Uralkodóházak titkai
A legtöbb európai uralkodóház gyökerei a sötét múltba nyúlnak, és itt a sötét sokszor szó szerint értendő.
Kezdjük talán a híres Hódító Vilmossal. Kevésbé ismert másik ragadványneve, a Fattyú, ugyanis házasságon kívüli kapcsolatból született. Sokkal kevésbé ismert törvényes féltestvéreivel ellentétben 1066-ban vastagon véste bele a nevét a történelemkönyvekbe, amikor viking normannjaival partra szállt Angliában, és meghódította azt.
Alig kétszáz évvel később, 1260-ban Francesco Grimaldi katonáival szerzetesnek öltözve foglalta el a Károly-hegy erődjét, és jó rablólovag módjára addig fosztogatta az arra járókat, míg jelentős vagyont halmozott fel. Az azóta kissé modernizált várat jelenleg Monte Carlónak hívják, és a Grimaldik Monaco hercegeiként ismertek.
Alig telt el 13 év Francesco merész tette után, és 1273-ban a jól helyezkedő IV. Rudolf grófot a rómaiak királyának választottak, holott alattvalói jellemzően németül beszéltek. A Sólyomvárnak (Habichtsburg) nevezett svájci erődből származó királyocska ellen fellázadt a nála sokkal erősebb másik jelölt, II. Ottokár cseh király, akit aztán Rudolf, a morvamezei csatában IV. László magyar király hathatós segítségével le is győzött, így vált az első német-római császárrá a Habsburg-házból.
Egy szó, mint száz ahhoz, hogy uralkodó legyen az ember, kell egy kis kavarodás, meg egy kis ügyesség, no meg néhány száz év.
