Május 15-én tartják a következő kvótapert az EU bíróságán
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Az EMA ismétlőoltások felvételét javasolja egy újabb vírusvariánssal szemben
- Szétfeszíti az amerikai egyetemeket a Hamász és Izrael háborúja
- Palesztinpárti tüntetők foglalták el a Columbia Egyetem egyik épületét
- Eljárást indított az Európai Bizottság a Meta ellen
- A Tisza Párt és a Kutyapárt is leadta az európai parlamenti listáját
- Megkéselt egy rendőrt, agyonlőtték a turistát Jeruzsálamben
- Belaruszban betiltották a Deutsche Wellét
- Lemondott a Paramount Global filmstúdió vezérigazgatója
- Meghalt egy tizennégy éves fiú, miután egy férfi karddal támadt a lakosokra Londonban
- Egy youtuber 25 métert zuhant siklóernyőzés közben
Május 15-én tartják a „kvótaper” tárgyalását Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben az Európai Unió Bíróságán, adta hírül az Igazságügyi Minisztérium MTI-nek küldött pénteki közleményében.
A bírósági eljárást az Európai Bizottság indította, azért, mert ez a három tagállam nem vett át menedékkérőket Görögországtól és Olaszországtól 2015 és 2017 között egy rendkívüli menekült-áthelyezési művelet keretében. Magyarországnak két ilyen művelet részeként összesen legfeljebb 1294 menedékkérelem elbírálását kellett volna átvállalnia a két dél-európai országtól.
Az első kvótapert a kormány indította
Ez már a második bírósági ügy a menekültáthelyezés miatt Magyarország és az Európai Unió között. Az első perben Magyarország perelte be az EU Tanácsát, azért, mert a magyar álláspont szerint az egyik ilyen áthelyezési akciót jogellenesen, több ország ellenszavazatának dacára fogadták el Brüsszelben az EU kormányai. Ezt a pert 2017. szeptemberében elbukta a magyar kormány.
A mostani tárgyalás előkészítése keretében a bíróság kérdéseket is küldött a feleknek, amelyeket a magyar kormány nevében az Igazságügyi Minisztérium pénteken megválaszolt – derül ki a minisztérium közleményéből. A válaszukban nyilvánvalóvá tették, hogy „a magyar kormány továbbra is kiáll a kötelező migránskvóta ellen és Magyarország sem az egyszeri, sem az állandó kvótából nem kér. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére” – fogalmazott a minisztérium.
Hozzátették: Magyarország amellett érvel a per során, hogy az Európai Bizottság jogsértően járt el az ügy kezelése kapcsán, ezért a keresetet el kell utasítania a bíróságnak.
A május 15-ei tárgyalás után az ügyben kijelölt bírósági főtanácsnok indítványt terjeszt majd elő, ítélet pedig idén nyáron vagy ősszel várható. Mivel a kvótahatározat hatálya 2017 szeptemberében lejárt, Magyarország álláspontja szerint nem lehetséges egy elmarasztaló ítélet visszamenő hatályú alkalmazása – emelte ki a minisztérium.
A két vitatott művelet azóta véget ért
A két áthelyezési műveletben az EU azt írta elő, hogy Magyarország két év alatt bírálja el a nemzetközi védelemre irányuló kérelmét 1294 olyan embernek, akiket Olaszországban vagy Görögországban vették nyilvántartásba menedékkérőként. Az egész EU-ra vetítve összesen 160 ezren fértek be a keretbe, de csak szíriaiak, irakiak vagy eritreaiak, akiknek szinte biztosan megalapozott volt a menedékkérelme. Olyan menedékkérők vehettek részt a programban, akik 2015. március 24. és 2017. szeptember 26. között érkeztek Olaszországba vagy Görögországba.
A 160 ezres keretet nem használták ki:2018 októberéig Olaszországból 12 706 főt, Görögországból 21 999 főt helyeztek át. A legtöbb, majdnem 11 ezer menedékkérelmet Németország vette át.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !