Egy minisztériumi fejléc alá másolt szövegről van szó, amelyről nem tudni, manipulálták-e vagy sem, van-e igazságtartalma vagy sem.

- válaszolta a kultúráért felelős államtitkár Magyar Nemzetnek arra a kérdésére, hogy pontosan mi szerepelt abban a javaslatcsomagban, ami még 2019. decemberében került nyilvánosságra, és ami miatt többezres tüntetést tartottak decemberben.

Hozzátette, egy törvény előkészítésekor az ötletek, egyes elemek csak egy ponton túl nyilvánosak, és megjegyezte, őt senki nem kereste meg, hogy megkérdezze, hogy az általa csak illegális dokumentumnak nevezett gyűjteménnyel kapcsolatos állítások igazak-e. Kiemelte azt is, hogy folyamatosan egyeztet a művészélet képviselőivel, például a Független Előadó-művészeti Szövetséggel (FESZ), és Pintér Bélát okolja azért, hogy nem tájékozódott időben. A rendező a decemberi tüntetésen többek között azt mondta, ő az utolsó pillanatban értesült arról, hogy nem szűnik meg a Nemzeti Kulturális Alap.  Állítja, a decemberben elfogadott törvényben szereplő változtatások minden eleméről egyeztettek, és szerinte tudatos hergelés és megtévesztés zajlott az üggyel kapcsolatban. 

Tiltakozni mindenkinek jogában áll. De felelőssége azért van abban, hogy utánajárjon annak, hogy ami ellen tiltakozni hívják, az vajon megállja-e a helyét.

Természetesen szóba került a Gothár-ügy, hiszen sokan összekötötték, a kulturális élet átalakítását a Katona József Színház egykori munkatársának zaklatása ügyével, és kormány sem csinált titkot abból, hogy van némi összefüggés. Ezt erősítette meg ezen interjú is.

Az nem lehet, hogy egy nők elleni szexuális zaklatást egy színház vagy egyetem eltussoljon, és ennek ne legyenek következményei. Olyan kulturális struktúrát kell építenünk, amelyben kizárhatók a visszaélések

- nyilatkozta Fekete Péter. Nemrég egyébként az Újszínház egyik színészét, Mihályi Győzőt is megvádolták zaklatással, de erről nem esett szó. Nála egyébként a teátrum etikai bizottsága nem talált bizonyítékot, a főváros kijelentette, ők folytatják a vizsgálatot.

Az államtitkár szerint az új törvény természetesen segíteni fog abban, hogy a Vidnyánszky Attila által is emlegetett aránytalanságok megszűnjenek.

Amikor leülünk az önkormányzatokkal tárgyalni a jövőbeli közös finanszírozásról, akkor azt az álláspontot fogjuk képviselni, hogy az önkormányzatok jobban vegyék ki a részüket abból. Gyakran előfordult ugyanis, hogy amikor az állam pluszforrást adott egy önkormányzati színháznak, akkor megörült az önkormányzat, hogy nekik kevesebb támogatást kell nyújtaniuk, és elvonták az önkormányzati pénzt. Ezt meg fogjuk változtatni, és csak azokkal az önkormányzatokkal kötünk megállapodást, amelyek garantálják, hogy nem csökkentik az általuk biztosított források mértékét. Ez a színházi szférát védő intézkedés.

Gy. Németh Erzsébet, a humán területekért felelős budapesti főpolgármester-helyettes pár nappal ezelőtt kifejtette, a független színházak továbbra is a túlélésért küzdenek, és főváros szponzorokat keres, hogy segítsenek nekik szorult helyzetükben. Fekete Péter szerint viszont "a valaki létrehoz egy ilyen színházat, akkor felelőssége kell legyen annak fenntartható működtetésében is", és nem lehet, hogy "gomba módra szaporodva létrejöjjenek olyan szervezetek, amelyek egyből benyújtják a számlát az államnak".

Az államtitkár az interjút azzal zárta, nem feltételezi senkiről, hogy a magyar kultúra ellensége lenne, de a jövőben esedékes egyeztetéseknél nehéz lesz úgy tenni mintha mi sem történt volna, majd odaszúrt az ellenzéknek, miszerint az ő érdekük fenntartani ezt a konfliktust, és ha rajtuk, (mármint a kormányon) múlik akkor persze "folytatódik a fejlődés a színházakban". Szerinte egyébként Európában GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbb pénzt előadó-művészetekre, és idén 578 milliárd forint jut majd kultúrára, ami több mint a tavalyi összeg, és mind a fővárosi, mind a vidéki, mint a független színházaknak több forrás áll majd a rendelkezésére.

Egy másik kérdésnél is jelezte egyébként, hogy szerinte nem kell majd tartani a politikai nyomás gyakorlástól, mármint a részükről, és hát "Magyarországon semmi sem sérti az alkotói szabadságot". Majd - talán a Szabad Tér Színház igazgatói pályázata körül kialakult helyzetre utalva - megjegyezte, szerinte van egy kis kettős mérce. 

Amikor azt mondjuk, a politika ne szóljon bele a színházba, miért nem értjük ezalatt azt is, amikor a polgármester nevezi ki a teátrum vezetőjét? Ő nem politikus? Ha a kultúrához amúgy értő felelős államtitkárság teszi ezt, az politika, ha a kultúrához legtöbbször nem értő helyi polgármester vagy a főpolgármester, akkor nem?

- nyilatkozta Fekete Péter, aki szerint egyébként nemcsak a Szabad Tér Színháznál történt "politikai tisztogatás", ismételve ezzel a kormánymédiában már korábban is feltűnt narratívát.