Jogellenesen tartja őrizetben a menedékkérőket a röszkei tranzitzónában a magyar állam – ez áll az Európai Bíróság főtanácsnokának csütörtöki indítványában. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult a luxemburgi bírósághoz iráni és afganisztáni menedékkérők ügyében, akik pert indítottak a magyar állammal szemben.

A négy férfi menedékkérelmét 2018 végén és 2019 elején elfogadhatatlannak találták a magyar hatóságok, mert „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra, így a magyar jog szerint a kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A magyar hatóságok ezt követően megkeresték az illetékes szerb hatóságokat az érintett személyek visszafogadása érdekében. Szerbia azonban megtagadta ezt, majd a magyar hatóságok elrendelték Iránba, illetve Afganisztánba való kitoloncolásukat. Ugyanakkor jelenleg is a tranzitzónában tartózkodnak.

A „biztonságos tranzitország” jogi megítélése kapcsán az Európai Bíróság március 19-én egy másik ügyben kimondta, hogy ez ellentétes az uniós joggal, a vonatkozó jogszabályok ugyanis nem ismerik ezt a kifejezést, így erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a menedékkérelmek elbírálásától.

A mostani ügy kapcsán Priit Pikamäe főtanácsnok a röszkei tranzitzóna körülményeinek megvizsgálása után arra jutott, hogy az elszigetelt helyzetben lévő menedékkérők mozgásszabadságának olyan magas fokú korlátozása valósul meg, amely ezt a helyzetet a röszkei tranzitzóna szektorában végrehajtott őrizetté teszi. Megállapítja, hogy mivel a befogadási irányelvben a menedékkérők őrizetére vonatkozóan előírt jogi szabályozást nem tartották tiszteletben a magyar hatóságok, a szóban forgó menedékkérők őrizetét jogellenesnek kell minősíteni. Az uniós jog ugyanis legfeljebb 28 napig engedi az őrizetet, a magyar szabályozás azonban határozatlan időre teszi lehetővé, így tulajdonképpen négy hét után

A főtanácsnok szerint nem állja meg a helyét az a védekezés, hogy Szerbia felé a menedékkérők bármikor távozhatnak, mert Szerbia nem fogadja be őket.

Az ügyben pár hét múlva várható ítélet. A főtanácsnok arra is felkéri az eljáró bírói tanácsot, hogy az uniós jog alapján biztosítson a tranzitzónában elszállásolt menedékkérőknek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosítottnál magasabb szintű védelmet. A főtanácsnoki vélemény nem köti a Bíróságot az ítélethozatal során, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az indítvánnyal azonos tartalmú döntések szoktak születni.

A magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. A miniszter szerint a főtanácsnoknak nincs igaza abban, hogy a magyar állam fogvatartaná a migránsokat, mivel Szerbia felé bármikor elhagyhatják a tranzitzónát.

Varga arra is emlékeztet, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája novemberben olyan ítéletet hozott egy konkrét ügyben, hogy nem jogellenes fogvatartás, amit akkor a magyar állam tett.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !

(Borítókép:  A röszkei tranzitzóna 2017. június 18-án.  Fotó: Kelemen Zoltán Gergely  / MTI )