Több mint másfél évvel a lampedusai tragédia után megint több százan haltak meg a Földközi-tengeren, akik politikai menedéket keresve, vagy egy jobb élet reményében indultak Európába. Uniós berkekben elismerik: semmi új nincs a helyzetben, ami számtalan kisebb katasztrófán és áldozatok ezrein keresztül idáig vezetett. A problémát az EU legfőbb testülete sem hagyhatja szó nélkül: a lengyel Donald Tusk csütörtökre sürgősen összehívta a tagállamok állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóját.
Az EU új, 315 milliárd eurósra becsült befektetési csomagjának népszerűsítésére érkezett április 17-én Budapestre Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke.
Szijjártó Péter ebből a csomagból építtetné meg az új gázvezetéket, amely Oroszországból szállítana földgázt Közép-Európába. A biztosnak még vannak fenntartásai a projekttel kapcsolatban.
Tavaly május óta tart a tárgyalás a magyar hatóságok és az Európai Bizottság (EB) között a Gazdasági Operatív Program hiányosságai és szabálytalanságai miatt. Majdnem egy évbe telt, mire Brüsszelben megszületett a döntés: fel kell függeszteni a kifizetéseket egészen addig, amíg a magyar kormány nem számolja föl a visszaéléseket, és nem fizet korrekciót a megkérdőjelezhető módon kiosztott támogatások után.
A német kormány már azt tervezi, hogyan tartsák a görögöket az euróövezetben, ha csődbe mennének, értesült a Zeit. A berlini kabinet a hetilap szerint attól tart, hogy a következő hetekben Athén fizetésképtelenné válik, így az Európai Központi bank nem tudná euróval ellátni. Ebben az esetben konszolidálnák a görög bankokat (amelyeket már most is az EKB tart lélegeztetőgépen), így azok egy államcsőd után is részt vehetnének a központi bank pénzügyi műveleteiben. Cserébe Görögországnak késznek kellene lennie az együttműködésre és teljesítenie a reformkötelezettségeit. A német kormány nem kommentálta a hírt.
Tovább húzódhat Kovács Béla mentelmi jogának tárgyalása az Európai Parlamentben, miután kiderült, hogy a politikus nem vesz részt a csütörtöki meghallgatáson, ahol lehetősége lenne megvédeni az álláspontját az EP jogi szakbizottsága előtt. A meghallgatás új időpontja május 6-a.
A statisztikák szerint nem viszi túlzásba az európai parlamenti munkát Kovács Béla. A Jobbik kémügybe keveredett képviselője – akinek mentelmi jogáról jövő csütörtökön április 16-án dönt az EP illetékes szakbizottsága – viszonylag ritkán látott vendég a plenáris üléseken.
A Donyeck-medencei orosz agresszió nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára veszélyt jelent, emelte ki április 1-jén újságíróknak az ország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Mihajlo Junger a helyzetre európai uniós vagy ENSZ-békefenntartókban látja a megoldást. Szerinte azért lenne rájuk szükség, mert csak így tudnák maradéktalanul végrehajtani a német és francia segítséggel kialkudott minszki tűzszünet végrehajtását, mint például az orosz-ukrán határ teljes ellenőrzését. Ukrajnának fegyverek is kellenének, közölte az ügyvivő, mert szerinte a Majdan tüntetéseibe 2014-ben belebukott Viktor Janukovics elnöksége alatt tönkretették a hadsereget.
Az európai kormányok valamiért csak tavaly ismerték fel, hogy az Amazon, az eBay, a Google, a Facebook, és más hozzájuk hasonló internetes óriások hihetetlenül kevés adót fizetnek. Az ír főhadiszállással bíró Apple nemhogy az uniós összehasonlításban is alacsonynak számító 12,5 százalékos vállalati adót nem fizeti meg, de az Európai Bizottság tavaly októberi számításai szerint 2003 óta alig 2 százaléknyi adót utal át ténylegesen a bevételei után. Az Amazon brit oldala 2013-ban 4,3 milliárd font bevételt csinált a szigetországban, ami után kevesebb, mint 1 százalék adót fizettek be a brit költségvetésbe.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a paksi atomerőmű bővítéséről tárgyalt kedden a klíma- és energiaügyi biztossal, a spanyol Miguel Arias Cañetével Brüsszelben. A tanácskozás apropóját az adta, hogy az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a tervezett paksi erőmű üzemanyag-ellátási szerződését, ezért a tárgyalások újraindultak a magyar kormány és a nukleáris fűtőelemek kereskedelmét ellenőrző Euratom Ellátási Ügynökség között.
Magyar szempontból nem túl szívderítő felméréssel rukkolt elő a Boldogság Nemzetközi Napja (március 20.) alkalmából az Európai Unió statisztikai hivatala. Egy tízes skálán átlagosan a harmadik legalacsonyabb pontszámot adtuk arra a kérdésre, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel.
Az Európai Tanács ülése után az EUrologus arról kérdezte Orbán Viktort, hogy miért szabtak olyan feltételeket a Paks-2 szerződésben, amelyekről lehetett tudni, hogy az Euratom Ellátási Ügynöksége nem fogja elfogadni. Hiszen egy évvel korábban Finnország is végigment egy hasonló folyamaton a saját, oroszok által épített atomerőművével.
Amióta Donald Tusk vezeti az uniós csúcstalálkozókat, a felállás mindig ugyanaz: a volt lengyel miniszterelnök és feltétlen támogatói, elsősorban a balti államok, határozottabb fellépést sürgetnek Oroszország ellen, míg egy másik csoport (többek között Magyarország, Szlovákia, Olaszország, Spanyolország, Görögország) finomabb, politikai megoldás mellett érvel.
Biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia – ezekkel az ígéretekkel próbálja az Európai Bizottság eladni az energiaunió tervét a tagállamoknak. Ennek ellenére nem mindenki a rajongója az ötletnek: Orbán Viktor az idei évértékelőjében például arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést meg kell védeni „a még oly körmönfont brüsszeli szándékoktól, mint amilyenek most éppen az energiaunió tervében vannak elrejtve”.
Az Európai Unióban nincsen kétharmad, így a rezsicsökkentés sem megy olyan zökkenőmentesen, mint Magyarországon, ahol a kormány nemcsak megmondja, hogy mennyit számlázhatnak a cégek az áramért és a gázért, de még rá is íratja velük a „megspórolt” összeget a számlára.
A 18-33 évesek generációját sújtotta leginkább a megugró munkanélküliség Európában, ezért sokan aggódnak, hogy elveszett nemzedék lesz belőlük. Mégis, a fiatalok általában elégedettebbek a saját országaikban zajló folyamatokkal, mint az ötven felettiek – mutatta ki Pew Research Center hét EU-s tagállamra kiterjedő vizsgálata.