Brexit: Juncker nem adna újabb halasztást
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Nagy Csaba: A háború árnyékában a gyerekek mosolya ad reményt
- Két ember eltűnt, miután egy orosz teherhajó elsüllyedt a Földközi-tengeren
- Vlagyimir Putyin afrikai hatalma kezd összeomlani
- Elon Musk szerint csak az AfD mentheti meg Németországot
- Az Aszad utáni Közel-Keleten Irán a legnagyobb vesztes, a legnagyobb nyertes pedig Törökország
- Beiktatták hivatalába az oroszbarát ellenfelét legyőző moldovai elnököt
- Mint egy katasztrófafilmben: brutális közlekedési káoszt okozott a téli ítéletidő Boszniában
- Káosz Párizsban: kigyulladt az Eiffel-torony, evakuálták a turistákat
- Megtalálták, de még nem tudják megközelíteni a másik magyar túrázót az Alpokban
- Brutális vulkánkitörést kaptak karácsonyra a hawaiiak
Elégedettek az uniós vezetők és a brit miniszterelnök is a csütörtökön a brit és az EU-s tárgyalódelegációk által véglegesített brexitmegállapodás tartalmával, de ezzel párhuzamosan többen is a brit törvényhozás felelősségét hangsúlyozták. Ha a tagországok vezetői a csütörtöki EU-csúcson jóváhagyják a megállapodást, akkor azt még az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is ratifikálnia kellene.
Ha a szombatra tervezett rendkívüli ülésen nem fogadnak el új megállapodást a brit parlamentben, és a korábbi álláspontjuknak megfelelően rendezetlen brexitet sem akarnak, akkor Boris Johnsont törvény kötelezi arra, hogy az október 31-i kilépési dátum halasztását kérje az EU-tól. A BBC csütörtökön viszont brit kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Johnson arra kérheti a csúcson a tagországok vezetőit, hogy zárjanak ki egy újabb halasztást, és tegyék világossá: az új megállapodás vagy a rendezetlen megállapodás közül kell választani.
JEAN-CLAUDE JUNCKER, az Európai Bizottság elnöke MINDENESETRE CSÜTÖRTÖKÖN KIZÁRTA AZ ÚJABB HOSSZABBÍTÁST.
Arról beszélt, hogy nincs szükség halasztásra, hiszen ott van a megállapodás az asztalon. Mint mondta, ez a brit álláspont, és az ő véleménye is. Ez nem feltétlen jelenti a tagországok vezetőinek végleges álláspontját, de egy jelzés a brit parlament felé. Juncker egyébként az interjú közben mérgesen leordított egy közbeszóló riportert:
Délután Boris Johnson és Jean-Claude Juncker közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy „méltányos, kiegyensúlyozott és jó megállapodás” született. Juncker szerint a megállapodás egyszerre „védi meg az állampolgárok érdekeit és a közös piacot, és teremt békét és biztonságot.” Juncker arra figyelmeztetett, hogy vagy ezt a megállapodást fogadja el Nagy-Britannia, vagy megállapodás nélkül távozik.
Juncker a jövővel kapcsolatban arról beszélt, hogy az EU és Nagy-Britannia közötti együttműködésre kell a figyelmüket fordítani, amint minden fél jóváhagyta a megállapodást. Johnson is megemlítette az európai barátságot, de inkább azt emelte ki, hogy mostantól végre olyan döntéseket hozhatnak, ami fontos a brit állampolgároknak: egészségügyi reform, a rendőri állomány bővítése, béremelés. Juncker azzal köszönt el, hogy „örül a megállapodásnak, de szomorú a brexit miatt.”
Örömét fejezte ki az uniós csúcstalálkozóra érkezve Ursula von der Leyen, hogy sikerült az EU-nak és Nagy-Britanniának megállapodnia a brit kilépés feltételeiről. Az Európai Bizottság leendő elnöke hozzátette, hogy egyben szomorú is azért, mert a britek elhagyják az uniót. Von der Leyen szerint a megállapodás egyaránt jól szolgálja a magánszemélyek és a cégek érdekeit. Kijelentette, a brexit nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete, mostantól ugyanis azon kell dolgozni, hogy az EU és Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatrendszere minél eredményesebb legyen.
Angela Merkel német kancellár nagyon optimista hangulatban érkezett az EU-csúcsra, mert a megállapodás lehetőséget ad az egységes piac integritására, és a nagypénteki megállapodás betartására.
Leo Varadkar ír miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás jól szolgálja Írország, Nagy-Britannia, azon belül Észak-Írország és az EU érdekeit. Szerinte ezzel biztosítottá vált az egységes piac életben maradása Írországban. Varadkar azt is mondta, hogy egy kompromisszumnak soha nincs egyetlen „apja”, mert „mindannyian részt vettünk ebben a megegyezésben”. Azt azonban mindenképpen el szeretné kerülni, hogy beavatkozzon az Egyesült Királyság belső ügyeibe – utalt ezzel a szombati szavazással kapcsolatban várható brit vitákra.
Xavier Bettel luxembourgi miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy szombaton Londonban az alsóházi képviselők többsége megszavazza a kilépési megállapodást. „Úgy gondolom, megértik, hogy a megállapodás hiánya nem lesz kedvező rájuk nézve” – fogalmazott Bettel.
Mark Rutte holland miniszterelnök szerint a megállapodást úgy kell elképzelni, mintha egy négyzetet és egy kört kellene együtt egy dobozba tenni. „De úgy tűnik, sikerült” – tette hozzá Rutte. A lett kormányfő, Arturs Kariņš szerint minden tagállami vezető a megállapodás szükségessége mellett van, ahogy fogalmazott, „most egy politikai döntést kell hozni”.
„Örülünk, hogy a brit kormány és az EU megállapodott a rendezett kilépésről. Sajnáljuk, de a brit választók és intézmények a kilépés mellett döntöttek, de ezt tiszteletben tartjuk”, jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, miután egy órán át tárgyalt az európai állam- és kormányfőkkel. Az EP elnöke hangsúlyozta, hogy előbb az uniós kormányoknak kell a megállapodásra rábólintaniuk, majd a brit parlament alsóházának, és az EP csak ezután fog a megállapodásról szavazni.
(Borítókép: Jean-Claude Juncker 2019. október 17-én. Fotó: Francois Lenoir / Reuters)