Sokszor alig nagyobbak egy tábla csokoládénál
A koraszülöttek világnapja 2011. óta november 17-e. Ezen a napon a 37. hét előtt született és a 2500 gramm súlyt el nem érő újszülöttek életéért vívott küzdelemre hívják fel a figyelmet. Éppen ezért holnap a koraszülötteket jelképező lila színbe borulnak a hazai középületek.
Évente többezer magyar család néz szembe azzal az iszonyatosan nehéz helyzettel, hogy a várva várt baba egyszer csak idő előtt kirobban az életbe. A koraszülések aránya hazánkban 9%, ami évente nagyjából 8500-9000 koraszülött babát jelent, közülük több mint 6000 intenzív koraszülött osztályon (PIC) kezdi meg az életét, derül ki a Koraszülöttek Országos Egyesültének adataiból. Csak összehasonlításképpen: a svéd babák 4,7 %-a, a franciák 6 %-a, az osztrákok pedig 5,5 %-a koraszülött.
A szakemberek szerint az esetek felében nem lehet tudni, mi váltja ki a koraszülést, a másik felében viszont rizikófaktorként szerepet játszhat
- az anya életkora (18 év alatt és 40 év felett magasabb a kockázat),
- az ikerterhesség,
- terhességi cukorbetegség,
- magas vérnyomás,
- húgyúti fertőzések,
- korábbi koraszülés,
- a stresszes életmód,
- a rossz szociális és higiénés körülmények,
- a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás.
Ugyanakkor az orvosok szerint a koraszülés sajnos bárkivel megtörténhet, még akkor is, ha a kismama mindenre odafigyelt és minden utasítást betartott.
Magyarországon az egyik legkisebb koraszülött 2011-ben jött világra. A kisfiú a terhesség 23. hetében, mindössze 23 centiméterel és 380 grammal született. A csecsemő végül 2200 grammal, öt hónaposan hagyhatta el a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáját.
