A félelmetes MMA-harcos beült egy előadásra, és rájött arra, hogy valamit rettenetesen elrontott
A kétezres évek legendás brazil MMA-harcosáról, Wanderlei Silváról mindig is köztudott volt, hogy nem csak profi meccsein, hanem edzéseken sem ismeri a "laza bunyó" fogalmát. Egészen fiatalon megkapta a "Baltás gyilkos" becenevet, és curitibai klubja, a Groupo de Chute is arról vált hírhedté – hasonlóan több más oldschool MMA-iskolához -– hogy ott bizony
minden edzés háború.
A most 42 éves veterán ráadásul döbbenetes időt, összesen 20 évet húzott le profi versenyzőként (sőt, 2017-ben általános elképedésre reaktiválta magát), és 51 meccséből összesen hétszer ki is ütötték. Így nem csoda, ha az utóbbi években rohamosan hanyatló tűrőképességét látva sokakban felmerült a gyanú, hogy a kemény kiképzést az agya is megsínylette.
És valóban. Amikor egy kumulatív agyrázkódásokról szóló előadáson vett részt, ő maga döbbent rá arra, hogy a rettegett (az amerikai focisták kapcsán nálunk is bemutatott) krónikus traumatikus enkefalopátia, vagyis a CTE tíz tünetéből nem kevesebb, mint nyolcat ő is produkál; olyanokat, mint az alvászavar, a feledékenység vagy a megmagyarázhatatlan hangulatváltozások.
Silva ezért egy sor szakértővel konzultált, majd elhatározta, hogy halála után agyát ennek a degeneratív betegségnek a kutatására ajándékozza majd. De a nemzetközi MMA-ikon a fiatal küzdősportolóknak – és ami még fontosabb: edzőiknek – is intő példaként hozza fel saját sorsát:
Amikor fiatalok voltunk, azt hittük, minél több ütést vállalunk be, annál keményebbek leszünk. Pedig ennek épp az ellenkezője igaz. Minél több ütést kapsz fejre, annál kevésbé leszel ellenálló a meccseiden. Ha egyetlen tanácsot kellene mondanom a fiatal harcosoknak: Ne veresd magad szét minden nap! És akinek fiatal tanítványai vannak, ne engedje hogy túl sok ütést kapjanak fejre! Megvan az ideje a keményebb meneteknek, de ennek a keménységnek nem szabad a napi rutin részévé válnia.