt (Partido Popular, PP) győzött, a szavazatok 32,4 százalékát szerezhették meg.

Őket szorosan követi a legnagyobb kormánypárt, a szocialista PSOE, amire a szavazók 30,2 százaléka szavazhatott, míg harmadik helyre a szélsőjobboldali Vox kerülhetett a szavazatok 10,4 százalékával.

Ezzel a Néppárt 9 új mandátumot szerezve 22 képviselővel kerülhet be az Európai Parlamentbe, a PSOE 20, a Vox 7 mandátumot szerezhetett, míg a PSOE-vel közösen kormányzó újbaloldali Sumar mozgalom 4, a szélsőbaloldali Podemos 2 mandátumot szerezhetett.

A katalán háziversenyt a baloldali függetlenségpárti erők nyerhették meg: az Ahora Repúblicas 2 mandátumot, a jobbközép függetlenségpárti Junts 1 mandátumot szerezhetett.

Európa egyik legkisebb országából, Máltáról is megérkeztek az első adatok: ez alapján a kormányzó Munkáspártra a szavazók 44,67 százaléka szavazott, míg az ellenzéki Nemzeti Pártra 42,52 százaléknyian.

Mivel Málta mindössze hat mandátummal rendelkezik az EP-ben, ezért az arányos választási rendszer miatt ez azt jelenti, hogy a kormánypárt és az ellenzék is 3–3 mandátumot szerzett. 

Egyébként az Európai Parlament jelenlegi elnöke, Roberta Metsola is máltai, aki szinte biztosan újabb öt évre mandátumot szerzett.

Újabb nemzeti becsléseket közölt az Európai Unió hivatalos választási oldala – ebben az órában Horvátország mellett Bulgáriáról közöltek adatokat.

A becslések szerint a választásokat a jobboldali GERB nyerhette, a szavazatok 26,2 százalékát szerezhette a Bojko Boriszov vezette párt, amit a centrista Folytatjuk a Változást! (PP) követett 15,7 százalékkal, harmadik helyet pedig a szélsőjobboldali, irredenta Újjászületés érhette el 15,4 százalékkal.

Ezenkívül bejuthatott még az EP-be a de facto török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) 11,7 százalékos eredménnyel, a szocialista BSP, illetve a centrista-antiestabilishment Van egy Ilyen Nép 6,4 százalékponttal.

Mandátumszámokat tekintve ez 5 mandátumot hozhat a GERB-nek, a PP, az Újjászületés és a DPS 3–3–3, a BSP 2, a Van egy Ilyen Nép pedig 1 képviselőt adhat az EP-be.

Bulgáriában ugyanakkor ezzel egy időben parlamenti választást is tartanak, mivel az eddig kormányzó GERB és az egyébként épp a GERB ellenében létrejött Folytatjuk a Változást! közötti koalíció felbomlott – ez volt egyébként a 2021-ben kirobbant politikai válság óta a hatodik parlamenti választás.

Megerősítették, hogy Hollandiában a Zöldek és a szocialisták (GL – PvdA) koalíciója nyerte az európai parlamenti választást. A verseny nagyon szoros volt, a pártszövetségnek elég volt a szavazatok 21 százalékát megszereznie. Második helyen Geert Wilders jobboldali, euroszkeptikus pártja, a Szabadságpárt (PVV) végzett 17 százalékkal, harmadik helyen pedig a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD), 11,6 százalékkal. 

A hollandok ugyan csütörtökön szavaztak, de az Európai Parlament hivatalos becslései csak most állnak rendelkezésre – írja az Euronews. 

Az EU honlapján közölt, tagállamokra lebontott becslésekről részletesen írtunk ebben a cikkünkben is. 

Megérkeztek az első becslések Horvátországból is. Andrej Plenković miniszterelnök jobbközép pártja a szavazatok 33,74 százalékát szerezte meg, ami hat európai parlamenti képviselőt jelentene – derül ki a HINA hírügynökség által közzétett exit pollból.

Ezzel a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) a mai négy helyett további két törvényhozóval képviseltetné magát Brüsszelben. A liberálisokat és szocialistákat tömörítő balközép SDP-szövetség 27,81 százalékkal és négy EP-képviselővel a második helyre kerülne.

A szélsőjobboldali Haza Mozgalom, amellyel Plenković nemrég koalíciós megállapodást kötött, a szavazatok 8,67 százalékát szerezné meg, de még nem világos, hogy ez elég lenne-e ahhoz, hogy történetükben először bejussanak az Európai Parlamentbe. Eközben a Možemo Zöldjei elnevezésű zöldpárt a szavazatok 5,8 százalékát szerezné meg, szemben a 2019-es 1,8 százalékkal.

40 éves részvételi rekord dőlhet meg hamarosan Franciaországban. Az országban délután ötig a választásra jogosultak 45,26 százaléka járult az urnákhoz, 2 százalékkal többen, mint öt éve. A részvételi arány az ezredforduló kezdete óta legmagasabb értéket készül elérni, de még az 1984-es európai parlamenti választást is túlszárnyalhatja. Akkor egyébként az erre jogosultak 56,72 százaléka ment el szavazni.   

A Marine Le Pen-féle szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés pártelnöke, a 28 éves Jordan Bardella lehet az idei választások egyik nagy nyertese Franciaországban – írja az ATV a The New York Times portrécikke alapján.

„Franciaország kedveli a forradalmakat, és a 28 éves Jordan Bardella személyében egy szelíd modorú, kifogástalanul öltözött lázadót talált, aki megfogadta, hogy felforgatja az ország politikáját, hogy megmentse azt a »végzetétől«” – írták róla.

Eközben az Emmanuel Macron elnök által vezetett kormánypárt csak a voksok 16 százalékára lehet esélyes az előzetes felmérések szerint. 

Bardella kitűnő iskolákba járt, és nagyon hatékonyan kezeli a közösségi médiát – különösen a TikTokot –, és ért a politikai show-elemekhez is. A The New York Times szerint sokan „csodagyereknek” tartják a francia politikában, aki a tömegek számára fogyasztható formába csomagolja a nacionalista jobboldal indulatos üzeneteit. 

Civilizációnk kihalhat, mert elárasztják a migránsok, akik visszafordíthatatlanul megváltoztatják szokásainkat, kultúránkat és életmódunkat

– mondta kampányzáró beszédében Jordan Bardella, aki azt ígérte, hogy a Nemzeti Tömörülés egyértelmű győzelme esetén a párt „a nemzetgyűlés feloszlatását” és új választásokat követelne.

Orbán Viktor korábban azt javasolta, hogy a választás után az általa szuverenistának nevezett pártok hozzanak létre egy „szuperfrakciót”, és ebben szorgalmazta a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni közreműködését is.

Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írta meg, hogy nem hivatalos adatok szerint Szlovákiában a Robert Fico vezette szociálpopulista Smer elveszthette a választásokat, és a liberális Progresszív Szlovákia nyerhetett, míg a harmadik helyet a szélsőjobboldali Republika szerezhette meg – mindezt annak ellenére, hogy az utolsó felmérések többsége pont ennek az ellenkezőjét mutatta.

Szlovákiában még a szombati napon szavaztak, ugyanakkor hivatalos eredményeket kizárólag este tizenegykor fognak közölni, amikor az utolsó európai szavazóhely is bezár.

A részvételi arányok, választás napján készített kutatások alapján az osztrák liberális Der Standard ún. trendelőrejelzést készített,

A jelenlegi trendek szerint 6 képviselőjük lehet az Európai Parlamentben, utánuk a kormánypárti Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokrata SPÖ 5–5 mandátummal, míg a legkisebb kormánypárt, az ökobaloldali Zöldek és a neoliberális NEOS is 2–2 mandátumot szerezhet.

Ugyanakkor ezek még nem részeredmények, az első becslések az EP hivatalos választási oldalán majd 18.15 körül jelenhetnek meg Ausztriáról, amikor még Ciprus, Görögország, Hollandia, Málta és Németország kapcsán jelennek meg az első becslések.

A tagállamok többségében délután ötig többen járultak az urnákhoz, mint öt évvel ezelőtt.

Ezekben az országokban magasabb a részvételi arány, mint 2019-ben: Bulgária, Ciprus, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Málta, Magyarország, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Ugyanakkor vannak tagállamok, ahol jóval alacsonyabb a részvételi hajlandóság, mint öt évvel ezelőtt. Ezek pedig Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Olaszország és Spanyolország – derült ki az Euractiv összesítéséből.

Mintegy egymillió moldovai rendelkezik román állampolgársággal is, és emiatt jogosultak részt venni a román európai parlamenti választásokon is. Moldova egy olyan, Európai Unión kívüli ország, ahol rengeteg uniós, elsősorban román állampolgár él.

Azért, hogy ez a közel egymillió ember leadhassa szavazatát, a Moldovai Köztársaság területén összesen 52 szavazóhelyiség várja a választókat, ami új rekord a 2019-es évhez képest, amikor 36 szavazóhelyiség volt.

A moldávok egy olyan Európai Parlamentben reménykednek, amely támogatja a bővítést és az országuk felvételét az Európai Unióba.

A román politikai pártok pedig sorban állnak a határon túli szavazók kegyeiért. Azt ígérik nekik, hogy segítenek az országnak közelebb kerülni az uniós tagsághoz vagy akár a Romániával való egyesüléshez.

Moldovában októberben az elnökválasztás mellett kulcsfontosságú népszavazást is tartanak az uniós tagságról – számolt be az Euractiv. 

Mint arról korábban beszámoltunk, Belgiumban nem kizárólag európai parlamenti választásokat tartanak, hanem parlamenti és regionális választásokat is.

Alexander De Croo miniszterelnök, egyben a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) elnöke még délelőtt adta le szavazatát, majd utána beült egy helyi kávézóba meginni egy barna sört – számol be róla a belga Nieuwsblad, ami képet is közölt.

A lap szerint a miniszterelnök még tíz óra előtt ült be a kávézóba, majd később feleségével elmentek kocogni.

Egyébként az Open VLD-nél hosszú éjszakának néznek elébe: amíg a 2019-es választásokon a pártja 12 mandátumot szerzett a 150 tagú szövetségi parlamentben, addig a közvélemény-kutatások szerint idén mindössze ennek a felére számíthatnak a flamand liberálisok.

A tavaly választások után ellenzékbe kerülő Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski is leadta szavazatát Varsó egyik szavazókörzetében.

A 74 éves pártvezérnek vélhetően hosszú estéje lesz:

Egyébként a részvétel nem valami magas a lengyel EP-választásokon: délben a választásra jogosultak 11,66 százaléka ment el voksolni, míg öt évvel ezelőtt ez a szám 14,39 százalék volt.

Elio Di Rupo, a francia ajkú szocialisták uniós csúcsjelöltje vasárnap reggel összekeverte a szavazólapokat, miközben szülővárosában, Monsban szavazott.

Belgiumban egyszerre három választást tartanak. A belgák a regionális, a szövetségi és az uniós képviselőkről is ma dönthetnek.

A három választás természetesen rengeteg papírmunkával jár. Ezért történhetett meg, hogy a szocialista képviselő elsőre elhibázta az ikszelést. Di Rupo elmondása szerint ezután kiment a szavazófülkéől, hogy új papírt kérjen, mondván, hogy „rossz szemüveget tettem fel, és amúgy is túl sok jelölt van, ezért hibáztam”.

Ezután összetépte a papírokat, hogy a véletlenül leadott szavazata titok maradjon – számolt be a Politico a közjátékról. 

Magyarellenes telefonos üzenetek miatt tett feljelentést a rendőrségen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vasárnap a partiumi Szatmár megyében a romániai helyhatósági és EP-választásokkal kapcsolatban. 

Turos Lóránd szenátor az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Facebook-oldalán közzétett videóban bejelentette: két feljelentést iktatott vasárnap a román rendőrségen amiatt, hogy a szövetség politikai ellenfelei Szatmárnémetiben és Szatmár megyében „magyarellenes uszítással próbálnak szavazatokat szerezni”.

A román nyelvű sms-t Adrian Cozma, a Szatmár megyei önkormányzat élére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben pályázó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által is támogatott jelölt nevével írták alá.

Menjetek szavazni, hogy kizárjuk a magyarokat az intézményekből! Szatmárnak egy igazi románra van szüksége! Adrian Cozma

– áll a román nyelvű telefonos üzenetben.

Turos Lóránd hangsúlyozta: a rendőrségi feljelentés csak eszköz, a magyarellenességre „az orvosság” a rengeteg magyar szavazat. 

A magyargyülölők ellen a legjobb megoldás a magyar szavazat

– idézte az RMDSZ közleménye Csoma Botond szóvivőt, aki arra kérte a Szatmár megyei magyarokat, hogy minél nagyobb számban menjenek el voksolni.

Az EP-választásokkal egy időben, vasárnap zajló romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben újrázni készülő Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnöknek a PNL-s Adrian Cozma a fő kihívója, akit a többi román párt által szélsőségesnek tartott AUR is támogat.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte, és a vezető román politikusok elhatárolódását kérte attól, hogy Romániában eddig példátlan módon a kormányon lévő PNL szövetkezett az AUR-ral.

Holokauszt-túlélők egy csoportja is felszólította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai választásokon. A hónap elején közös felhívást tettek közzé, amelyben arra kérték a fiatalabb szavazókat, hogy éljenek szavazati jogukkal.

Önök milliói számára az európai az első választás az életükben. Sokunk számára viszont ez lehet az utolsó

– írta a nyolc túlélő a levélben.

„Mi akkoriban nem tudtuk megakadályozni a nácizmus felemelkedését, de ti ma képesek vagytok” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy a jobboldali szélsőségeseknek, bár hangzatos dolgokkal kampányolnak, nem szabad hatalmat adni. 

Amikor a jobboldali szélsőségesek legutóbb hatalomra kerültek, mi még tinédzserek voltunk, néhányan közülünk még gyerekek. Azt ígérték, hogy újra naggyá teszik ezt az országot. Azt ígérték, hogy a németek lesznek az elsők

– tették hozzá.

A holokauszt-túlélők feltehetőleg azért érezték fontosnak kiállni a szélsőjobb előretörése ellen, mert Németországban az utóbbi időben alaposan felkavarta a belpolitikai állóvizet, hogy a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) egyre jobban építi szavazóbázisát.

A pártot – amelynek a betiltásáért már többször is tüntetések szerveződtek – jelenleg 20 százalék körül mérik – számolt be a The Guardian.

Egy nappal az európai parlamenti választások előtt Németországban több tízezer ember tüntetett a szélsőjobboldali populizmus ellen. A demonstrációk egyik központja Berlin volt. A rendőrség szerint ott szombaton mintegy 15 ezren vonultak utcára − a szervezők mintegy 30 ezerre becsülték a résztvevők számát.

A felszólalók között volt Matthias Ecke, az SPD szászországi csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon. Őt május elején verték meg, miközben választási plakátokat akasztott ki Drezdában − írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 

Ecke szombaton a Német Sajtóügynökségnek nyilatkozott:

Szerintem a legfontosabb, hogy az emberek éljenek a szavazati jogukkal, de az is, hogy mindenki számára világossá tegyék: nem akarjuk, hogy a jobboldal kerüljön hatalomra. Aki a jobboldalnak kezet nyújt az együttműködésben, az nem érdemli meg az emberek bizalmát. A szélsőjobboldallal semmilyen szinten nem szabad együttműködni, ez kell legyen az üzenet. 

Vasárnap 14 óráig Spanyolországban a választásra jogosultak 28 százaléka adta le szavazatát − jelentette az ország belügyminisztériuma. Ez csaknem 7 százalékponttal alacsonyabb az öt évvel ezelőtti, ugyanebben az időpontban regisztrált 34,7 százalékos részvételi aránynál.

Portugáliában ezzel szemben a részvétel délig lényegesen magasabb volt, mint 2019-ben, amikor a regisztrált szavazók közel 69 százaléka voksolt. Délben a regisztrált portugál választópolgárok 15 százaléka szavazott már − írja a Politico. 

Franciaországban a nagy kérdés az, hogy az emberek Marine Le Pen szélsőjobboldali, bevándorlásellenes pártja felé fordulnak-e − írja a The Guardian. 

A francia elnök, Emmanuel Macron  a felmérések szerint messze Le Pen Nemzeti Összefogás pártja mögött áll, amely még nagyobb előnnyel vezeti a felmérést, mint 2019-ben vagy 2014-ben. Macron pártjának gyengesége miatt a centrista Renew frakció − amelyet a francia EP-képviselők uralnak − elveszítheti hagyományos harmadik helyét az Európai Parlamentben.