- Külföld
- Fehér ház
- usa
- elnökválasztás 2016
- demokrata
- republikánus
- hillary clinton
- bernie sanders
- donald trump
- ted cruz
- john kasich
- new york
Clinton és Trump is New Yorkban vághat vissza kedd éjjel
További Fehér ház cikkek
- Joe Biden szerint Donald Trump olyan, mint egy hatéves gyerek
- Donald Trump szerint Washingtonból irányítják az ellene folytatott büntető hadjáratot
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
A demokratáknál vezető Hillary Clinton és a republikánusoknál vezető Donald Trump is a hazai pályáiknak számító New Yorkban nyerhet újra az elmúlt hetekben elszenvedett vereségek után, az igazi kérdés azonban a győzelmük mértéke lesz. Főként a milliárdos esetében kulcsfontosságú, hogy pontosan mennyi delegáltat tud elnyerni az államban, ugyanis nagyon ki van centizve az útja a republikánus jelöltséghez szükséges 1237 küldött felé.
Clinton hetek óta először nyerhet
A demokratáknál az elmúlt hetek Clinton kihívójának, Bernie Sandersnek a győzelmeiről szóltak, a vermonti szenátor ugyanis a legutóbbi nyolc államból hetet megnyert, és ezzel próbált lendületet gyűjteni New York előtt. Azonban míg ezeknek az államoknak a többsége választói összetételben, és a szavazás típusában (kaukusz, nyílt előválasztás) neki kedvezett, addig a keleti parti államok sorát megnyitó New York sokkal inkább Clintonnak fekszik.
Sanders New Yorkban született, de az állam mégis a volt New York-i szenátor Clinton hazai pályájának számít, ezért a rengeteg itt elnyerhető delegált mellett szimbolikus fontossága is van. A demokratáknál 24 éve számított utoljára igazán a New York-i előválasztás, akkor Bill Clintonnak kellett a győzelem, hogy bebiztosítsa a jelöltségét Paul Tsongas ellenében.
A mostani tét miatt az elmúlt hetekben a korábbihoz képest sokkal keményebb lett a demokrata kampány hangneme is. A nagy esélyes Clintont láthatóan frusztrálta, hogy nem tudja rövidre zárni az előválasztást Sanders ellen, a zsinórban elért győzelmek után pedig Sanders próbálta minél jobban meglovagolni a lendületét. A személyeskedésektől sem mentes adok-kapok folytatódott a múlt hét végén New Yorkban tartott tévévitán is.
Habár Sanders wisconsini győzelme után arról beszélt, hogy New Yorkot is van esélye bevenni, ehhez azért óriási meglepetés kéne: a RealClearPolitics felméréseket összesítő átlaga alapján Clinton 53,1 százalékkal vezet a 41,4-re jósolt ellenfele előtt. Ha Clinton mérhető, 10 százalék körüli, vagy nagyobb különbséggel győz, akkor megtörheti Sanders lendületét, emellett pedig delegáltakban is újra jelentősen növelheti a különbséget.
A másik oldalról az eddig azért főként a lendületét építő vermonti szenátor váratlan győzelme már komoly csapást jelentene Clintonnak, azonban inkább csak arra van reális esélye, hogy valahogy 10 százalék alá tornássza a különbséget. Ezt ugyan Clinton sebezhetőségének állíthatná be, hiszen a volt first lady 2008-ban 17 ponttal hozta az államot Barack Obamával szemben, azonban a delegálthátránya így is tovább nőne.
A sorozatban elért győzelmekkel sem tudott Sanders 220 delegáltnál közelebb kerülni Clintonhoz, a hátránya pedig szinte behozhatatlannak számít, főleg, ha New Yorkban még nő is. Egy hét múlva pedig Pennsylvaniával és Marylanddel megint öt olyan állam következik majd, amik többségében a volt first lady meggyőző különbséggel vezet a felmérésekben.
Trumpnak minden delegált számít
A republikánusoknál Trump a kezdetektől nagyon kiszámolva haladt az elnökjelöltségéhez szükséges 1237 delegált összegyűjtése felé, és bár az elmúlt hetekben többek között wisconsini vereségével letért az oda vezető ideális útról, de azért maradt még esélye a hátralévő államokban – ehhez azonban első lépésként nagyon nagyot kellene nyernie New Yorkban. A republikánus előválasztás lehetséges forgatókönyveiről, az egyes államok jelentőségéről, az 1237 delegáltról, és egy esetleges nyílt konvenció menetéről itt írtunk bővebben>>>
Clintonhoz hasonlóan a milliárdos is hazai pályán indul, a New York-i Trump Tower tetején van az egyik magánrezidenciája, cégein, a hozzá köthető rengeteg emberen keresztül is ebben az államban a legerősebb a szervezeti háttere. Az elmúlt hetek után Trump kampánycsapatában átszervezéseket hajtottak végre, állítólag felvettek több új kampánygurut is, miközben Trump minden erejével ráfeküdt az állam megnyerésére, sorra kampányolt a nem neki kedvező körzetekben. Közben egy emlékezetes bakija volt, amikor az egyik kampányeseményen a szeptember 11-i terrortámadásokra utalva véletlenül nem 9/11-ről, hanem a bolthálózatra utalva 7-Eleven(7/11)-ről beszélt meggyőződéssel.
A RealClearPolitics összesítése szerint Trump 53,1 százalékkal nagyon biztosan nyerhet, azonban a demokratákkal ellentétben a republikánusoknál tényleg mind a 95 delegált sorsa számíthat a végén. A FiveThirtyEight legutolsó becslései szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Trump felülteljesít eredeti jóslatukhoz képest, és 80-nál is több delegáltat szerez.
A delegáltakat nem teljesen arányosan, hanem egy fokkal bonyolultabb módszer alapján osztják ki. A 95-ből 14 arányosan oszlik meg az eredmények alapján, viszont ha az egyik jelölt 50 százalék felett végez, akkor az összeset bezsebelheti. Erre Trumpnak van egyedül esélye. A maradék 81-et viszont az egyes kongresszusi körzetekben elért eredmények alapján osztják ki. Mind a huszonhétben 3-3 delegáltat lehet elnyerni, azonban csak akkor kapja meg valaki mind a 3-at, ha 50 százalék felett végez az adott körzetben. Ha egyik jelölt sem szerez abszolút többséget egy körzetben, akkor a győztes 2, a második helyezett 1 delegáltat szerez.
A szükséges delegáltak begyűjtése mellett New Yorkkal Trump mindenképpen lendületet vehet az egy hét múlva következő öt állam előtt, amik szintén neki fekszenek majd. Ha Trump elég nagyot nyer, akkor viszont New Yorkban dőlhet el az is, hogy Ted Cruznak már matematikai esélye sem marad, hogy még a konvenció előtt megszerezze a jelöltséghez szükséges delegáltakat.
A texasi szenátor egyébként még korábbi tévévitákon elásta magát az egyébként sem egy Tea Party-vonalat képviselő jelöltnek kedvező államban, amikor a kárhoztatott liberalizmus szinonimájaként használva az állam nevét a „New York-i értékrendje″ miatt támadta a milliárdost. Nem is nagyon kampányolt az államban, inkább az egy hét múlva szavazókba ment tovább. Ettől függetlenül a magát Trump egyetlen reális alternatívájának beállító Cruznak meglehetősen kínosan jönne, ha csak harmadik helyen végezne, bár érthető módon New York sokkal jobban fekszik az ohiói kormányzó John Kasich-nek.