Index Vakbarát Hírportál

Orbán pár hónapja azt mondta, emiatt tiltotta ki az Egyesült Államok Vida Ildikóékat, Mikola István pedig belebegtetett egy vétót, ha nem a Fidesz szája íze szerint alakulnak a tárgyalások. Az ellenzék szerint persze ez nem több, mint szájkarate: a kormány valójában úgy táncol, ahogy Merkel fütyül.

A görög kormány február 19-én hivatalosan kérte az euróövezeti hitele meghosszabbítását, ami a hónap végén járna le. Athén a hét elején, az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozóján  ultimátumot kapott , hogy péntekig elküldje a kérelmet, és akkor aznap még hajlandóak újra összeülnek tárgyalni. A testület vezetője, Jeroen Dijsselbloem  Twitteren  már be is jelentette, hogy ennek megfelelően február 20-ára ismét összehívja a minisztereket.

Az eurózóna pénzügyminiszterei kompromisszumot ígértek, mégis a múlt heti ajánlat szinte változatlan szövegét akarták újból lenyomni a görögök torkán. Athén újból nemet mondott, és a találkozó közben kiszivárogtatták a munkadokumentumot, mire a többiek berágtak és feloszlatták az ülést.

Mi a közös

1.  az országban, amelynek a miniszterelnöke ma jön Budapestre;
2.  barátainkban, akikkel egy baltás gyilkos hozott minket össze;
3.  az ő esküdt ellenségeikben;
4.  az országban, ami az a román irredentáknak, mint magyar társaiknak Erdély;
5.  „Európa utolsó diktatúrájában”;
6.  és az országban, ahol a francia elnök már háborútól tart?

Segítség: mind a Szovjetunió részei voltak, és az oroszok „közel-külföldként” tekintenek rájuk. 

Békülnénk. De nem. Bekeményítünk. Nem feltétlenül. Elítéljük az oroszokat. Nem mind. Vagy mégis.

Ez nagyjából két hét rövid összefoglalása az EU közös külpolitikájában. Miközben  egyre elkeserítőbbek  a kelet-ukrajnai állapotok, szerencsétlenkedés kíséri az uniós erőfeszítéseket a helyzet megoldására.

A vasárnapi görögországi választás favoritja a szélsőbaloldali Sziriza, amelyik ugyan nem szeretne búcsút inteni az eurónak, de tárgyalna a görög adósságról, valamint az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőöveiért cserébe elvárt reformokról és megszorításokról.

Figyelem az EUrologus beszámolója nyomokban szubjektív elemeket tartalmaz!

Hosszas toporgás után csütörtökön végre meglépheti az Európai Központi Bank (EKB), amit szinte már mindegyik társa megtett a fejlett világban: elkezdhet kötvényeket vásárolni a tőkepiacokon. A „mennyiségi lazítás” (quantitative easing, QE) egy olyan nem konvencionális húzás, amivel a központi bankok pénzt pumpálnak a gazdaságba. Az USA-ban már három hasonló programot indítottak. A brit és a japán jegybank is alkalmazta a módszert.  Európában azért jelenthetne megkönnyebbülést a periféria tagállamainak, mert jelenleg nagyon sok pénzük megy el a válság során felhalmozódott adóssághalmok törlesztésére. Államkötvények vásárlásával az EKB ezt könnyíthetné meg.

A hét elején kétszer is találkoztunk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Brüsszelben. Mostanában az tölti ki a programját, hogy igyekszik kideríteni, honnan és milyen úton szerez Magyarország földgázt a következő évtizedekben.

A terrorizmussal szembeni fellépés az egyik fő téma az uniós külügyminiszterek január 19-i ülésén. Brüsszelben katonák és megerősített védelem fogadja a vendégeket, köztük Szijjártó Pétert, miután január 16-án Belgiumban öt embert letartóztattak, a német határhoz közeli Verviers-ben pedig egy tűzharcban két embert lelőttek és egy harmadikat megsebesítettek. Őket azzal gyanúsítják, hogy rendőröket akartak ölni.

Közbeszerzési eljárás nélkül döntött a kormány arról, hogy az atomerőmű  két új blokkját a Roszatom fogja építeni – ez szúrja a leginkább az Európai Unió végrehajtó  és felügyelő  testületének szemét. Decemberben a Fidesz egy törvényjavaslattal is bebiztosította, hogy a közbeszerzési törvény ne vonatkozzon a projektre. Ennél kisebb horderejű ügyben is marasztalt már el tagállamot az Európai Bizottság. Most, hogy Oroszország nap mint nap egyre keményebbeket üzen az EU-nak, egy ilyen építkezés kiemelt figyelmet kap Brüsszelben.

A francia kormány belügyminiszteri válságtanácskozást hívott össze vasárnapra a franciaországi terrortámadások után, és megemlékezést tartanak számos európai állam- és kormányfő, így többek között Orbán Viktor részvételével. A muszlim szélsőségesek akcióit gyakorlatilag minden uniós vezető elítélte, és több EU-intézménynél csenddel adóztak az áldozatoknak.

A litvánoknak a pezsgő és a fogadalmak mellett mást is hozott az új év: 2015. január 1-jén bevezették az eurót. Ezzel az Európai Unió 28 tagállamának több mint kétharmada, 19 használja a közös fizetőeszközt.

Nincs jó állapotban az Európai Unió, és a kilátások sem túl fényesek. Az európai gazdaság a 2008-as válság után nem talált magára, magas a munkanélküliség, erősek a populista pártok, a déli és keleti szomszédoknál háború és diktatúra van. Az EU egyre megosztottabb, hiányzik az a gondolat, amely egységbe tudná kovácsolni a 28 tagúra nőtt szervezetet.

December közepén az Európai Parlament lényegében azt javasolta, hogy az Európai Bizottság darabolja fel a Google-t. A Bizottságnak megvannak ehhez az eszközei: 15 évvel ezelőtt a Microsoft ellen indított hadjáratot, amit meg is nyert, és csaknem kétmilliárd euró büntetést szabott ki a redmondi szoftvercégre.