Hogy kerül a muslica a Mikulásra?
Na jó, oké, kezdhetnénk azzal is, hogy hogy kerül a Mikulás az ablakba, mármint nem úgy általában, hanem most, júliusban, félévnyire a valós ünnepétől. (A válasz egyszerű, röviden egyetlen szó: prokrasztináció, hosszabban meg: fél év tartó prokrasztináció után annak felfedezése, hogy most már közelebb vagyunk a következő Mikuláshoz, mint amennyi idő az előző óta eltelt, szóval már kár levenni).
De a lényeg: télen kiragasztottuk az ablakba ezt a magas esztétikai színvonalat képviselő díszt, amelyről akkor, a mindenféle nyüzsgő ízeltlábú-mentes időszakban nem is derült ki, hogy remek légypapír is. Ugyanis nemcsak az ablakra ragasztott oldala ragad, hanem a másik is (gondolom, úgy készült, hogy bármelyik felét az üvegre lehessen ragasztani). És most pár nap alatt tele lett ilyen apró bogarakkal rovarokkal, amikből egyébként is rengeteg van a városban.
Nem tudom, tényleg muslicák-e vagy csak valami ahhoz hasonló lények, és azt se, hogy az elmúlt években hol voltak, de most tényleg csapatostul rajzanak a főváros legkülönbözőbb pontjain, nemrég a játszótéren annyi volt, hogy még a focizást is abba kellett hagyni, mert szemünk-szánk tele volt velük.
Tavaly a büdös mezei poloskák, most az irritáló muslica-féleségek inváziója – hát mi jöhet még? Egyáltalán, mik ezek és honnan kerültek elő, és mit lehet ellenük tenni? Varázsvessző? Grabojov-számok? A Jordán vize? Aki tud segíteni, jelentkezzen. És egyáltalán, mindenki jelentkezzék, és mondja el, mit gondol.
