Hiába tudta Mitt Romney szorossá tenni egy ideig az állást, az elmúlt napokban érkezett közvélemény-kutatások már szinte egytől egyig Barack Obamának kedveztek, republikánus kihívója sokkal nehezebben nyerhet. Ugyanakkor számos tényező összejátszása esetén mégis legyőzheti a demokrata elnököt. Elérkezett az amerikai elnökválasztás napja.
Tíz hónappal a republikánus előválasztások kezdete után, közel kétmilliárd dollár kampánypénzzel, negatív tévéhirdetések egész áradatával és több száz nagygyűléssel a hátuk mögött az amerikai elnökjelöltek szinte fej fej mellett, de Barack Obama vezetésével érkeztek ahhoz a naphoz, amikor az Egyesült Államokban a választók döntenek a világ legnagyobb hatalmú vezetőjéről.
Habár az elmúlt napok felmérései már egyértelműen neki kedveztek, a második ciklusáért küzdő Barack Obama elnök most mégis sokkal jobban izgulhat, mint négy éve, amikor megválasztása napján már kosárlabdával vezette le a feszültséget. Kihívója, Mitt Romney sokkal nehezebb úton nyerhet, de McCainnel ellentétben nem lehetetlen a győzelme.
Mind Barack Obama amerikai elnök, mind pedig republikánus kihívója, Mitt Romney győzelmet jósolt magának hétfőn, az amerikai elnökválasztás előtti utolsó napon.
A figyelem most elsősorban Barack Obama és Mitt Romney küzdelmére irányul, azonban az elnökválasztással párhuzamosan szenátusi, képviselőházi és kormányzói választásokat is tartanak kedden az Egyesült Államokban. A hihetetlenül szorosnak ígérkező elnökválasztással szemben a kongresszusban ezúttal várhatóan nem áll minden a feje tetejére, és könnyen lehet, hogy alig változnak az arányok a szavazás után.
Izgalmas küzdelmekből viszont nem lesz hiány, korábban betonbiztos republikánus szenátori helyek úszhatnak el, miközben bejuthat az első fekete republikánus képviselőnő, és kétéves kihagyás után a Kennedy-család is visszatér a kongresszusba.
Amikor Barack Obamára keresünk a Google-on, Mitt Romney fizetett hirdetéseivel találkozhatunk, és ugyanez működik fordítva is. A módszert már évek óta használják a cégek a keresőknél, most megjelent a politikában is.
Ez azonban nem mindenkinek tetszik, néhányan azt gondolják, hogy ez megtévesztheti a szavazókat, hiszen míg az egyik jelöltről szóló információra kiváncsiak, a másik jelöltről szóló hirdetések is megjelennek, így nem biztos, hogy külön tudják választani azokat. Peter Harvey, a Harvey Siskind LLP jogásza szerint zavart okozhat az olvasókban, így problémát jelent ez a hirdetési forma. Hasonlóan gondolkodik a Santa Clara Egyetem jogi karának professzora, Eric Goldman. Szerinte a fent említett problémákon kívül ez nem is túl elnöki magatartás.
A chicagói Rise Interactive ügynökség adatai szerint Obama és Romney kampánystábja is költött ilyen hirdetésekre az idén. Romney azért fizetett, hogy az „Obama" és a „Barack Obama" keresőszavak mellett legyen ott a róla szóló információ, míg Barack Obama a „Mitt Romney" szavak melletti hirdetésért adott pénzt. Az ügynökség szerint néhány tízezer dollárról van csak szó, ami eltörpül a teljes kampány milliárdos költségvetése mellett.
A végéhez közeledik az Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány, amelyben mindkét oldalon kulcsszerepet játszottak a különböző hirdetések rádióban, újságokban, az interneten és természetesen a televíziós csatornákon. Ez utóbbiak jelentik talán a legfontosabb hirdetési felületet, mert ezekkel tudják a legtöbb szavazót elérni a jelöltek, ezért nem véletlenül elképesztő hirdetéscunami indult meg a választást végül majd eldöntő csatatérállamokban.
Ma még nem tudhatjuk, ki nyeri a november 6-án megrendezésre kerülő amerikai elnökválasztást. Arra az eshetőségre is felkészülve, hogy Mitt Romney legyőzi Barack Obamát, érdemes áttekinti, hogy a leváltott elnökök mihez kezdtek hirtelen bőséges szabadidejükkel. Roosevelt elment Afrikába vadászni, Harrison szerelembe esett. Cikkünket itt olvashatja>>>
Barack Obama amerikai elnök és Mitt Romney republikánus elnökjelölt is megnyomta a vasárnapot, és körberohangáltak a csatatérállamok között, az utolsó pillanatban is szavazatot gyűjtve a keddi elnökválasztásra.
Obama vasárnap reggel New Hampshire-ben kezdett, majd elrepült Floridába és Ohióba, ahonnan este elindult Colorado felé. A hangsúlyt a válságkezelés sikerére fektette, miközben kontrasztot vont a republikánusok politikájával, amely szerinte éppen előidézte a válságot. Az utolsó napokban bevetett Bill Clintonnal kampányolva New Hampshire-ben megint arról beszélt, hogy Romney csak „a régi ötleteket csomagolja újra”.
A CNN az olyan közösségi hálókon, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google+ igyekszik hat amerikait meggyőzni arról, hogy menjenek el az amerikai elnökválasztásra és nyilvánítsák ki akaratukat. A projekt célja, hogy a hat, a szavazástól egyelőre határozottan elhatárolódó amerikai állampolgárt rávegyék arra, hogy mégis válasszanak. Közöttük van egy olyan hawaii nő, aki szerint az USA illegálisan foglalta el és csatolta az országhoz szülőállamát, Hawaii-t.
Barack Obama vezet a legtöbb fontos felmérésben, és az előzetesen leadott szavazatok alapján is előrébb vannak a demokraták, mint a republikánusok, de úgy tűnik, Mitt Romney-nak jobban megy a mozgósítás, mint négy éve John McCainnek, és több okból is bizakodhat. A függetlenek megoszlása kulcsfontosságú lehet. Még két nap az elnökválasztási hajrá.
„Egyedül vagy, de ismerkednél? Találd meg azt a különleges valakit az előzetes szavazáson!”, „Most őszintén, nem akarsz már túl lenni ezen a választáson?” – ilyen, és ehhez hasonló érveket sorakoztatott fel Joe Biden amerikai alelnök David Letterman show-jában az előzetes szavazásra buzdítva az amerikaiakat a november 6-i elnökválasztást megelőző héten. Habár a Sandy hurrikán miatt több államban egy időre szüneteltetni kellett a korai szavazást, de általában így is hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt a héten, eleget téve mindkét kampánycsapat, és aktivisták ezrei sürgetésének.
Janis Lane júniusban kijelentette: jobb volna Amerikának, ha a nők sose kaptak volna választójogot. A konzervatív politikusnő kemény szavai a Jackson Free Press nevű mississippi lapban jelentek meg, nagy port kavarva. Lane a közép-mississippi Tea Party vezetője, maga is aktív szavazó, így nyilatkozatáért sokan kinevették. A vonalas beszólás azonban kiválóan megvilágítja, mi a kritikusok fő baja a Republikánus Párt eme frakciójával.
A cikk szerzője, Felcsuti Balázs évek óta az Egyesült Államokban él, 2008-ban Barack Obama kampányának aktivistája volt.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével a fókusz a két jelölt, Barack Obama elnök és kihívója, Mitt Romney programjára, eredményeire, családjára, nyakkendőjének színére helyeződött. A republikánus jelölt láthatóan az előválasztások óta taktikusan a politikai közepet célozza meg, ám van egy mérsékeltnek nehezen nevezhető választói csoport, a Tea Party, amelyet szintén meg kellett szólítania a republikánus előválasztások során.
Az amerikai celebeket is feltüzelte a közelgő amerikai elnökválasztás. Barack Obama fél Hollywoodot maga mögött tudhatja, nem is beszélve a dollárszázezreket adományozó Scarlett Johanssonról. Republikánus kihívója, Mitt Romney kevesebb, de ütősebb celebnevet tudhat maga mögött. Ki is merne szembeszegülni Sylvester Stallonéval, Chuck Norrisszal és Hulk Hogannel, ráadásul a pornó királynője is mellette kampányol. A Velvet összeállítása>>>
A kampány finisében a csataterek mellett nagy hangsúly helyeződött Pennsylvaniára, ahova Mitt Romney és alelnökjelöltje, Paul Ryan is személyesen ellátogat a hétvégén, hogy játékba hozza a hagyományosan demokrata államot. A republikánusok igyekezete ellen a demokraták egyik titkos fegyverüket, Bill Clintont vetik be.
Hiába panaszkodtak már eddig is sokan a rengeteg politikai hirdetésre, a csatatérállamok lakói még pár napig nem nyugodhatnak, mivel a két elnökjelölt és a hozzájuk köthető szervezetek összesen 93 millió dollárért vásároltak hirdetéseket tizenegy fontos államban az utolsó kilenc napra.
A Sandy hurrikán pusztítása előtérbe helyezte a klímaváltozás kérdését az elnökválasztási kampány utolsó napjaiban. A Forecast the Facts nevű szervezet „Szóljatok Mitt Romney-nak: a klímaváltozás nem vicc" néven készített egy videót, amelyben az augusztus végi Republikánus Nemzeti Konvención elmondott beszédéből vágtak be egy részletet a republikánus jelölttől.
Az amerikai választási rendszer sokat bírált jellegzetessége, hogy bármilyen kis különbséggel nyeri egy jelölt valamelyik államban a szavazást, az adott állam összes szavazatát viszi a végső elszámolásba. Ebből adódik, hogy hat-hét billegő államban dől el gyakorlatilag minden, a hagyományosan demokrata vagy republikánus elkötelezettségű helyeken pedig szinte mindegy, elmegy-e az ember szavazni, úgyis az nyer, aki mindig szokott, az arány pedig nem érdekes.
Az elnökválasztást azonban Amerikában összekötik rengeteg kisebb-nagyobb helyi választással, illetve népszavazással (Kaliforniában például összesen 20 kérdésre kell válaszolni a szavazólapon), és ezek esetenként sokkal fontosabbak a helyiek számára, mint az elnökválasztás, amit úgyis a floridaiak meg az ohióak döntenek majd el. A jelenség legjobban a reklámokon látszik: a nyugati parton például alig-alig mennek a tévékben Obama és Romney hirdetései; felesleges erre költeni a jelölteknek, úgyis Obama viszi ezeket az államokat. Rengeteg viszont az oktatás támogatására bevezetendő helyi különadó népszavazásával kapcsolatos reklám. A BBC szedte össze az elnökválasztás mellé csapott legfontosabb népszavazási kérdéseket, ezekből válogatunk.
Azt eddig is tudtuk, hogy George Clooney Barack Obamát, Chuck Norris pedig republikánus kihívóját, Mitt Romney-t támogatja, de komolyabb kiállásra már nem számítottunk az utolsó napokban. Michael Bloomberg, New York független polgármestere viszont váratlanul bejelentette Obama támogatását, amit részben a demokrata elnök klímaváltozás elleni elkötelezettségével indokolt.
Amerika és a világ kíváncsian figyelik, hogy ki nyeri az elnökválasztást a tengerentúlon. A fej fej melletti állást mutató közvélemény-kutatási adatok miatt a befektetők kivárnak. Pedig éppen a szoros eredmény lehet a záloga annak, hogy a két párt lezárja végre az igazi háborúját a választások után, és ezzel középtávon is kedvező környezetet teremtsen a gazdaság és a tőzsdék számára.
Néhány héttel ezelőtt minden világosnak tűnt. Barack Obama egyértelműen vezette a közvélemény-kutatásokat. Előnye 3-4 százalékos volt országosan, ami nem tűnik soknak, de ha nem is földcsuszamlásszerű, mégis magabiztos győzelmet jelenthetett volna a jelenlegi amerikai elnöknek. Azonban az első elnökjelölti vita megfordította a trendeket, és a republikánus kihívó, Mitt Romney kiegyenlítette az állást.
Hogyan érintheti a Sandy hurrikán a jövő keddi elnökválasztást? Az amerikai politikai élet egyik legnépszerűbb kérdése ez, de a szokásos hasonló kérdésekkel ellentétben most a legmagabiztosabb szakértők is leginkább csak csóválják a fejüket, miközben a hurrikán pusztítása után csütörtökön újrakezdődött a kampány.
Javában zajlik az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban, ahol szinte minden figyelem Barack Obama demokrata elnökre és republikánus kihívójára, Mitt Romney-ra irányul. Kevés szó esik azonban Obama és Romney választási stábjáról és legfőbb tanácsadóikról. Annak ellenére is, hogy legalább annyira az ő teljesítményükön múlik a választás kimenetele, mint a jelöltekén.
Az amerikai elnökválasztási verseny pár nappal a nagy nap előtt a végletekig kiélezett, és a Sandy hurrikán pusztítása is alaposan felkavarta a közvéleményt, így épeszű elemző most nem is nagyon próbálkozik az eredmény megjóslásával. Ehelyett mi is inkább egy ritkán boncolgatott témát veszünk elő: mi történik a volt elnökökkel?
A hivatalból leköszönő elnököknek járó juttatásokat és privilégiumokat a Former Presidents Act részletezi. Ezt 1958-ban hozták, azelőtt az exelnököknek még nyugdíj sem járt a hivatalban töltött éveik után. A törvény ma a volt elnököknek járó nyugdíj mértékét az aktív miniszterek fizetésének összegében állapítja meg, ez jelenleg évi bruttó 191300 dollár (közel 42 millió forint), ami nagyjából az amerikai átlagfizetés négy-ötszörösének felel meg. Az elnöki fizetés ennek kicsit több mint a duplája, 400 ezer dollár évente (ami egyébként az inflációt is figyelembe véve most a legalacsonyabb az elmúlt bő 200 évben). Jár ezen felül nekik egészségbiztosítás, és a legjobb katonai kórházak ellátása szükség esetén.
A volt elnökök saját személyzetet tarthatnak, amit a kormány fizet, az egyetlen kikötés, hogy legfeljebb évi 150 ezret kaphat egy ilyen alkalmazott. 1965 és 1996 között az exelnököknek életfogytig tartó védelem járt az aktív elnökre is vigyázó titkosszolgálattól, azonban mára ezt eltörölték, és Obamának csak a leköszönés (legyen az most, vagy négy én múlva) utáni tíz évben fog vigyázni a szolgálat, a feleségével együtt. Az exelnökök gyerekeire csak 16 éves korig vonatkozik a védelem, Obama két lánya most 14, illetve 11 éves, vagyis ha megnyeri a választást, ha nem, 4-5 évnél tovább nem kap titkosszolgálati védelmet Malia és Natasha. A titkosszolgálati védelmet egyébként vissza is lehet utasítani, de ezzel eddig egyedül Nixon élt a lemondása után.
Elvileg semmi nem tiltja, hogy egy leköszönő elnök munkát vállaljon, vagy vállalkozást indítson, de ezzel a lehetőséggel nemigen szoktak élni - ami logikus is, hiszen olyan információk és államtitkok birtokában van minden exelnök, ami az üzleti életben biztosan jogosulatlan előnyhöz, az pedig végeláthatatlan pereskedésekhez vezetne. Ehelyett jellemzően könyveket írnak, alapítványokat vezetnek, jótékonykodnak, előadásokat tartanak. Általában tanácsadóként az utódok mellett maradnak, illetve egyfajta speciális nagykövetként diplomáciai feladatokat látnak el, Jimmy Carter például emberi jogi aktivistaként béke Nobel-díjat is kapott 2002-ben. Rajta kívül még három volt amerikai elnök van életben. Bill Clinton különösen aktív a politikai életben, támogatja Obama újraválasztási kampányát, emellett az ENSZ speciális nagyköveteként katasztrófa sújtotta országok segítségkérő akcióiban segít, és a William J. Clinton alapítványt vezeti, ami a klímaváltozás és az AIDS kutatóit támogatja. A két Bush a közélettől visszavonulva él Texasban, az ifjabbat a Texas Rangers baseballcsapat meccsein látni a legsűrűbben (a csapat tulajdonosa volt, mielőtt az állam kormányzója lett), az idősebb Parkinson-kórral küzd, de az orvosai szerint jól van.
Másként reagált az Egyesült Államok keleti partvidékén pusztító Sandy hurrikánra Mitt Romney és Barack Obama. Az elnök - akinek elnökként kötelessége is, hogy válsághelyzetekben a válsággal foglalkozzon - hétfőn lemondta az ebből a viharból amúgy kimaradó Floridában esedékes kampányrendezvényét. Ami amúgy nem jelentéktelen áldozat, a csatatérállamok legnagyobbikában ugyan stabilnak tűnik Romney előnye, de a különbség hibahatáron belüli. És ha november 6-án Florida Obamára szavazna, Romney-nak gyakorlatilag esélye se volna az elnöki címre.
Mitt Romneyt és Barack Obamát szinte egyedüli alternatívaként kínálja az elnöki posztra az amerikai politika. Mint előző cikkünkben bemutattuk, vannak ugyan olyan figurák és pártok az Egyesült Államokban, akik faltörő kosként nekimennek a rendszernek, de az ő szarvuk is beletörik a kínlódásba. A libertárius, zöld és alkotmánypárti jelöltekre ugyan az államok zömében lehet szavazni, de arra, hogy megszorongassák a nagyokat, nekik is kevés esélyük van.
A kis vagy harmadik pártok (azaz Third Parties) alapvető nehézségekbe ütköznek már az induláskor, ugyanis az is nagy küzdelem számukra, hogy egyáltalán felvergődjenek a szavazólapokra. A legalább 1-1 százalékra mért Gary Johnson, Jill Stein és Virgil Goode után most azokra a pártokra és jelöltjeikre koncentrálunk, akik meg akarják mutatni magukat, de egyelőre kevés sikerrel.
Barack Obama elnöksége alatt, 2009. január 20. óta 850 dollárról megduplázódott az arany árfolyama. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, szükség volt egy pénzügyi és gazdasági válságra, valamint egy erre reagáló válságkezelő pénzügyi és gazdaságpolitikára Amerikában, írja az aranypiac.hu.
Miközben Barack Obama elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney nagyon szoros küzdelemben fordult rá a november 6-i elnökválasztásig hátralévő utolsó két hétre, a két nagy jelölt harmadik vitája után egy nappal megtartották a rajtuk kívül induló kisebb elnökjelöltek külön vitáját is egy chicagói szállodában. A Libertárius Pártot képviselő Gary Johnson, a zöldpárti Jill Stein, az alkotmánypárti Virgil Goode és a tavaly alapított Igazság Pártot képviselő Rocky Anderson vitáján a moderátor pedig a showman Larry King volt. A felhajtás messze elmaradt attól, ami Obama és Romney vitáit kísérte, de az interneten ennek ellenére sokan követték az eseményeket.
Szó volt a klímaváltozásról, mind a négyen elítélően beszéltek a pénz szerepéről a politikában, ellenezték a külföldi háborúkat, Goode-on kívül pedig a többiek egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államoknak legalizálnia kellene a marihuánát. A vita részletes ismertetése helyett azonban inkább ismerjük meg a fontosabb harmadik párti (vagyis nem demokrata vagy republikánus) jelölteket. Felvázoljuk azt is, ki melyik nagy jelölttől lophat értékes szavazatokat, és mennyire boríthatja ez a nagy pártok terveit.
Mitt Romney kampánycsapata bejelentette, hogy a republikánus elnökjelölt Bostonban, a Boston Convention and Exhibition Centerben várja majd a november 6-i eredményeket. Romney korábban – az egyébként biztosan Obamára szavazó – Massachusetts állam kormányzója volt, és Belmontban él családjával.
A második vita harciassága ugyan elmaradt, de Barack Obama a hétfő esti, utolsó elnökjelölti tévévitában is keményen támadta republikánus kihívóját, Mitt Romney-t, aki inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy hihető főparancsnokként adja el magát az elnöknek inkább kedvező külpolitikai témákban.
A harmadik elnökjelölti vita után már csak két hét marad a november 6-i amerikai elnökválasztásig, és csúcsra pörög a kampánygépezet. Tíz hónappal a republikánus előválasztások kezdete után még mindig nem dőlt el az elnökség sorsa, szoros a verseny országosan és a csatatérállamokban is Barack Obama elnök és kihívója, Mitt Romney között. Az elnökválasztási kampány képei fekete-fehérben a Nagyképen.
Két héttel a november 6-i elnökválasztás előtt a külpolitika lesz a hétfő este rendezett harmadik, egyben utolsó tévévita középpontjában Barack Obama elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney között. A külpolitika alapvetően Obama terepe, mégis az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyire tudják a gazdasághoz és a belpolitikához kapcsolni a felmerülő kérdéseket.
Hajszálra megegyezik és egyaránt 47-47 százalékon áll Barack Obama elnök, valamint republikánus kihívója, Mitt Romney országos támogatottsága a valószínű választók között a (helyi idő szerint) hétfő esti, utolsó elnökjelölti tévévita előtt – derült ki a The Wall Street Journal és az NBC News közös közvélemény-kutatásából.