„Magyarországnak többet kellene tennie a média szabadságának biztosítása érdekében, fel kellene lépnie a széles körben elterjedt intolerancia és diszkrimináció ellen, valamint javítania kellene a bevándorlók emberi jogainak védelmét” – nyilatkozta Strasbourgban Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Magyarországról szóló jelentésének bemutatásakor kedden.
Világszerte gazdasági növekedést ígérnek a politikusok. Így tesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság frissen hivatalba lépett elnöke is. Juncker vérbeli politikus. Nem is mulasztotta el, hogy választási programjában gazdaságélénkítő és Európa növekedését serkentő programot tegyen közzé, amelynek részleteit november végén jelentette be az Európai Parlamentben.
Hatmilliárd forintos büntetést kaptak, mert mesterségesen fölnyomták a borítékárakat.
Az Európai Bizottság múlt héten állította össze azoknak a vállalatoknak a rangsorát , amelyek a legtöbb pénzt fektetik kutatási és fejlesztési programokba az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság (EB) diszkriminációnak tartja azt a gyakorlatot, hogy magyarországi útépítéseknél az ajánlattételi felhívásban kikötötték egy állandó aszfaltkeverő üzem ötven kilométeren belüli meglétét. Szinte csak a legnagyobb vállalatok feleltek meg a feltételeknek.
Többek között a Közgép, a Strabag, a Swietelsky, az Euraszfalt, a Nemzetközi Vegyépszer adott be sikeres pályázatokat. A probléma szerteágazó: a közlekedési operatív programban és mind a hét területi operatív programban szereplő közútfejlesztések az érintettek.
„Az európai integráció része kell, hogy legyünk” – mondta Martonyi János szerda este a London School of Economics budapesti öregdiák-szervezete és a Nemzetközi Kör által rendezett beszélgetésen. Habár a rendezvény témája a „magyar politika a 21. században” volt, az egykori külügyminiszter leginkább arról beszélt, hogy a század, amelyben élünk, mennyire kiszámíthatatlan és bizonytalan. Ha egy kérdező a magyar külpolitikát hozta szóba, néma sündisznó állásba helyezkedett. Nem kritizálta az Orbán-kormány külpolitikai váltását, az európai integrációt viszont a kontinens egyik legnagyobb és leglátványosabb sikerének nevezte.
December 1-jével az EU lezárja az idei nagy vezetőváltást, amely az európai parlamenti választásokkal kezdődött és az Európai Bizottság lecserélésével folytatódott. A belga Herman Van Rompuy öt év után leköszön az Európai Tanács elnöki posztjáról. Ez az a testület, ahol a tagállami állam- és kormányfők találkoznak, hogy a legfajsúlyosabb politikai kérdésekben döntsenek. Nemzetközi szinten az Európai Tanács elnöke államfői szinten képviseli az egész EU-t.
David Cameron ma kifejtette, hogyan szeretné szigorítani az Egyesült Királyságba irányuló bevándorlás feltételeit. Elképzelése szerint a Nagy-Britanniába érkező EU-s bevándorlóknak négy évet kellene várniuk arra, hogy adókedvezményeket vehessenek igénybe és önkormányzati lakhatást igényeljenek. Nem kapnának gyermekellátási segélyt és adókedvezményeket az otthon, például Magyarországon élő gyermek után. Kitoloncolnák őket Nagy-Britanniából, ha hat hónap után sem találnak munkát. Korlátoznák azt a jogukat is, hogy a családjukkal együtt költözzenek az Egyesült Királyságba. A munkakeresők nem kapnának segélyt, és az újonnan csatlakozott tagállamok polgárait nem engednék az országba, egészen addig, amíg az otthoni gazdaságaik teljesítménye nem közelítette meg az EU-s átlagot.
Pierre Moscovici, a pénzügyekért felelős francia EU-biztos a körmére néz hét tagállamnak, mert a jövő évi tervezett költségvetésük valószínűleg nem fogja hozni azokat a nemzeti gazdasági mutatókat, amelyeket az európai stabilitás megkívánna. Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Málta, Ausztria és Portugália kerültek a feketelistára.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker nagyszabású befektetési programot hirdetett meg szerda délelőtt Strasbourgban. A következő három évben 315 milliárd eurós összeget szeretne mobilizálni, állami és magánforrásokra egyaránt támaszkodva. Azt ígérte, hogy az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és az innováció fog előnyt élvezni a beruházásokban. És közben államadósság sem keletkezik majd. Hogy lehet ez?
„Vagy visszanyerjük az európai polgárok bizalmát, [...] vagy elbukunk” – figyelmeztetett Jean-Claude Juncker október 22-én, mielőtt az Európai Parlament megszavazta volna az általa vezetett Európai Bizottságot. Ehhez képest már a hivatalba lépése hetében botrány tört ki körülötte, mert kiderült, hogy hazája több mint 340 céggel kötött adóminimalizáló megállapodásokat a miniszterelnöksége idején. Juncker többek között azzal védekezett, hogy a mindenkori szabályoknak megfelelően jártak el. Mégis, a nagyhercegség sok milliárd euróval károsította meg a többi tagállam költségvetését. Szerinte semmi nincs a miniszterelnöki múltjában, ami arra mutatna, hogy személy szerint támogatta az adóelkerülést, és az európai uniós szabályok megerősítésével igyekszik bizonyítani, hogy elkötelezett az adóelkerülési harc mellett.
Sajátos börleszk játszódott le az Európai Parlamentben az októberi plenáris ülés alatt. Három jobboldali EP-képviselőnek nem tetszett az egyik folyosón kiállított festmény, és akcióba léptek ellene. Az olasz festő, Bruno Cassinari Il dolore (la ballerine) című képe a keresztre feszített Jézust ábrázolja, mellette egy meztelen nőalak áll.
Feszült hangulatban telhetett a G20-ak hétvégi találkozója az ausztráliai Brisbane-ben. Az összegyűlt állam- és kormányfők olyan mérgesek voltak Vlagyimir Putyinra, hogy a csoportképen senki sem akart a jobbján állni.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azzal az elhatározással érkezett, hogy rábeszéli kollégáit: világszinten vezessenek be szigorúbb adóztatási felügyeletet. Időközben kiderült, hogy saját miniszterelnöksége alatt Luxemburgban több száz cég kötött olyan megállapodásokat a kormánnyal, melyek lehetővé tették, hogy máshol keletkezett jövedelmeik után a miniállamban adózzanak. Jóval kevesebbet, mint amennyit a tényleges üzleti tevékenységük helyszínén kellett volna.
A tagállamok miniszterei kedden egyetértettek abban, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a demokrácia állapotára a saját határain belül is. A megbeszélésen szó esett arról, hogy a Tanácsnak félévente, vagy évente a napirendjére kellene tűznie az egyes tagállamokban a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat. Megállapodtak, hogy decemberig konkrét javaslatot tesznek rá, hogyan nézzen ki pontosan az ellenőrzés.
Moldova Kelet-Európa éltanulója? – tette fel a kérdést a közelmúltban egy régióval foglalkozó lengyel magazin. Az EU kontra Oroszország meccs legújabb menetében Moldova társulási és szabadkereskedelmi egyezményt írt alá az Európai Unióval, ami fontos mérföldkő a tagság felé vezető úton. Az Európai Parlament november 13-án ratifikálta a megállapodást.
Komoly politikai pályát tudhat a háta mögött Corina Creţu, aki az új Európai Bizottságban a regionális politikáért felel. Önéletrajza szerint pár év közgazdász és újságírói munka után 1992-ben állt először a politikai porondra, nem is akárhogyan: bekerült Ion Iliescu elnök kabinetjébe, a szóvivői hivatal szakértőjeként. 1996-ban lépett be a Romániai Szociáldemokrata Pártba. 2000-ben már elnöki tanácsadó, szóvivő és kommunikációs vezető. Ugyanebben az évben bejutott a romániai, 2007-ben pedig az Európai Parlamentbe. Otthon és európai szinten is magasra kapaszkodott: hazai pártján belül először 2005-ben, EP képviselőcsoportjában 2012-ben lett alelnök, 2011 óta az Európai Szocialisták Pártjának elnökségi tagja. Idén jelölték az Európai Bizottságba, és ugyan nem volt tökéletesen meggyőző a parlamenti meghallgatásán, átment a vizsgán.
Sokat hallunk arról, mekkora a bürokrácia az Európai Unióban, de arról alig, hogy az EU képes visszanyesni a felesleges hivatali packázásból. Pedig a Solvit egy ilyen rendszer, amelynek az a feladata, hogy az EU által szabályozott területeken kiutat mutasson a bürokratikus útvesztőből.
Angela Merkelnek és Jean-Claude Junckernak kellett keményen odaszólnia a brit kilépés ügyében ahhoz, hogy Brüsszelben is komolyan elkezdjenek gondolkodni rajta: Nagy-Britannia valóban elhagyhatja az Európai Uniót. A Spiegel vasárnap szellőztette meg, hogy a német kancellárnál betelt a pohár, és egy négyszemközti beszélgetésen megfenyegette David Cameron brit kormányfőt. Állítólag azt mondta neki, hogy a német kormány nem áll ki többé Nagy-Britannia uniós tagságának megtartása mellett, ha a britek valóban korlátozzák az EU-s országokból az Egyesült Királyságba való bevándorlást.
Az Egyesült Államokból korrupció gyanúja miatt kitiltott Vida Ildikó NAV-elnök az mno.hu-nak adott szerdai interjújában arról beszélt, hogy Magyarország az EU-s átlagot hozza az elbukott áfabehajtás mértékében. Utánaszámoltunk, az Európai Bizottság is utánaszámolt, és kiderült: 2011-ben és 2012-ben is sokkal többet vesztettünk az EU-s átlagnál. Idén azonban sokat javulhat a helyzet.
Az Országgyűlés ma elfogadta a földgázellátási törvényhez beadott módosító indítványt, amely lényegében lehetővé teszi, hogy Magyarország az Európai Uniót és a nemzetközi egyeztetést megkerülve megkezdje a Déli Áramlat gázvezeték építését. Az Európai Bizottság további magyarázatot vár.
