Május 15-én tartják a „kvótaper” tárgyalását Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, adta hírül az Igazságügyi Minisztérium MTI-nek küldött pénteki közleményében.

A bírósági eljárást az Európai Bizottság indította, azért, mert ez a három tagállam nem vett át menedékkérőket Görögországtól és Olaszországtól 2015 és 2017 között egy rendkívüli menekült-áthelyezési művelet keretében. Magyarországnak két ilyen művelet részeként összesen legfeljebb 1294 menedékkérelem elbírálását kellett volna átvállalnia a két dél-európai országtól.

Az első kvótapert a kormány indította

Ez már a második bírósági ügy a menekültáthelyezés miatt Magyarország és az Európai Unió között. Az első perben Magyarország perelte be az EU Tanácsát, azért, mert a magyar álláspont szerint az egyik ilyen áthelyezési akciót jogellenesen, több ország ellenszavazatának dacára fogadták el Brüsszelben az EU kormányai. Ezt a pert 2017. szeptemberében elbukta a magyar kormány.

A mostani tárgyalás előkészítése keretében a bíróság kérdéseket is küldött a feleknek, amelyeket a magyar kormány nevében az Igazságügyi Minisztérium pénteken megválaszolt – derül ki a minisztérium közleményéből. A válaszukban nyilvánvalóvá tették, hogy „a magyar kormány továbbra is kiáll a kötelező migránskvóta ellen és Magyarország sem az egyszeri, sem az állandó kvótából nem kér. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére” – fogalmazott a minisztérium. 

Hozzátették: Magyarország amellett érvel a per során, hogy az Európai Bizottság jogsértően járt el az ügy kezelése kapcsán, ezért a keresetet el kell utasítania a bíróságnak.

A május 15-ei tárgyalás után az ügyben kijelölt bírósági főtanácsnok indítványt terjeszt majd elő, ítélet pedig idén nyáron vagy ősszel várható. Mivel a kvótahatározat hatálya 2017 szeptemberében lejárt, Magyarország álláspontja szerint nem lehetséges egy elmarasztaló ítélet visszamenő hatályú alkalmazása – emelte ki a minisztérium.

A két vitatott művelet azóta véget ért

A két áthelyezési műveletben az EU azt írta elő, hogy Magyarország két év alatt bírálja el a nemzetközi védelemre irányuló kérelmét 1294 olyan embernek, akiket Olaszországban vagy Görögországban vették nyilvántartásba menedékkérőként. Az egész EU-ra vetítve összesen 160 ezren fértek be a keretbe, de csak szíriaiak, irakiak vagy eritreaiak, akiknek szinte biztosan megalapozott volt a menedékkérelme. Olyan menedékkérők vehettek részt a programban, akik 2015. március 24. és 2017. szeptember 26. között érkeztek Olaszországba vagy Görögországba.

A 160 ezres keretet nem használták ki:2018 októberéig Olaszországból 12 706 főt, Görögországból 21 999 főt helyeztek át. A legtöbb, majdnem 11 ezer menedékkérelmet Németország vette át.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !