Január elsejétől fél éven át Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Szlovákiától veszik át, júliusban Észtországnak adják tovább a tisztséget, írja az MTI. Málta 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, első alkalommal lesz soros elnök.

Már véglegesítették az elnökség programját: elsősorban a migráció, a biztonság, az egységes piac, a társadalmi integráció, a szomszédságpolitika és a tengerek lesznek a középpontban.

A menekültválság kezelésén lesz a legnagyobb hangsúly. Céljuk egy közös uniós menekültügyi ügynökség létrehozása, a dublini rendszer reformja, és az, hogy az EU megállapodjon a főbb afrikai migrációs származási és tranzitországokkal, hogy hatékonyabban kezeljék a bevándorlóáradatot.

Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettes nemrég közölte, országa elnöksége a várakozások szerint elősegíti majd az Európai Unió iránti bizalom javulását.

Az elnökségi félév nyitóeseményére az Európai Bizottság január 11-én Vallettába látogat, ahol a máltai prioritásokról egyeztetnek.

A rotációs elnökség a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Málta után Észtország következik, mert az Egyesült Királyság lemondott a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségéről, miután júniusban a kilépés támogatói kerültek többségbe a szigetország uniós tagságáról kiírt népszavazáson.

Magyarország 2011 első felében látta el először az EU elnökségét, és 2024-ben kerül sorra megint.