„A tőzsde olyan, mint egy nagy kaszinó, ahol mindenki italozik. Ha te megállod, hogy ne igyál, minden rendben lesz” – tartja a tőzsdéről Warren Buffett amerikai üzletember. Az árukereskedés az ember születésével gyakorlatilag egy időpontra tehető, majd ebből fejlődhetett ki a tőzsde, ami gazdag, és hosszú múltra tekint vissza. Az igazi tőzsde gyökerei egészen az 1500-as évekre nyúlnak vissza, Antwerpen és London utcáin kelt életre. Az általunk ismert modern kereskedés pedig az amszterdami tőzsde 1668-as alapításával kezdődött. A modern tőzsdékhez kapcsolódó elemeket, mint például a nyilvános részvénykibocsátást először itt vezették be. Innen pedig az 1700-as években világhódító útjára kelt, hogy végül kormányok döntéseit és üzletemberek sorsát határozza meg.

1776. július 4-én a Kontinentális Kongresszus elfogadta a tizenhárom gyarmat Brit Birodalomtól való függetlenségét kimondó Lee-határozatot, így ezen a napon elfogadták az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Majd mindössze 16 évvel később, 1792. május 17-én megalakult a New York-i Wall Street. 1817-ig csak államkötvényekkel és banki részvényekkel kereskedtek, ezt követően vette kezdetét a vállalati részvényekkel való kereskedés. Ezekben az években már dübörgött az ipari forradalom, ami átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változást hozott magával, és az élet minden szegletét megreformálta. Azon túl, hogy az ipari forradalmak sorozata meghatározta a történelmet, és először Lord Palmerstont – a világtörténelem egyik legnagyobb külügyminiszterét –, majd később az Amerikai Egyesült Államokat a világ vezetőjévé tette, természetesen mindent megváltoztatott a gazdaságban, és így a tőzsdén is.

Az új kommunikációs technológiák, mint például a távíró, lehetővé tették a nagy távolságokra történő részvényügyleteket, és segítettek létrehozni a nemzeti tőzsdéket. Idővel pedig számos magántőzsde egyesült szabályozott nyilvános tőzsdévé. Majd az 1929-es tőzsdei összeomlás gazdasági világválságot indított el, de később szigorúbb ellenőrzéseket vezettek be a túlzott spekuláció és a csalás korlátozása érdekében, és ez végül 1934-ben az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) megalakulásához vezetett. Azóta a tőzsdék világszerte figyelemreméltó növekedésen mentek keresztül, majd végül elválaszthatatlanul összekapcsolódtak a nemzeti gazdaságokkal és a globális kereskedelemmel. A 20. század közepe óta a tőzsdék globalizálódtak, átálltak az elektronikus kereskedésre, és több ezer vállalatot, valamint a befektetések széles körét jegyzik.

Gyakran felmerülő kritika a tőzsdével szemben, hogy csak a kapitalisták kaszinója, ahol jóformán a szerencse dönt. „Senki nem tudja, hogy egy részvény értéke felfelé, lefelé vagy oldalra fog-e menni, legkevésbé a brókerek. De úgy kell tennünk, mintha tudnánk” – hangzott el a Wall Street farkasában. Ugyanakkor a tőzsdéről nem ilyen egyszerű ítéletet mondani. Ugyanis három kulcsfontosságú szerepe van: egyrészt a vállalatok részvényeket tudnak kibocsátani, így azok pénzhez jutnak, amiből ha nem spekulálnak, akkor a nagyobb profit elérése érdekében végül hatékonyságnövelést finanszíroznak.

Másrészt rengeteg ember megélhetését biztosítja a tőzsde, rengetegen itt kereskednek, és ebből nagyon nagy vállalatokat tartanak fenn. Végezetül, mivel minden befektető a legnagyobb profit elérésére törekszik, így hosszú távon a pénz az innovatív és folyamatosan növekvő vállalatokba áramlik, ez pedig javítja az erőforrások elosztását. Így a tőzsdével szembeni kritikát szintén pont Warren Buffett fogalmazta meg talán a legjobban: „megtanultuk, hogyan termeljünk sok árut és szolgáltatást, de azt még nem tanultuk meg, hogyan osszuk meg mindenkivel a bőséget”.

A tőzsdére lépés kétségtelenül legfontosabb indoka a finanszírozási igény tőkebevonással történő kielégítése. Tőzsdére menni tehát elsősorban pénzért érdemes – olvasható a Budapesti Értéktőzsdén. És ha már itt tartunk: a magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdét előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit a tőzsde első elnökévé (1864–1900) is választottak. Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét, ami 80 éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött, azonban 1948-ban, az államosítások után feloszlatták. A Budapesti Értéktőzsde történetének első hivatalos mérföldköve az 1989 októberében hozott kormánydöntés, amely zöld jelzést adott az értékpapírtörvény elkészítésének. A törvényjavaslat 1990 januárjában került a parlament elé, és március elsejével lépett érvénybe.

 Felhasznált irodalom:  https://www.bet.hu/Kibocsatok/vallalati-tudastar/A-tozsdei-jelenlet-elonyei,  https://www.bet.hu/Rolunk/a-bet-tortenete/1864-1914-tozsde-szuletik,  https://www.strike.money/stock-market/history#Who_invented_stock_market