Mindenesetre a boldogsághoz szerinte hozzátartozik néha a csalódás.
Lékai-Kiss Ramóna néhány napon belül – pontosabban december 2-án – betölti a 40. életévét, ám ettől a tévés cseppet sem ódzkodik, főleg, hogy – állítása szerint – több embertől is megkapta az utóbbi időben, hogy mit sem öregedett, mióta 23 éve feltűnt aBarátok köztcímű sorozatban . A Dancing with the Stars háziasszonya ezt a kerek évforduló kapcsán adott interjújában árulta el a hot! magazinnak.
„Egyelőre nem érzem olyan félelmetesnek azt, hogy negyven leszek. Inkább vidáman üdvözlöm ezt a számot. Aztán persze ki tudja, milyen érzés lesz, de jelen pillanatban egyáltalán nem élem meg ezt rosszul. Sokszor kapok olyan visszajelzéseket, miszerint kortalan vagyok, ami nagyon jólesik. Szerencsére a szüleimtől jó géneket örököltem, emellett igyekszem odafigyelni magamra, a bőrömre, a testemre és a mentális egészségemre.De az is lehet, hogy sokak szemében azért vagyok kortalan, mert az emberek szívében még mindig az a tizenhét éves tinilány vagyok, aki megjelent a Mátyás király téren” – fogalmazott Lékai-Kiss Ramóna, aki a sorozat miatt költözött Veszprémből Budapestre, egy évvel az érettségi előtt.
Szinte azonnal felnőttem, lett keresetem, és közben leérettségiztem. Ezután kicsit el is szaladt velem a ló. Mondhatni, a fejembe szállt a siker, és hirtelen azt képzeltem, hogy még a bab is hús
– idézi a Bors a tévést, akinek az elmúlt két évtizedben bőven jutott jó és rossz élményekből is egyaránt.
Biztos kihagytam volna pár szerelmi tragédiát! Azonban úgy érzem, hogy ha nem történt volna meg az a rengeteg minden, ami ma már emlék, akkor ma nem lennék az, aki. A boldogsághoz szerintem hozzátartozik néha a csalódás, hiszen én például ebből tapasztaltam meg, hogy mi az, ami jó nekem, és mi az, ami nem. Így összességében ma abszolút azt mondhatom, hogy boldog ember vagyok. Ha visszagondolok az elmúlt 40 évre, akkor inkább egy jó érzés fog el, nem pedig az, hogy mi az, amit ma már másképp csinálnék. Pont megéltem mindent, amit egy tinilánynak, majd egy huszonévesnek meg kellett.
