Szerdán indul az EU legújabb katonai missziója, amely a Líbiára kiszabott ENSZ-fegyverembargót fogja ellenőrizni a Földközi-tenger térségében, miután az uniós külügyminiszterek kedden írásban is jóváhagyták az előző héten tartott videókonferenciájukon hozott megállapodást.

Az EU bebizonyította, hogy még a koronavírus idején is képes felelősséget vállalni a nemzetközi ügyekben, és tenni a béke érdekében a közvetlen szomszédságunkban

- méltatta a döntést Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője keddi sajtótájékoztatóján.

Az IRINI névre keresztelt művelet a tengeren, a levegőben és műholdak segítségével fogja figyelni, hogy a líbiai konfliktusban érdekelt felek nem szállítanak-e továbbra is fegyvereket és egyéb katonai felszerelést a polgárháború sújtotta országba.

Kiegészítő feladatként azt is monitorozni fogják, hogy nem szállítanak-e illegálisan kőolajat az országba, segítenek a líbiai parti őrség és tengerészet kiképzésében, illetve az embercsempész-hálózatok ellen is fellépnek majd. 

Az utóbbi feladat különösen sok konfliktust okozott az uniós tagállamok között, ugyanis az IRINI elődjének tekinthető, kifejezetten az embercsempészet elleni harc miatt felállított SOPHIA misszió tengeri műveleteit azért kellett 2019-ben felfüggeszteni, mert az olasz kormány nem engedte a hajókat kikötni. Az uniós hajók ugyanis a nemzetközi tengerjognak megfelelően kimentették a tengerből a menekülteket.

Februárban a magyar, olasz és osztrák külügyminiszterek csak úgy voltak hajlandóak belemenni egy előzetes politikai alkuba az új misszióról, hogy

azaz újra nagyobb tömegben próbálnak meg a menedékkérők átkelni a Földközi-tengeren azt remélve, hogy a süllyedő csónakjaikból az uniós misszió tengerészei majd úgyis kimentik őket. Ezzel kapcsolatban Borrell most többször is kiemelte, hogy az IRINI fő célja a fegyverembargó betartatása, és az embercsempészet elleni küzdelem csak másodlagos fontosságú feladat.

Az uniós misszió másik ellentmondása, hogy Líbia keleti partjainál lényegében csak a Törökországból érkező fegyverszállítmányokat képes ellenőrizni, míg a líbiai-egyiptomi szárazföldi határon zavartalanul érkezhet a katonai felszerelés. Ez a polgárháborús erőviszonyokra is kihathat, mivel az ENSZ által is elismert tripoli egységkormány vezetőjét, Fájez el-Szarázst a törökök, míg a keleti országrészek felett ellenőrzést gyakorló Halífa Haftárt az egyiptomiak és az Egyesült Arab Emírségek támogatja.

Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre Borrell azt felelte, hogy "az IRINI csak része a megoldásnak, nem a konfliktus maga", de meggyőződése, hogy tudnak a szembenálló felek békét kötni, ha senki nem szállít nekik fegyvereket. "Az EU megteszi, amit tud", de szárazföldi missziót nem lehetett küldeni - magyarázta. Azt viszont elutasította, hogy kifejezetten Törökország ellen indulna a művelet. "Nem akarok senkit sem megnevezni, vannak épp elegen, akik nem tartják be a fegyverembargót" - mondta.

Az IRINI mandátuma egy évre szól, de az EU-hoz akkreditált kül- és biztonságpolitikai  diplomatáknak négyhavonta meg kell vizsgálnia, hogy a misszió nem vált-e a migrációt felerősítő hatássá.

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!