Az NPR/PBS News/Marist hétfőn közzétett utolsó, választások előtti közvélemény-kutatása szerint Kamala Harris demokrata alelnök országos szinten 51-47 arányban vezet Donald Trump volt elnökkel szemben − írta a CNN.

A felmérés szerint a valószínű szavazók 55-44 arányban úgy vélik, hogy Trump elsősorban olyan javaslatokat tesz, amelyeket végre is akar hajtani, nem pedig olyanokat, amelyekkel szavazatokat akar szerezni; ezzel szemben ugyanannyian osztoznak abban a kérdésben, hogy Harris valóban meg akarja-e valósítani javaslatait.

A felmérésben részt vevő valószínű szavazók nagyjából egyenlő arányban osztoznak abban a kérdésben, hogy melyik jelölt tudja jobban kezelni a gazdaságot (Donald Trump: 50, Kamala Harris: 49), viszont a demokrata jelölt személyét pozitívabban értékelik, mint a republikánusét (50-45 Harris javára).

Az új felmérés eredményeinek beépítésével a CNN legfrissebb közvélemény-kutatási átlaga szerint országszerte a valószínű szavazók átlagosan 49 százaléka támogatja Harrist és 47 Trumpot. A bevont öt felmérésből kettő előbbi előnyét mutatja, míg három szerint nincs egyértelmű vezető a versenyben.

Donald Trump újabb bejelentést tett észak-karolinai kampánygyűlésén: amennyiben megválasztják, azonnali vámokat vetne ki Mexikóra, ha déli szomszédjuk nem állítja meg a határain átkelő migránsokat – írja tudósításában a The Guardian.

A volt elnök Claudia Sheinbaum mexikói államfőnek üzent:

Még nem találkoztam vele, de az első naptól, vagy akár még előbb tudatni fogom vele, hogy ha nem állítják meg ezt a bűnözői és drogáradatot, amely az országunkba ömlik, azonnal 25 százalékos vámot vetek ki minden amerikai importjukra.

Donald Trump magabiztosan állítja, hogy terve „százszázalékos" sikerrel járna, és ha mégsem, akkor tovább emelné a vámokat: „Ha ez nem működik, felemelem 50 százalékra, ha az sem elég, akkor 75-re. A keménykedőknek pedig akár 100 százalékra is.”

A republikánus elnökjelölt szerint Mexikó erre válaszul katonákat vezényelne a Guatemalával és Belizével közös déli határára, hogy megállítsák az észak felé tartó migránsokat.

Történelmi csúcsot döntött az előszavazók száma az ohiói Columbus városában: vasárnap délután 2 óráig több mint 123 ezer választópolgár adta le voksát – jelentette be Aaron Sellers, a Franklin megyei választási bizottság szóvivője.

A Franklin megyei választási bizottság épülete, amely Columbus egyetlen előszavazási helyszíne, vasárnap este zárta be kapuit, miután délután 1 és 5 óra között fogadta a szavazókat. A választópolgárok rendkívüli elszántságról tettek tanúbizonyságot:

Az NBC News helyszíni riportjából kiderült, hogy voltak olyanok is, akik a hosszú várakozási idő miatt úgy döntöttek, inkább a keddi hivatalos választási napon keresik fel szavazókörüket. A választási bizottság tájékoztatása szerint hétfőn zárva tartanak a szavazóhelyiségek Franklin megyében.

A rekordszámú előszavazás jól mutatja az amerikai választók fokozott érdeklődését és aktivitását a 2024-es elnökválasztás során.

Donald Trump republikánus elnökjelölt ismét kemény hangon bírálta Joe Biden jelenlegi elnök és Kamala Harris alelnök bevándorláspolitikáját egy észak-karolinai kampányrendezvényen.

Donald Trump egy óriáskivetítőn szemléltette állításait, bemutatva az amerikai–mexikói határon történt illegális határátlépések számának alakulását. A grafikon szerint hivatali ideje alatt történelmi mélypontra csökkent az illegális bevándorlás, míg Biden elnöksége alatt jelentősen megugrott.

Az én időmben volt a legalacsonyabb az illegális bevándorlás szintje, és ezt a szintet stabilan tartottam is. Minden este megcsókolom ezt a grafikont. Annyira sokat jelent nekem

– mondta Donald Trump a Sky News tudósítása szerint, majd hozzátette: „Még ha rosszak lennének is a számok, akkor is ugyanúgy megcsókolnám. De ezek a legjobb számok a határ történetében.”

Érdekesség, hogy Trump korábban azt állította, hogy épp ennek a grafikonnak köszönheti az életét: júliusban egy pennsylvaniai kampánygyűlésen állítása szerint pont akkor hajolt a grafikon felé, amikor egy merénylő rálőtt, így a golyók elkerülték.

Az amerikai gazdaság helyzete továbbra is a választók első számú prioritása – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásokból. A George Washington Egyetem politikai menedzsment programjának igazgatója, Todd Belt szerint

amely több dimenzióban is vizsgálható, beleértve a növekedési rátát, a munkanélküliséget, a fogyasztói bizalmat és természetesen az inflációt. Az ABC News és az Ipsos legutóbbi közös felmérése aggasztó képet fest:

Ez a negatív megítélés 1986 óta a legrosszabb eredménynek számít. Bár az infláció mérséklődött és a foglalkoztatottság erős, ezek a pozitívumok nem érik el a választók ingerküszöbét. A megkérdezettek 59 százaléka szerint a gazdasági helyzet romlik, és csupán 23 százalék látja úgy, hogy javul.

A számok Trump volt elnöknek kedveznek: a romló gazdasági helyzettel elégedetlen regisztrált szavazók körében 53 százalékpontos előnnyel vezet Kamala Harris alelnökkel szemben (74–21 százalék) – írja az ABC News. Az 538 elemzőcég kutatása is megerősítette: gyakorlatilag minden ingadozó államban a gazdaság a legfontosabb választói kérdés.

Az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában drámai fordulatok rajzolódnak ki a The New York Times és a Siena közös közvélemény-kutatásának legfrissebb adataiból. A hét kulcsfontosságú „csatatérállamban” váratlan elmozdulások történtek a korábbi mérésekhez képest – számolt be a Sky News.

A felmérés szerint Kamala Harris négy államban (Nevada, Észak-Karolina, Wisconsin és Georgia) vezet, míg Donald Trump Arizonában őrzi előnyét.

A lap vezető politikai elemzője, Nate Cohn kiemelte a meglepő változásokat: „A fiatal, fekete és hispán szavazók körében Harris erősödött, míg Trump a diploma nélküli fehér szavazóknál tudott javítani” – írta elemzésében. Az elmozdulások azonban ellentmondásos hatással voltak Harris esélyeire.

„Harris összességében valamivel jobban szerepelt, mint a korábbi felméréseinkben, de javulása főként azokra az államokra koncentrálódott, ahol korábban gyengélkedett” – magyarázta Cohn.

Közben az úgynevezett „Kék Fal” államai – Michigan, Wisconsin és Pennsylvania – már nem tűnnek olyan leküzdhetetlen akadálynak Trump számára, mint korábban.

Az elemző hangsúlyozta, hogy mindezek eredményeként Harris elektori kollégiumbeli pozíciója nem feltétlenül javult, és felhívta a figyelmet a közvélemény-kutatások természetéből fakadó bizonytalanságokra is.

Az amerikai elnökválasztás előestéjén különös események borzolják a kedélyeket a tengerentúli médiában: a The Washington Post történelmi döntést hozott, amikor egyik elnökjelöltet sem támogatta nyíltan a kampány idején. A nagy múltú és presztízsű kiadvány fennállásakor mindig is a demokraták mellett voksolt, Kamala Harris mögé azonban nem álltak be.

– világított rá elemzésében a MediaFuture. Kifejtették, hogy egyrészt furcsának tűnhet ez a heves visszajelzés, másrészt akár érthető is. „Egy köztudottan demokrata kiadvány fogyasztói is demokraták, akiknek elvárása, hogy a lap velük azonos politikai nézeteket valljon. A The Washington Post jelenleg ezt nem tette meg.”

De vajon létezik-e egyáltalán független média? És mi a helyzet Magyarországon?

Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint a hazai helyzet merőben más, mint az amerikai:

Amíg az Egyesült Államokban a médiumok, sőt az egyetemek is nyíltan egy-egy politikai párt mellett teszik le a voksukat, addig Magyarországon csak következtetni lehet az egyes, még meglévő nyomtatott sajtótermékek, rádió- vagy televíziócsatornák, internetes portálok hírmagyarázatából, hogy melyik magyar politikai pártot támogatják. Habár minden médium azt hangoztatja, hogy nem áll politikai irányítás alatt, nagyon kevés sajtótermék mondhatja el Magyarországon, hogy valóban független

– mondta a szakértő a MediaFuture portálnak. Szűts szerint a valódi függetlenséghez átláthatóságra és ellenőrizhető információkra lenne szükség. A történelmi visszatekintés azt mutatja, hogy már az első magyar nyelvű sajtótermék, az 1780-ban indult Magyar Hírmondó sem volt mentes a politikai befolyástól – a Habsburg-cenzúra erősen meghatározta tartalmát.

A szakértő szerint az online térben sem jobb a helyzet. Hiába volt nagy remény a közösségi médiában, a 2020-as évekre kiderült, hogy ez sem lehet a független nyilvánosság terepe.

A konklúzió meglepő: talán nem is a függetlenség a kulcs, hanem a hitelesség. 

Álljon ki egy kiadvány egy ideológia mellett, de valós tényekkel támassza alá érveléseit. Vállalja fel az újságíró, milyen eszmében hisz, de ezt ne úgy tegye, hogy egy másik, számára nem tetszőt álhírekkel aláaknáz

– fogalmazta meg a MediaFuture. „Az olvasók számára ugyanis az igazság a legfontosabb, médiamunkásként pedig a hiteles tájékoztatás a mérvadó – vagy legalábbis az kellene, hogy legyen.”

Az amerikai elnökválasztás előestéjén minden szem Pennsylvania államra szegeződik, ahol az előrejelzések szerint gyakorlatilag fej fej mellett halad Donald Trump és Kamala Harris támogatottsága.

A New York Times/Siena College legfrissebb közvélemény-kutatása szerint mindkét jelölt 48 százalékon áll a valószínű szavazók körében.

Mindkét jelölt óriási energiát fektet az állam megnyerésébe. Kamala Harris hétfőn három nagyvárosban – Allentownban, Pittsburghben és Philadelphiában – tart kampánygyűlést. Trump vasárnap Lititzben szólította meg támogatóit, ahol vakcinakritikus gondolatokat is megfogalmazott.

A kampánycsapatok szerint a pennsylvaniai szavazók mintegy háromnegyede kedden, a választás napján adja le voksát. Harris stábja bizakodó a korai szavazatok alapján, és erős választási napra számít.

A feszült kampányhajrában Trump továbbra is választási csalásra figyelmeztet, míg Harris arra kéri a még nem szavazókat, ne dőljenek be ezeknek a taktikáknak, amelyek szerinte csak arra szolgálnak, hogy eltántorítsák őket a szavazástól.

Donald Trump, az Egyesült Államok egykori elnöke minden eddiginél bizarrabb kampánybeszédet tartott vasárnap a pennsylvaniai Lancasterben, két nappal a keddi elnökválasztás előtt. A republikánus politikus olyan kijelentéseket tett, amelyek még a legedzettebb nézőket is megdöbbentették.

Az AP hírügynökség tudósítása szerint a beszéd során Trump többek között arról értekezett, hogy a számára biztosított golyóálló üveg mögött álló újságírókra akár lőni is lehetne.

Van ez az üveg itt… de ott igazából csak az álhírgyártók vannak. És hogy eltaláljanak, valakinek át kellene lőnie az álhírgyártókon. És ez engem nem is zavar annyira

– fogalmazott az elnökjelölt.

A kampánycsapat később megpróbálta finomítani a botrányos kijelentést, azt állítva, hogy

De a politikus más megnyilvánulásai is aggodalomra adtak okot. „Romlott ország ez” – jelentette ki, majd hozzátette: „Börtönbe akarnak zárni, mert rendbe akarod hozni a dolgokat. Gondolj bele! Csalnak a választásokon, és amikor felhívod erre a figyelmet, börtönbe akarnak dugni.”

A The New York Times friss közvélemény-kutatása szerint rendkívül szoros verseny várható a kulcsfontosságú államokban. Trump láthatóan frusztrált amiatt, hogy nem tud jelentős előnyre szert tenni, és kampánya egyre inkább kezdi elveszíteni azt a fegyelmezettséget, amit az év nagy részében sikerült megőriznie.

A beszéd végén Trump azt ígérte támogatóinak, hogy két nap múlva „megmentik az országot”, és hogy „az amerikai történelem négy legnagyszerűbb éve előtt állunk”. Ugyanakkor hozzátette: „Néha csúnya lesz, különösen az elején. De nagyszerű lesz.”

A CNN-nek, Kamala Harris melletti kampánykörútja kellős közepén, a buszon nyilatkozott Bill Clinton volt amerikai elnök arról, hogy mire számít az elnökválasztással kapcsolatban. 

Az Egyesült Államok negyvenkettedik, demokratapárti elnöke elmondta:  úgy véli, hogy Kamala Harris győzni fog, és hogy az amerikai gazdaság „robbanásszerűen” fog fejlődni a következő években, köszönhetően a Joe Biden által hozott döntéseknek, amelyeket szerinte az emberek egy elkerülhetetlen késés után végre elkezdenek majd érezni. 

Ugyanakkor azt is megjegyezte: 

Clinton – aki 30 évvel ezelőtt a „Híd a 21. századba”szlogen mentén kampányolt –azt mondta:  tudja, hogy a rosszindulat, a megosztottság és az az érzés, hogy a politika minden irányból folyamatosan püföli őket, nem az volt, amit az amerikaiak ennek a hídnak a másik oldalán vártak volna. 

A volt elnök beszélt arról is: elgondolkodott azon, hogy Barack Obama, Joe Biden,  Tim Walz és mások mire gondoltak, amikor azt mondták, hogy Amerika talán nem éli túl egy Trump-elnökség újabb négy évét.

Azt hiszem, meg kell nézni, mi a »túlélés« definíciója. Ma este lélegeztetőcsőre tehetnek, de az nem olyan értelemben, mint amilyet most túlélek. És ugyanez igaz a politikára is. Nem tudom, hogy túlélhetjük-e vagy sem – szerintem paródia lenne, ha újra elnök lenne belőle

– fogalmazott Bill Clinton.

Később úgy összegezett Trump esetleges győzelmével kapcsolatban: „Nem tudom, mit fogok gondolni, de azt hiszem, hogy mindent megteszek, hogy megmentsem az alapítványomat a munkánkhoz, a feleségem és a lányom érdekében pedig visszamegyek dolgozni. Hogy hagyják-e, hogy megtegyem, vagy sem, azt nem tudom.”

Másrészről, ha Harris lesz az elnök, akkor készen áll a további munkára.  „Az a meggyőződésem, hogy mindig segíteni kell, ha az elnök megkér rá. Azt mondtam neki: »Segíthetek a természeti katasztrófáknál, segíthetek néhány problémában, de soha nem fogom felhívni őt«” – fogalmazott. 

Szombaton megjelent egy közvélemény-kutatás, amely szerint Donald Trump vesztésre állhat Iowában – abban a tagállamban, amelyet 2016-ban és 2020-ben is magáénak tudhatott a volt elnök. 

Mint írtuk, Trump egy beszédben a minap hamisnak nevezte a felmérés adatait. A CNN szerint azonban az elnökjelölt belső körében is nagy felfordulást okozott a közvélemény-kutatás, amelyet a Des Moines Register és a Mediacom közösen végzett.

A híroldalnak mindezt több, Trumphoz közel álló forrás is megerősítette. Ők azt mondták: 

Mindeközben Trump tanácsadói igyekeztek biztosítani őt arról, hogy a felmérés bizots nem pontos, elrugaszkodottnak titulálták azt, és azzal nyugtatgatták, hogy mindig van egy-egy olyan felmérés, amelynek az adatai elrugaszkodnak a valósághoz képest. 

A volt elnök ezzel együtt sem nyugodott le, és a Truth Social nevű közösségi oldalán egy posztban adta ki magából a dühét a minap. 

Egyetlen elnök sem tett többet a GAZDÁKÉRT és Iowa nagyszerű államáért, mint Donald J. Trump. Sőt, még csak közel sincsenek ehhez! Minden közvélemény-kutatás, kivéve egy erősen a demokraták felé torzítottat, amelyet egy Trump-gyűlölő készített, aki legutóbb teljesen tévedett, az én előnyömet mutatja, SOKKAL

– írta a posztban, majd arra is hivatkozott, hogy egy másik felmérés szerint 10 százalékos előnye van Iowában. 

Ezzel szemben Ann Selzer közvéleménykutató, a Des Moines Register elnöke megvédte a felmérést, és azzal érvelt: előzőleg pontosan megjósolták Trump 2016-os és 2020-as iowai győzelmét is ugyanazokkal a módszerekkel, amelyeket most használtak. 

 „Az ilyesféle kommentárokat gyakorlatilag minden közvélemény-kutatásnál lehet látni, beleértve az enyémet is. A Des Moines Register minden egyes cikkhez csatol egy módszertani nyilatkozatot. Ez ugyanaz a módszertan, amellyel Trump iowai győzelmét mutattuk ki a 2016-os és 2020-as végső felmérésekben” – mondta a Newsweeknek.

Oroszország titokban Donald Trump győzelméért szorít az amerikai elnökválasztáson, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei mégis elfogadhatatlanok lehetnek az orosz vezetés számára – írta cikkében a The Washington Post. A lap szerint, bár Trump külpolitikai programja jobban megfelel a Kreml szájízének, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei még így is sem lehetnek elegendőek Vlagyimir Putyin számára. 

A lap amerikai tisztviselőket idézve többek közt arról is ír,t hogy az orosz katonai hírszerzés számos dezinformációs kampányt szervezett Harris és szövetségese, Tim Walz ellen, valamint már most megkérdőjelezték a szavazás érvényességét.

Továbbá emlékeztettek, 2016-ban az orosz törvényhozásban még sokan ünnepelték Trump elnökké választását, de azóta a kapcsolatok olyan szinten romlottak meg a felek közt, hogy egy újabb Trump-elnökség sem hozna változást, és ebben Moszkva sem bízik (miután Trump 2016-os megválasztása sem hozott érdemi változást a kétoldalú kapcsolatokban). 

Természetesen Trumpot akarják – ez egyértelmű –, de a választás eredménye nem lesz sorsfordító Oroszország számára. A helyzet valóban szörnyűvé vált. Az amerikai-orosz kapcsolatok holtpontra jutottak. És mindenki ennek a foglya – még Putyin is

– mondta egy volt Kreml-tisztviselő a lapnak, aki még mindig kormányzati körökben dolgozik. Azt viszont megjegyezte, hogy a választások utáni esetleges belpolitikai káosz még nagy hasznára válhat Moszkvának. „Minél rosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, annál jobb” – összegezte. 

Az orosz elitben mégis egyre nagyobb a várakozás, hogy Trump győzni fog, és ha ez megtörténik, akkor esély nyílik arra, hogy az Ukrajnával folytatott háborút Moszkva feltételei szerint fejezzék be, és potenciálisan átrajzolódhat a globális biztonsági térkép. Szergej Markov, egy Kreml-közeli politikai elemző azt mondta, hogy nemcsak Trump győzelmére számít, hanem arra is, hogy „november 7-én Trump várhatóan felhívja Putyint és Zelenszkijt, és felajánlja az ellenségeskedések beszüntetését”.

A The Washington Post ugyanakkor megjegyzi, hogy Trump győzelme kockázattal is járhat Oroszország számára,

Lehet, hogy lesz némi lehetőség a tárgyalásokra, „de eznagyon törékeny” – mondta Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Russia-Eurasia Center vezető munkatársa.

Az utóbbi hónapokban több javaslat is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mondjon le területekről Oroszország javára a békéért cserébe.  E javaslatokat heves bírálatok érték, és sok elemző azt is kétségbe vonta, hogy Oroszország elfogadná-e ezeket a feltételeket. 

Putyin számára ez egy nagyon rossz forgatókönyv [lenne]. Putyinnak nincs szüksége területre. Neki Ukrajnára van szüksége

– foglalta össze véleményét Tatjana Sztanovaja, aki szerint valószínűsíthető, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, Ukrajnáról szóló potenciális jövőbeli találkozók és megbeszélések sorozata zsákutcába fog jutni. „Trump soha nem fogja felajánlani Putyinnak azt, amit Ukrajnában akar” – összegezte. 

Miközben Michiganben kampányolt, Kamala Harrist arról kérdezték, hogy milyen záróbeszédet mondana a michigani arab-amerikai szavazóknak − akik közül sokan megdöbbentek a Biden-kormányzat gázai háborúval kapcsolatos hozzáállása miatt − írta meg a The Washington Post. 

Világosan kifejtettem, hogy szörnyű, hogy ennyi ártatlan palesztin hal meg.  Be kell fejeznünk a háborút, és ki kell szabadítanunk a túszokat. Az Egyesült Államok elnökeként mindent meg fogok tenni, ami tőlem telik, hogy ezt a célt elérjük

− mondta az alelnök vasárnap.

Donald Trump gyűlésein gyakran előfordulnak orvosi vészhelyzetek. Nem ritka, hogy a támogatók az arénák előtt vagy a közönség soraiban összeesnek  − írja a The New Yorker. 

Úgy tűnik, hogy a legtöbb egészségügyi probléma a Trump színpadra lépése előtti órákban történik, de ha valaki Trump beszéde közben esik össze, akkor a volt elnök általában szünetet tart, amíg a mentősök ellátják a gyűlésen részt vevő személyt, és a tömeg néha spontán elkezdi énekelni a himnuszt, hogy kitöltse a csendet.

Október közepén Pennsylvaniában két ember fél óra után elájult, és Trump a színpadon járkált, amíg az orvosok magukhoz térítették őket.

Szeretne még valaki elájulni? Kérem, emelje fel a kezét!

− viccelődött, és felkészült a kérdések és válaszok folytatására.