A fővárosi önkormányzat gazdasági bizottsága a napokban tárgyalta a fővárosi fenntartású színházak 2012-es pénzügyi beszámolóit. Az ötórás ülésen kiderült, hogy a 13 színház közül kettő a József Attila Színház és az Újszínház sok látogatót vesztett.

A Szabad tér a nagy nyertes

Az Index birtokába került dokumentumokból kiderül, hogy a 13 színházból 8-nál nem csökkent, sőt, 7-ben pedig még növekedett is a jegyárbevétel 2011-hez képest.

A legnagyobb jegyárbevétele a Madách Színháznak van, tavaly 652 millió forintot hagytak látogatói a pénztárakban, a második helyen a Vígszínház szerepel 561, a harmadikon a Szabad tér színház  290 millió forinttal, utóbbi egyébként a legjobb eredményt elért színpad is, egy év alatt 147 százalékkal növelte bevételeit. Öt színházban azonban csökkent a jegyárbevétel, a legnagyobb mértékben az Újszínházé (58 százalékra esett vissza), majd a József Attiláé (66), a Vígszínházé (89), a Trafóé (93) és a Thálié (96).

A jegyárváltozásoknál beszédesebb adat azonban a látogatószámok változása. Míg a Centrál, a Madách, a Szabad tér és az Örkény Színház a 2011-es adatokhoz képest több látogatót vonzott, négy színházat kevesebben látogattak tavaly, mint az azt megelőző évben. (A Bábszínház, a Katona József, a Radnóti és Vígszínház esetében nincs 2011-es nézőszámról adat, mivel ezek a színházak abban az évben alakultak át intézményből gazdasági társasággá.)

A négy vesztes színházban egy közös van: mindegyiknek Tarlós István főpolgármesterré választása után cserélték le az igazgatóját. A Trafó Kortárs Művészeti Központ - ami viszonylag keveset bukott 2011-hez képest, 2 ezerrel kevesebben látogatták (37-ről 35 ezerre csökkent) - kálváriája hosszú hónapokig zajlott, miután Szabó György korábbi igazgató mandátumának lejárta után a pályázaton nyertes Bozsik Yvette táncművész az őt ért támadások után lemondott. A főváros májusban új pályázatot írt ki a posztra, az első fordulót érvénytelennek nyilvánította, majd a második fordulót követően Nagy József vajdasági származású koreográfusra bízták a posztot szeptember elsejétől.

Szintén kisebb veszteséget könyvelhet el a Thália Színház, amit tavaly január 1-től Bereményi Géza és Kálomista Gábor irányít, akik Zimányi Zsófiát váltották a poszton. A Thália 2011-es 106 ezres nézőszáma tavaly 98 ezerre csökkent, pedig a színház még együttműködési megállapodást is kötött a közmédiával a teátrum népszerűsítésére. Az MTVA minden előadásukat rögzíti és leadja valamelyik köztévén. Kálomista - akinek felesége, Kálomista Zsuzsa a közmédia filmbeszerzésért is felelős igazgatója - sokáig nem volt hajlandó a megállapodás összegéről nyilatkozni, sőt még egy sajtótájékoztatóról is kirohant, amikor erről kérdezték. Végül az Átlátszó birtokába került iratokból kiderült, hogy 92 millió forintot kapnak a közmédiától, ami jól jöhet a csökkenő bevétel pótlására.

Nemcsák és Dörner

Az igazgatóváltás két legnagyobb vesztese a József Attila Színház és az Újszínház, mindkét teátrum elvesztette nézőinek egyharmadát. A József Attiláé egy év alatt 116 ezerről 76 ezerre, az Újszínházé 63 ezerről 43 ezerre esett vissza. A József Attila Színház igazgatói pályázatát 2011 nyarán a szakmai bizottság javaslata ellenére Nemcsák Károly nyerte el, miután a teátrum korábbi igazgatója, Méhes László lemondott, a helyére ideiglenesen kinevezett Koltay Gábor pedig összeveszett Tarlóssal, mivel úgy gondolta, hogy joga van színészeket leszerződtetni.

Ahogy azt a szakmai bizottság is feltételezte, Nemcsák családi vállalkozást csinált a befogadó színházból, ahol sűrűn játsszák a Turay Ida és a Soproni Petőfi Színház darabjait, előbbinek felesége lánya az igazgatója, utóbbit pedig felesége vezette.

A városháza elégedett

Az Index úgy tudja, hogy a gazdasági bizottság ülésén ott volt az összes fővároshoz tartozó színház igazgatója, így Dörner György is, aki az ellenzékre és a médiára fogta a látogatók visszaesését, míg Nemcsák Károly pedig arról beszélt, hogy az előző igazgató miatt rossz körülmények között vette át a teátrumot. Úgy tudjuk, hogy bár az ülésen részt vett Csomós Miklós kultúráért is felelős főpolgármester-helyettes, érdemben nem minősítette a színházak elért eredményeit.

Az Index ezért megkereste a főpolgármester-helyettest, hogy megtudja, mennyire elégedett a József Attila Színház és az Újszínház látogatószámaival és jegyárbevételeivel, és meddig kap még türelmet a két direktor tekintettel arra, hogy Tarlós István korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az új igazgatók nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, úgy felülvizsgálhatja döntését.

A városháza kérdéseinkre írásban válaszolt. Eszerint Csomós Miklós és a városvezetés nem tervez a két színház vezetőségében változásokat, mint a főpolgármester-helyettes írja, "Dörner György és Nemcsák Károly megbízása 5 évre szól". Csomós úgy véli, hogy "nem szorul különösebb magyarázatra az a tény, hogy amikor egy színházban a vezetőváltás profilváltással és a társulat cseréjével jár együtt, a nézőszámban visszaesés következik be.  Idő kell az új repertoár kialakítására és az új közönségbázis kiépítésére".

Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e ezen színházak támogatásának csökkentését, Csomós úgy felelt, hogy "a 2013. évre szóló támogatást a fővárosi közgyűlés februári közgyűlésén elfogadta. A következő költségvetési évre szóló támogatás megállapítása több tényezőtől is függ. A központi költségvetésből az egyes színházakat megillető támogatás összege mellett az önkormányzat és a színház között kötött fenntartói megállapodásban rögzített feladat- mutatók, elvárások teljesítéstől is. Ezen szempontok vizsgálata mellett tesz majd javaslatot a fenntartó a színházak támogatásra, így a kérdésben említett teátrumokéra is".

Csomós egyébként összességében elégedett volt valamennyi színház beszámolójával. Mint kérdésünkre írta: "az előadó-művészeti szervezetek működése sem független a gazdasági környezettől. A nehéz körülmények ellenére is még igen magas nézettségről beszélhetünk. A főváros tulajdonában álló színházak látogatószáma az elmúlt években csaknem megegyezett a fővárosban élők számával”.

Arra is kitért a válaszában, hogy „a színházak túlnyomó része pozitív mérleggel zárta a tavalyi költségvetési évet. A színházak jól gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal, több esetben önerőből felújításokat, fejlesztéseket végeztek, nem utolsó sorban pedig a takarékos gazdálkodás mellett jelentős szakmai sikereket értek el".

Alföldire bízták volna az Újszínházat

Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház leköszönő igazgatója az Indexhez szerda éjszaka elküldött közleményében visszautasította azt, hogy a városháza az Újszínház eredményeit a Nemzeti 2009-es adataihoz hasonlította szerda este, mondván, azok is csökkentek, miután Alföldi Jordántól átvette a színházat. Mint Alföldi írja, "az Újszínház által képviselt művészi szemlélet semmilyen módon és semmilyen formában nem köthető a Nemzeti Színház eddigi művészi munkájához, működéséhez és szellemiségéhez. Még a számok tükrében sem".

Alföldi szerint a Főpolgármesteri Hivatal közleményében valótlan adatok olvashatóak, "a megjelentekkel ellentétben a Nemzeti Színház 2008-ban 457 előadást tartott 122 875 néző előtt. Az egy előadásra jutó nézőszám tehát 268,8. Első teljes igazgatói évemben, 2009-ben 369 előadást tartott a Nemzeti Színház, 108 793 nézőnek. Az egy előadásra jutó nézőszám tehát 294,8-ra nőtt. A nézőszám csökkenése a Nemzeti Színház esetében 2009-ben 11,5 százalék, szemben az Újszínház több, mint 30 százalékos nézőszám-csökkenésével. A fenti konkrét számok is mutatják, hogy az a hipotézis, miszerint az Újszínház 2012-es mutatói ugyanazokat a tendenciákat tükrözik, mint a Nemzeti Színház általam vezetett  első teljes éve, nem állja meg a helyét".

Alföldi Róbert szerint "a városháza közleményében olvasható következtetések azért is meglepőek, mert 2012 végén a főváros kulturális vezetése tárgyalásokat folytatott velem arról, hogy a Nemzeti Színház vezetése után vegyem át az Újszínház vezetését, mivel a főváros is úgy ítéli meg, hogy a színház új vezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezen szándékától a főváros kulturális vezetése később elállt".