Kedves Indexes kollégák, ma éjjel azt álmodtam, hogy a gyerekekkel a teraszon nézzük a Holdat, majd egyszercsak egy óriási, halálcsillag-szerű, sötét, füstölgő műhold zúg el előtte, majd a mellettünk lévő házba becsapódik. Utána egyre több műhold kezd el lezuhanni, már érezzük a robajt, de még így az álmomban is hihetetlen az egész. Erre a kislányommal bemegyünk a lakásba, és én ránézek az indexre, hogy írnak-e erről, mert ha nem, akkor biztos nem igaz, és csak képzelődöm.

Hát ennyire alapvetően fontosak vagytok számomra, és még vagyunk így ezzel párszázezren biztosan. Mondom ezt azzal együtt, hogy lehetne sokkal kiegyensúlyozottabb is, és politikailag sok mindennel nem értek egyet, ami megjelenik, de megkerülhetetlen, az egyetlen igazán fontos és teljes körű hírforrás vagytok.

Azért az enyém, mert...

...egy helyen találhatom meg a fontos bel- és külföldi híreket

...nem kell 8 lapot megnyitnom, hogy több témakör fontos címeivel találkozzak (index, portfolio, dívány, velvet, totalcar, etc..)

...szimpatikus az elrendezése, átlátható, még a reklámok sem zavarnak

... emberközeli

... nincs másik.

Egy jó példa, hogy miért "nincs másik".

Londonban élek. Múlt pénteken konferenciahíváson vagyok az Indiában élő kollégával. Amíg várjuk, hogy a többiek bejelentkezzenek, természetesen a vírusról beszélgetünk. Az Index publikált jó pár cikket az ottani állapotokról, úgyhogy elmondom neki, miket olvastam. A kolléga meglepetten és elismerően kérdezte, hogy mégis honnan tudom ezeket.

Nem a legfontosabb szempont (de azokról úgyis kaptok levelet mástól). Csak annyit szeretnék mondani, hogy imádom a kezelőfelületeket is a rengeteg pozitívum mellett.

Kértétek, hogy írjuk meg, mit gondolunk az indexről: én egészen pontosan azt, hogy (szinte) tényleg “nincs másik”. (A 444-gyel együtt) talán az egyetlen információforrás maradt mostanra Magyarországon, ami még arra törekszik, hogy a valóságot mutassa be – azaz valóban újságírásnak nevezhető, és nem propagandának.

Az egyetlen forrás, ami segít abban, hogy ne töksötétben kelljen eligazodni, hanem lehessen követni, mi történik itthon és a nagyvilágban. Ahol nem egy propaganda épp aktuális, aznapi, folyamatosan változó elképzelése szerint átírt valóságot próbálnak az agyba táplálni (akár napon belül is önellentmondásba keveredve, mert nem sikerült lekövetni az éceszgéber kanyarjait), hanem köze van ahhoz, ami valóban történik.

Az egyetlen, aminek köze van ahhoz, ami az alkotmányos rendszerben fékként és ellensúlyként tud működni (az egyensúly érdekében), ami elválasztja a demokráciát a diktatúrától vagy anarchiától. (Miután a végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalom már rég nincs szétválasztva.)

Az egyetlen, ami még valóban elválasztja Magyarországot Orwell 1984-étől és Állatfarmjától, mely világokban következmény nélkül lehet átírni a jelent és a múltat épp a pillanatnyi szájíz szerint. Ahol a fekete fekete, és nem fehér, vagy változik napról napra, óráról órára. Ha ez elvész, a gondolkodásnak sincs többé értelme: megbízható, stabil alapinformáció nélkül nem lehet gondolkodni. Folyamatosan változó inputnál nincs értelme erre időt, energiát szánni, mert nincs hozzá használható “üzemanyag” – s az ember feladja. Az emberi lét legfontosabb eleme szűnik meg (“cogito ergo sum”), s marad a vegetálás és a gulyáskommunizmus önfeledt, de korlátolt életélvezete.

Az index jelenleg a független sajtó, a sajtószabadság (egyik) utolsó képviselője. Sajtószabadság nélkül nincs demokrácia, és teljes mértékben visszajöttek a ‘80-as évek – full retró, csak sajnos nem a nosztalgikus, hanem a nyomasztó értelmében.

A ‘90-es évek végétől olvasom az indexet, még az internettós időkből, s volt számomra a megbízható forrás, ami alapján a saját véleményemet kialakíthattam. Volt idő, mikor azt mondtam: “ami nincs a hvg-ben vagy az indexen, az nincs”. Mostanra – időszűke miatt – ez tovább redukálódott: “ami nincs az indexen, az nincs”. Kultúra, gazdaság, hazai és világpolitika, sport: mind megvolt, ahogy egy normális újságban. Lehetett vele vitatkozni, lehettek tévedések és pontatlanságok, de szándékos, célirányos torzítás nem volt.

Ha ez az utolsó bástya is megszűnik, akkor már tényleg nem sok oka van itthon maradni, mert onnantól nem tudjuk, mi zajlik körülöttünk. S egy légüres térben nincs értelme – nem lehet – létezni. Nagyon-nagyon remélem, hogy nem jutunk ide.

Reggel veletek ébredek, az őszinteséget várom el, és meg is kapom (remélem továbbra is).

Egyszerűen hihetetlen, hogy tényleg ennyi szar megtörténhet egy elvileg demokratikus országban. Válogatás nélkül tudnék itt káromkodni 10 soron keresztül és nem érezném jobban magam tőle, mert lehet, hogy a pillanatnyi feszültséget levezetné egy időre, de azt az elkeseredettséget, amit ilyenkor érzek, azt sajnos nem. Milyen ország az, ahol a lakosság/nép/polgárok egy része azzal küzd, hogy rajongva szereti hazáját, de úgy érzi, hogy SZAR ITTHON?

Eddig volt pár biztos pont (mint ahogy régen mondták, a halál és az adó), az egyik az Index. Nem tökéletes.

Olykor rossz látni, milyen trágár, alpári címeket, vagy szöveget enged meg magának.

Olykor rossz látni, hogy milyen klikkvadász bulvárcikkeket és címeket (időnként képekkel, ami még csábítóbb ugye) jelentet meg a híroldal.

Igen, olyan is volt már, hogy elhatároztam, nem olvasom tovább (ez jó pár évvel ezelőtt volt, talán 5-6 éve is van már). De ami mégis megtartott az olvasók között, az a független újságírás iránti elkötelezettségük.

Amíg ilyen volt az Origó is, szinte el voltunk kényeztetve. Azóta az Origó megdöbbentő mélységeket ér el, még az óceánkutatók is csak pislognak. Elmentettem a képek közé egy olyan cikk képét tőlük, ahol 2018-ban egy 2008-as videóból vettek képet, amivel illusztrálták a hírt. Frissesség mindenek előtt... :D

Azóta tehát maradt az Index. Akkora szálka a Fidesz körme alatt, ami folyamatosan fáj nekik. Mert miért nem lehet magunkévá tenni a mondást, "ne kavarjuk, nem büdös"? Miért nem lehet szemet hunyni a fékek és ellensúlyok folyamatos csonkítása és felszámolása fölött? Miért nem örülünk együtt a politikusok milliós fizetésének? Miért nem támogatjuk, hogy a pozícióban lévők közeli ismerősei előnyt élvezzenek a megbízások elnyerésében? Miért nem bízzuk a kormányra, alkalmasságtól teljesen függetlenül ki lesz megbízott, vagy miniszter? Miért nem ünnepeljük együtt a korrupciót, a dilettantizmust, a porhintést és a nagyüzemi lopást?

Ez ad neki hitelt. Ha az Indexet is maga alá gyűri a rendszer, akkor mi marad? Hol lesz a vége? Visszatér a Rákosi korszak? Vagy még rosszabb? Aggódom. Üdvözlettel:

Miért hiányozna az index? Egy szó, egy, nem több..... pont ennyire lenne szüksége mindenkinek: HITELES! Most abba nem szeretnék belemenni, ha más oldalra lapozok akkor úgy érzem magam, mint a 60-as, 70-es években. Nagyon szép dolog a propaganda, de inkább maradjunk a valóságnál...... tehát ismét visszatértünk a hitelességhez, azaz az Indexhez! Végezetül, minden tiszteltem az Önöké!!!!! Az utolsó pillér maradjon már a helyén, semmi mást nem kívánok.... de, bocsi! Jó egészséget!

Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért, aki én vagyok melletted. Mi lesz veled, Index? Nem is Magyarországról, hanem Kolozsvárról olvaslak titeket naponta, többször, betegesen, a lap aljáig. Az Index az egyetlen, a pótolhatatlan, az örök, a szerelem, a tudás, a móka, a politika, a szórakozás, az autók, a gazdaság, a csajos, az audiovizuális. Nincs másik_

Az Index családtag. Néha kiakaszt, néha imádom, néha megdöbbent, néha _miértnemgyorsabb_, de automatikusan írom be az i betűt a böngészőbe. Nektek nem az a sors jár, mint az Origónak. Mindent vagy semmit. Nincs megalkuvás!

Valaha játszottam újságírósat, eleinte az Index Pécsnél (Lapcsalád, ha ez valakinek valamit még mond). Akkor kezdtem rendszeresen olvasni is az Indexet (egyáltalán: napi szinten használni az internetet. 2005 volt, még dinoszauruszok futkostak a Magasház tövében). Legnagyobb büszkeségem az volt, amikor az oldal aljára görgetve, átkattintva, tovább görgetve be volt linkelve egy Jordán Tamás-interjúm. Egy ország olvashatta a cikkemet, az Index engem választott ki (tartott érdemesnek!) erre (mai napig nem tudom, valójában hányan olvashatták; vannak dolgok, amikre az ember NEM kíváncsi, ha jót akar magának).

Volt egy titkos tervem nyugdíjas napjaimra: bekéredzkedni az Indexhez gyakornoknak. Hogy újra fiatal lehessek, hogy csináljam azt, amit valaha mindennél jobban akartam. Mert az nem is volt kérdés, hogy Index még 25-30 év múlva is lesz. Lennie kell, minden hibájával, hülyeségével együtt. Sok dologtól el kellett búcsúznom az elmúlt években. Az országomtól, a háztól, ahol felnőttem, emlékektől, hangulatoktól. Ettől az álomtól már nem szeretnék. Vigyázzatok magatokra.

Sziasztok! Minden nap reggel a kávé mellett az Index-szel nyitom a napomat. Nagyon kedvelem az oldal szerkezetét,/összeállítását/hangulatát, egyelőre fogalmam sincs hogyan tudnám pótolni. Hatalmas űrt jelentene a hiánya. Ne tűnjetek el! Sok szerencsét!

Kicsit aggódva olvasom a cikkeket veletek kapcsolatban. Nekem az index annyira a mindennapok része, hogy indexes a mail címem, ez a kezdőlapom és ha egy weboldal nem jön be, akkor bepötyögöm, hogy index.hu. Ha ez bejön, akkor az oldallal van a baj, ha nem, akkor a nettel. Szóval az index a net indikátora. Szeretem azt üzenni az asszonynak, hogy olvastam az indexen... És szeretek azzal dicsekedni, hogy én egyszer írtam az indexen! Ez mondjuk így nem teljesen igaz, de annak idején az új-zélandi szurkolói blog egyik szerzője lehettem, amire mai napig nagyon büszke vagyok! Ne változzatok meg!

Rövid leszek.

Szeretem:

azért az látszik, hogy nincs a KESMA vezetőszárára fölfűzve. Van ezért benne oknyomozó, kritikus, a sajtó ellenőrző (mármint a hatalmat) funkcióját gyakorló írás. Ezekben általában nincs több óvatosság a minimálisnál. Erre egy olyan helyzetben, amikor a többszázmilliárdos propagandagépezet elég sikeresen kloroformoz a teljes elbutulásba egy-két milllió hírfogyasztót, csakugyan nagy szükség van. (Nem mintha ők olvasnák, de mégis)

Nem szeretem:

az életmód és sarlatán egészségügyi írások dömpingjét, amikor egy újságíró - minden kvalifikáció és hivatkozás nélkül - elmagyarázza, teszem azt, hogy miért jó padlizsán a pajzsmirigy-zavarok ellen, stb., stb.

Nem szeretem még a teljesen személyes és érdektelen a "Dobogókőn jártam a párommal és a kislányommal" jellegű útibeszámolókat, főleg nem a tájat, hanem a beszámolót mutató fényképekkel. Biztos van igény az ilyesmire, de az Index tekintélye talán óvatosságot kívánna az ilyesmiben.

Tisztelt Index, kedves ... majdnem azt írtam; barátaim. Ez azonban orbáni lett volna, így ezt mellőzöm, habár azok vagytok, mert jelen állás szerint, néhány apró kivételtől eltekintve Ti vagytok azok, akik hitelesen, bár nem feltétlenül pártatlanul tájékoztattok minket, olvasókat.

Mondjuk egy bármilyen, magára valamit adó sajtóorgánumnak illik mindenkor ellenzékinek lennie, és amikor nem Magas és Bölcs Vezérünk Ült a trónon, ti akkor is odamondtatok rendesen a regnáló hatalomnak. Az odamondás gyakorisága és keménysége értelem szerűen szorosan összefügg a hatalmon lévők szabálytiszteletével, azzal fordítottan arányos, ezért tűnhet az Index ma sokkal ellenzékibbnek, mint korábban valaha.

Bennem megállt az ütő, amikor megláttam, hogy veszélyben érzitek magatokat, és ökölbe szorult a kezem és a gyomrom összerándult. Régóta fontolgatom családommal a külföldre költözést, de eddig nem vitt rá a lélek, mert tudjuk, honvágyunk lenne, de ha a NER ide is beteszi a sáros patáit, az lesz az utolsó csepp a pohárban és húzunk el, mint a vadlibák, mert akkor leomlik az utolsó bástya, gyakorlatilag megszűnik az értelem hangja kis hazánkban, és mi nem akarjuk a gyerekeinket ilyen körülmények közt nevelni. 

3 éve döntöttem úgy, hogy elhagyom Magyarországot, mert diplomával még az éhenhaláshoz se kerestem eleget, mert a kormány rendszeresen szemem köpte a demokráciát, mert gyűlöletet szított és manipulált, mert kilopta még a két szemünket is, mert lealjasította az oktatást és mert éppen most mutyizza el a maradékait az országnak. És azokat a napokat éljük, mikor a sajtószabadság is felszámolás alatt áll és attól tartok ez még egyszer, sok idő múlva benne lesz majd a tankönyvekben is. Amikor a kormánymédia Orbán új profilképéről beszélt, akkor pont azt gondoltam én is, amit sokan mások: ilyen lehet a híradó Észak-Koreában.

Nagyon fáj. Fáj amit az otthonommal tesznek, és egyben mérhetetlenül dühítő is.

Ezért van szükség az indexre, ami mindig le van töltve a mobilomra és ha csak reggel szarás közben is, de itt vagytok és tájékoztattok mindenről, tisztán és objektíven. (Hát ez nem lett olyan megható ahogy terveztem, de mindegy.) Én feladtam ezt az egészet, de ti nem és ezt nagyon becsülöm. Csináljátok ameddig lehet és ha ezen a fórumon nem lehet, akkor valahol máshogy kezdjétek újra! Légyszi.

Sziasztok! Bocsi a tegezésért, de miután jó ideje Veletek fekszem és Veletek kelek, ennyi kijár, azt hiszem... :-)

Azt szeretem az Indexben, hogy olyan sokszínű. Rengeteg érdekes témáról olvashatok, napi dolgokról éppúgy, mint tudományról, sportról, művészetekről, stb. Még a politikát is meg tudtátok szerettetni velem... és igen, érdekel a külpolitika is, bár több olyan hírt szeretnék, ami nem (csak) magyar vonatkozású. Jó dolog, hogy kitárjátok számunkra a világot és jó nagyra nyitjátok az ablakot! Köszönet érte!

Mondanám, hogy csak így tovább... remélem, nem lesz vége! Nagyon drukkolok, hogy minden rendben legyen. De ha mennetek kell, az sem gond, az online térben a közönség hamar átáll egy másik webcímre. Ne aggódjatok, Veletek vagyunk!!!

Hosszú évek óta ismerjük egymást, még ha egyoldalúan is! Valahogy úgy esett, hogy életem második harmadára ez az ország elvesztette mindazt, amiért egy haza szerethető. Leromboltak minden haladó értéket és jövőbe vezető utat, lerombolták a jogot, a kultúrát, a tudományt, az egészségügyet, a hitet és a reményt. Külföldre űzték a tettre kész, tanult embereket, megalázták a nyugdíjasokat, a szegényeket.

És ebben az alvilági sötétben, amit a gonosz teremtett az egykor napsütéses Kárpát-medence helyén, ti, az Index jelenti azt a kis lámpást ami a bolyongó embereknek irányt mutat, oszlatja a hazugság füstködét és hallatja az igaz szót. Ha ez most elveszik, végleg elvesztünk!

Tisztelt Szerkesztőség, a fiam is újságírónak készül. Arra biztattam mindig, hogy olvassa az Indexet, mert jók az írásai. Továbbra is ezt szeretném mondani. Hajrá Nektek és köszönöm, hogy vagytok.

Amikor a Népszabit bedarálta a NER, azt hittem, hogy talán "dől a világ".

Amikor az - átmenetileg - normálisabbá vált HírTV visszaigazolni kényszerült a NER-öbölbe, azt hittem, tán nagyobb baj lesz. (Most más területekre nem tévelyedek el, csak a quasi szabad média területén maradjunk.) Szóval azt gondoltam, hogy valami csak történik, mert történnie kell, nem ülhetünk mindig a tehetetlenség, reménytelenség és kénytelen beletörődés mocsarában. Pedig de, mert ez történik, s attól tartok, most is ez vár ránk.

Kívánom és akarom, hogy ne tűnjön el az Index a normalitás palettájáról, ami már amúgy sem túl széles. Nem akarom, hogy - mint nekem fiatal koromban - a sorok között kelljen olvasniuk a gyerekeimnek, s ennek elkerülésére az egyik legjobb felület az Index. 

Tisztelt Index! Most épp grafomán kedvemben vagyok, úgyhogy írok a témában: Kezdem azzal, hogy az Indexre először a dpg.hu-s e-mail címem miatt keveredtem fel 2000 környékén, mert azt mondták, itt is meg lehet nézni a leveleket. Azért is lett ilyen e-mail címem (igaz, ~2006 óta ez a másodlagos címem, azóta egyszer törlődött is, mert sokáig nem léptem be).

Az Index, illetve néhány újságíró nézeteitől, értékrendjétől igencsak eltér az enyém, néha húzom is a szám, amikor egy hírrel kapcsolatban nagyon átüt az író véleménye róla, a blogketreces válogatásról nem is beszélve. De nem közpénzből megy, hogy objektív tájékoztatást várjak tőle és nem is muszáj olvasni.

Amiért olvasom már jó ideje az Indexet, az az, hogy elég sokféle cikk jelenik meg, ezek között akadnak kifejezetten jók, érdekesek is (bár egy részükről kiderül, hogy vendégszerző írta :P).

A túrás írásokat kifejezetten bírom. A másik, hogy az élet nagyon unalmas lenne, ha mindenki egyetértene velem, itt néha a sajátomtól eltérő nézőpontból is írnak egy dologról. Utóbbi a kormánymédiára is igaz lenne, de már * unalmas, hogy mindenhonnan ugyanaz az előírt propaganda szöveg ömlik, jó kis gyűlölködéssel megspékelve (nesze neked keresztényi értékek!) és az adófizetők pénzéből rontják a légkört.

Régebben legalább még meg lehetett állapítani hallás után, hogy melyik az Echo, a Hír Tv, valamelyik köz(?)szolgálati vagy a TV2 híradója, de most már mindenhonnan ugyanaz a propaganda méreg ömlik. Akkor mi a bánatért nincs egy TV csatorna, a régi filmek és mesék pedig mehetnek a netre. Olcsóbb lenne, a maradék mehetne az oktatásra, EÜ-re... sok minden kijönne belőle.

Az ismeretségi körömben felülreprezentált a keresztény-konzervatív vonal, de sokuknak már nincs gusztusa a KESMA-termékekhez. No, kiidegeskedtem magam.

Szóval a lényeg, hogy az Index kilóg ebből a sorból, ezért is olvasom. Ha beolvasztják, továbbállok, de kár lenne az oldalért, bejáratott, a kollektíva is együtt van. Nem tudom, hova mennék, de elég nagy az Internet. Divat a retró, a Szabad Európa rádió is újraindul. Jó lenne, ha a jobb oldalon is lenne egy Index-alternatíva, ami nem a kormány csecsén lóg, de ilyen méretűt nem tudok. Most ennyi jutott az eszembe. Sok szerencsét!

Sziasztok! Én is szeretem az indexet, tenni is szeretnék érte, de most egyáltalán nem tudok. Remélem sikerül az új kampányotok, az olvasók tényleg átgondolják az érzéseiket és a frusztráció erős tettvággyá alakul bennük. Ezután nektek kell lépni, szükség lesz egy új alapítványra, keressetek megfelelő kurátorokat.

A hazugsággyár a kurátorokból és belőletek, a kedvezményezettekből is migránssimogató-sorosbérenc-nőbántalmazó-pedofil szörnyet próbál majd faragni, de talán pont ettől működik majd jobban az adományozás. Ebben az országban mindenki alkalmazkodik, egyetemek, kutatók, vállalatok. Ti ne tegyétek a továbbiakban! Az Indamedia ideje sajnos lejárt. Jó volt, de egyszer minden véget ér. Búcsúzzunk a szebb évekre emlékezve!

Szükség van Rátok, legyen színes a média, kell, hogy tovább fröcsögjetek, mert sokan vannak akik a Ti eltorzult értékrendetek alapján élnek, csak légyszi ne áltassátok se magatok se a közönséget azzal, hogy függetlenek vagytok! Olyan média nincs itthon.

Ha nem lennétek, nem tudom, mit olvasnék - persze maradna a szépirodalom, ami még sose hagyott cserben - mert nem szeretem a napi híreket, még kevésbé a politikát, de tisztában vagyok vele, hogy ma Magyarországon ez is az élet része, akár tetszik, akár nem. Nem értek egyet mindennel, amit és ahogy írtok, de fontosnak tartom, hogy így és ezt is meg lehessen írni, mert egyébként nincs sajtószabadság - és még mindig az Index az a hely, ahol a legkevésbé érzem, hogy a felét sem hihetem el annak, amit olvasok.

A Nagyképek, a tényfeltáró riportok, a kulturális háttéranyagok, Mi vidékünk cikkei pedig mindig rengeteg meglepetést tartogatnak (nem beszélve a Ma is tanultam valamit rovatról), és pont azt a típusú újságírást képviselik, ami egyre jobban hiányzik a világból. Egyébként személyes kedvencem a 404-es hibaüzenet-oldal, ha véletlenül belefutok, mindig eljátszom vele egy ideig - szóval remélem, maradtok még, nekem hiányoznátok.

Sziasztok, Hiányozna, ahogy minden egyes mozifilmet lehúztok, bár ugyanakkor, ha néha-néha lehoztok egy pozitív kritikát valamiről, akkor azt majdnem biztosra lehet venni, hogy az évszázad filmje. :-) Na meg persze a Napirajzért is kár lenne, az Ipszilon és a Midnight Blue örök klasszikusok például. Remélem találtok valami megoldást arra, hogy ezt a támadást túléljétek.

Előre bocsátom, hogy az egyes hírcsatornákat nem az alapján rangsorolom, hogy milyen ideológia (jobbos, balos, libsi, komcsi, stb.) mentén kötelezik el magukat, vagy bélyegeznek meg embereket. Egyetlen szempontom, hogy tárgyilagosan írjon a sorskérdéseinket (mi lesz velünk és gyermekeinkkel, mi marad nekik) érintő tényekről, és ezekből számomra logikus következtetést vonjon le a cikkíró, szerkesztő. (ezért tartom nézhetetlennek az összes olyan TV-t, ahol az a minimum, hogy félóránként arcomba nyomják a FIDESZ közpénzből fizetett hirdetéseit az „igazságról”.)

A jelenlegi írott médiára Orbánék „már rádobták a télikabátjukat”. A cél világos: a (göbbelsihez hasonló – külön minisztériumból irányított) propaganda kódolása az agyakba, a háborús győzelmek hirdetése mindenki ellen, és néhány irreleváns hír vagy lejárató cikk közlése az ellenzék ellen.

Egyedül az INDEX-ből és mondjuk a 444-ből értesülök arról, hogy kb. milyenné vált egykor szeretett országom, hogyan nyeli le a Miniszterelnök családi és baráti köre az ország értékeit, és a maradékot (ami egyre kevesebb) hogyan vetik a lecsúszó emberek közé, (akik egyre többen vannak) és azt is csak egyes szűk csoportoknak.

Hogy verték szét az egészségügyet, oktatást és igazságszolgáltatást és az elfogulatlan tájékoztatást. Honnan máshonnan tudhatnánk meg, hogy hogyan nyúlják le szemünk előtt a közpénz- és EU-s milliárdokat, hogyan működik a fentről irányított és védett gazdasági- és pénzügyi maffia. Csak ezekből a hírekből lehet összerakni, hogy mi vár gyermekeinkre és unokáinkra. És abba jobb nem belegondolni.....

Nem mondanám, hogy teljesen objektív az Index, inkább kicsit kormánykritikus a hangotok. Engem ez nem zavar, én nem hiszek abban, hogy egyetlen jócselekedet kiegyenlíti a sok rosszat, amit a kormány elkövetett és el is fog.

Szeretem a stílust, sokszor szellemes. A Napirajz mostanában megritkult, ami kár. A Mindeközben rovatot is kedvelem, vannak olyan "hírek", ami után annyit tudok csak mondani, hogy akkor ma se hiába keltünk fel. :D A Velvet rész... valahogy nem illik az Indexhez. Értem, hogy kell a bulvár is, vannak emberek, akik nem bírnak élni Vajna Tímea kopaszodása nélkül, de komolytalan. Max humorrovatnak jó. És a Dívány és Femina is kicsit olyan, mint a Cosmo és Joy netes változata. Már ezer tippet kaptam, hogyan lehet jó a szex, és hogy mitől nincs pasim. Már csak azt nem tudom, hogy lehet jó a szex a nem létező pasimmal, de ami késik, az nem múlik.

Mindent összevetve nekem nagyon hiányozna az Index. Ha nem lesz, akkor átnyergelek a hvg.hu-ra (ha az még lesz) és a bbc-re. Ha bedarálja a kormány az összes kritikus médiumot, akkor már nincs mit megszokni, meg kell szökni ebből az országból. Nekem a TV nem alternatíva.