Orbán Viktor a péntek hajnali Facebook videójában azt mondta, hogy a visegrádi négyek egy nagy győzelmet arattak a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón.

„Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat – üzente a miniszterelnök. – Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk, és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk, amely világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül.”

Tehát akkor nyertünk, nem? Magyarország ezt szeretné már elérni három éve, erre a csatára épült a migránskampány, az EU-t ekéző kampány és a Soros-kampány. Ezért az ügyért pereltük be az EU Tanácsát a bíróságon, amit aztán elvesztettünk, és visszapereltek minket.

Mégsem ünnepel senki, a miniszterelnök nem úszik a dicsőségben, sajtótájékoztatót sem hívott össze, ahol elmesélhetné a győzelmét. Egy pár mondatos videó a reakció a kvóták eltörlésére.

 

A kvóták még mindig a pakliban vannak, csak mélyebbre tuszkolták őket

Két oka van annak, hogy a kormány nem ül győzelmi tort az elesett kvóták fölött. Az egyik Orbán Viktor jól bevált kampánystratégiája: nem győzni kell, hanem állandóan harcban állni. Ez mozgósítja és tartja össze a Fidesz támogató táborát. A választások óta nem is a kvótákról van már szó, amik ellen küzdeni kell: a kormánykommunikáció emelte a tétet, és most már az Európába tartó bevándorlás teljes megállítása a cél, sőt, a világban tapasztalható egész migrációval harcol Magyaroszág.

A másik ok prózaibb: a hajnalban elfogadott szöveg valójában meghagyta a lehetőséget arra, hogy később bevezethessenek egy kötelező menedékkérő-áthelyezést.

Orbán Viktor oda is figyelt a fogalmazásra. Azt mondta:

senkit sem lehet áthelyezni másik országba az adott ország beleegyezése nélkül.

Tehát a már működő menekülttáborokról nincsen szó, csak azokról, amelyeket ezután fognak megépíteni, szintén szigorúan önkéntes alapon. Arról sincs szó, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem fognak beférni az újonnan épített fogadó táborokba.  A csúcstalálkozót lezáró egyezségben is egy különálló műveletről van szó, nem a kvótákról úgy általában.

„Az ellenőrzött központokhoz kapcsolódó intézkedések – így az EU határain kívülről történő áttelepítés és az unión belüli áthelyezés – önkéntes alapon fognak történni

– fogalmaz a szöveg. Tanácsi források arról beszéltek, hogy „a dublini rendelet reformjának sérelme nélkül” félmondatnak is nagy jelentősége van. Azoknak az országoknak a kérésére került be a szövegbe, amelyek sok menekültet fogadnak, például Svédország. Azt jelenti, hogy  bármi is lesz az új dublini szabály, arra elvileg nem fog vonatkozni a ma megkötött megállapodás. 

A dublini javaslat a mostani formájában pedig tartalmaz kötelező áttelepítést, arra az esetre, ha egyszerre túl sok menedékkérő zsúfolódna össze egy országban. A vita erről a javaslatról egy teljesen másik szinten folyik, és a kormányfők és az államfők ehhez hozzá sem nyúltak csütörtök este.

Tehát valójában nem oldódott meg a régi probléma. Ehelyett az történik, hogy az EU most elkezd zárt menekülttáborokat építeni az unión belül és kívül is, ahol a menedékkérelmeket fogja elbírálni, és ahonnan átvesznek majd embereket az uniós országok, ha akarnak. Közben pedig reménykedik, hogy ez a lépés elég lesz arra, hogy összetartsa a német kormányt, megnyugtassa az olaszokat, kifogja a szelet a közép-európai nacionalisták vitorlájából, és több menedékkérőt tereljen a törvényes bevándorlás felé az EU-ba a szabálytalan utak helyett.

Valójában nincs nagy újdonság

A zárt táborok létrehozásán kívül nincs újdonság az elfogadott szövegben. A menekültválság legelejétől kezdve ugyanaz a négy elem szerepelt az EU válságkezelő csomagjában:

• határvédelem,
• visszaküldési megállapodások azokkal az országokkal, ahonnan az emberek elvándorolnak,
• az EU szomszédainak támogatása,
• a már EU-ba jutott bevándorlók kezelése (pl. kvóta).

Ebből a négyből az egyiket, a kvótákat emelte ki a magyar és a nemzetközi média a kezdet kezdetén, a magyar kormány kommunikációjának hathatós segítségével. A többi területen is ugyanúgy, vagy talán még sokkal jobban is haladtak a tárgyalások, a szervezés, a támogatások kiosztása és rengeteg munka, de ezek az elemek közel sem kerültek akkora súllyal a hírekbe, mint a kvóta-ügy.

Most az történt, hogy egyrészt a menekültügyi csomagban megváltozott az elemek fontossági sorrendje, másrészt elpárolgott a kvótának, mint témának az ereje. Magyarország a V4-eken keresztül már nem üti a kvótákat, ezért nyugaton sem kell reagálni rájuk olyan gyakran. A határvédelem és az EU-n kívüli megoldások lettek a divatos témák.

Ennek ellenére is volna mit ünnepelni

Három fejlemény miatt is van oka az ünneplésre a magyar kormánynak.

1. Politikai siker. Az elmúlt évek szívós magyar ellenállásának is köszönhető, hogy a hangsúly a határvédelemre és az EU szomszédainak a támogatására helyeződött. A kormány kitartott a saját kemény álláspontja mellett, maga mellett tartotta a visegrádi országokat, és megvárta, amíg a többi európai országban olyan kényes lett a politikai helyzet a migráció miatt, hogy engedniük kellett efelé a kemény álláspont felé.
   
   Emlékeznek arra, amikor két éve februárban az akkori olasz miniszterelnök Matteo Renzi megfenyegette Orbán Viktort, hogy ha Magyarország nem vesz át menedékkérőket, akkor uniós támogatásokat fognak megvonni tőlünk? Orbán azt válaszolta rá: „Majd meglátjuk, ki hol lesz 2020-ban, és mit fog akkor csinálni”.
   
   Igaza lett. Nagyot változott a nemzetközi helyzet azóta: Renzi megbukott, jobboldali kormány kerül hatalomra Olaszországban, Angela Merkelt pedig a saját keményvonalas belügyminisztere fenyegette kormányszakadással. Orbán Viktor tudta, hogy csak ki kell várnia ezt a pillanatot, mert elég biztos volt benne, hogy mindenki másnak előbb kezdik el otthon szorongatni a nyakát, mint neki.
2. Szigorúbb eljárásrend jöhet a menekültfogadásban. Az este újdonsága kifejezetten meglepő: amennyit most értünk a döntésből, az az, hogy zárt menekültfogadó központokat fognak építeni az unión belül és kívül, uniós jóváhagyással. Nem így hívják őket, hanem „ellenőrzött központoknak”, ami sokkal ködösebb megfogalmazás. Mindenesetre pontosan az ilyen létesítmények azok, amelyek miatt Magyarországot évek óta elmarasztalja az EU. Egyáltalán nem egyértelmű, hogy „ellenőrzött” táborokat milyen feltételekkel lehet létrehozni, és milyen eljárás szerint lehet ott tartani embereket.
3. Magyarország máshogy is lehet szolidáris. Úgy látszik, elfogadták azt az elvet a nyugat-európai országok, hogy nemcsak menedékkérők átvételével lehet egy ország szolidáris a többiekkel, hanem anyagi segítség útján is.

Nincsenek győztesek és vesztesek

Emmanuel Macron francia elnöktől az ülés végén megkérdezte a Heti Válasz, hogy mekkorát nyert Orbán Viktor valójában. Macron azt mondta:

Az Európai Unió nyert azzal, hogy elkerülte a vereséget. A találkozó után minden állami vezető, akiknek egymással szembenálló elképzelési vannak, tart egy ilyen nevetséges show-t, lobogtatja a megegyezést, és azt mondja a sajtónak: nyertünk! Hát nem. Mind előreléptünk, mert mindenki tett egy engedményt.

Nem fejtette ki, hogy pontosan kinek miből kellett engednie, de az álláspontok ismertek voltak: az olaszoknak abból, hogy kötelező alapon vigyenek tőlük el minden menedékkérőt. A németeknek és a svédeknek abból, hogy visszaküldhessenek minden gazdasági bevándorlót az első országba, ahol belépett az EU-ba. A visegrádi országoknak abból, hogy az unión kívül kell tartani a migrációt. Nem hivatalos források azt tették még hozzá, hogy a visegrádiak kötelezettséget vállaltak rá, hogyha menedékkérők átvételével nem is, de más módon szolidárisak lesznek a többiekkel.

Mindent összevetve a csúcstalálkozó mérlege az, hogy egy hangyányit közelebb kerültünk egy közös európai menekültügyi rendszerhez, és ha a pénteki egyezménnyel megmarad a német kormány, akkor még egy dolgot nyert Európa a probléma kezeléséhez: időt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !