A Közös Európai Menekültügyi Rendszernek a tagállamok közti szolidaritásra kell épülnie, de azon tagállamok számára, amelyek nem hajlandóak részt venni a menedékkérők elosztásában, lehetővé kell tenni, hogy más módon járuljanak hozzá a rendszer fenntartásához – írja az Európai Néppárt EP-frakciója egy csütörtökön nyilvánosságra hozott állásfoglalásban.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője közleményében úgy értékelte a Néppárt szerda este elfogadott migrációs és menekültügyi állásfoglalását, hogy 

Több hónapnyi nehéz munkával sikerült elérni, hogy a papír sok eleme az évek óta hangoztatott magyar álláspontot tükrözze.

A következő hónapokban újraindul az uniós migrációs politikáról szóló vita az uniós tagállamok, illetve intézmények között. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az uniós belügyminiszterek keddi videokonferenciája után jelentette be: 

Davor Božinović, az Európai Unió Tanácsának soros elnökséget ellátó Horvátország belügyminisztere azt mondta, a júniusban esedékes következő ülésükön már tárgyalni fogják az új menekültügyi jogszabály-javaslatot.

A Néppárt friss állásfoglalása kimondja, hogy Európának felelőssége védelmet biztosítani azok számára, akiket megillet ez, és a tagállamoknak is szolidaritásnak kell lenniük egymással szemben. A dokumentum ugyanakkor hozzáteszi, hogy a szolidaritásnak számos formája van, és elsősorban a válság sújtotta országokban és szomszédaikban kell segíteni.

Az állásfoglalás arra is kitér, hogy a védelemhez való jogot nem lehet a feltételek nélküli migrációhoz való jogként értelmezni, és a tagállamok kizárólagos joga, hogy eldöntsék, szeretnének-e megnyitni a munkaerőpiacukat a gazdasági bevándorlók előtt.

A Néppárt nagy hangsúlyt fektetne az EU külső határainak védelmére, de emellett a menekültügyi rendszert is megreformálná, hogy megkapják a nemzetközi védelmet azok, akiknek valóban szükségük van rá. A jobbközép frakció azt javasolja, hogy

arra vonatkozóan, hogy a menedékkérőnek van-e egyáltalán esélye arra, hogy megkapja a nemzetközi védelmet. Azokat, akik jogosultak lehetnek, elszállítanák más tagállamokba, hogy ott folytassák le a menekültügyi eljárást, a többieket pedig visszatoloncolnák.

A dokumentum kidolgozásában oroszlánrészt vallaló Roberta Metsola máltai EP-képviselő összegzése szerint a néppárti javaslat

méltányos azokkal, akiknek védelemre van szüksége, határozott azokkal, akiknek nincs, és kifejezetten kemény az embercsempészekkel szemben, akik kihasználják a kiszolgáltatott embereket.

Szeptemberben a francia, német, olasz, máltai és finn belügyminiszterek a Néppárt javaslatához erősen hasonló rendszerre tettek javaslatot, a kezdeményezés azonban néhány héten belül kifulladt, mivel csak néhány másik tagállam csatlakozott a javaslathoz. Az uniós tagállamok végül abban maradtak, hogy felkérik a Bizottságot: a 2015 óta tartó jogalkotási munka eddigi megállapodását félretéve dolgozzon ki egy új migrációs és menekültügyi reformcsomagot.

A március elején a török-görög határon kialakult válság, illetve a koronavírus terjedése miatt a Bizottság elhalasztotta a tervek publikálását. Johansson biztos eheti bejelentése alapján viszont úgy tűnik, hogy hamarosan újrakezdődhetnek a véget nem érő tárgyalássorozatok a tagállamok és az európai intézmények között.