Az amerikai–mexikói határ a kaliforniai tengerpartnál, Playas de Tijuana mexikói város közelében.

Trump január 25-én írta alá elnöki rendeletét a mexikói határfal megépítéséről, ami az illegális bevándorlás visszaszorításához egyik legfontosabb ígérete volt a választási kampány alatt. Trump a CPAC-en, az egyik legnagyobb, évente megrendezett konzervatív gyűlésen néhány hete jelezte: az eredetileg tervezettnél sokkal hamarabb elkezdődhet a fal építése. Az amerikai belbiztonsági minisztérium korábban úgy számolt, hogy két éven belül lehet kész a fal, most viszont az elnök költségvetési tervezetében előirányzott összegek miatt bizonytalan lett, pontosan mikor kezdődhetne el, és fejezdőhetne be bármilyen építkezés.
(Fotó: Guillermo Arias / AFP)

Mindkét oldalról kaktuszok határolják a kerítést az arizonai Lukeville közelében.

Februárban már kiírták a tendert is, amire nagy az érdeklődés: hatszáz cég vágna bele a több ezer kilométer hosszú fal építésébe. Egy San Diegó-i építőipari vállalkozás vezetője ugyan idő- és pénzkidobásnak nevezte az egészet, de „ha valaki falat akar építeni, akkor én megépítem neki a legjobbat”. A Vámügyi és Határvédelmi Ügynökség több céget kér majd fel a fal prototípusának megtervezésére, a legjobbak közül március végén választanak az árajánlatokat is figyelembe véve. Viszont az is kiderült, hogy még a fal típusa sem dőlt el: kétféle terveket várnak, egyet arra az esetre, ha betonból, és egyet arra, ha „más" anyagból épülne fel. A tervezett fal körüli feszültségeket egyébként jól jelzi, hogy a San Franciscóhoz közeli kaliforniai város, Berkeley úgy döntött, hogy nem fog olyan cégekkel megállapodni semmilyen munkáról, amiknek köze van Trump építkezéséhez. (Fotó: Jim Watson / AFP)

Trump-ellenes plakátok a Hotel Migrante oldalán Mexicaliban.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium viszont eddig csupán 20 millió dollárt tudott átcsoportosítani a fal megépítésére, ami legfeljebb a tervpályázat kiírása elég. Trump a kampányban még 8-12 milliárd dollárról beszélt, és bár elnökként is nagy hangon azt ígérte, hogy ha beleássa magát a tervekbe, akkor csökkenni fognak a fal megépítésének költségei, ezek a becslések szerint akár a 20 milliárd dollárt (kb. 5,8 ezer milliárd forint) is meghaladhatják. Sőt, van olyan szakértő, aki szerint ennek a duplájára is rúghat az építkezés.

Ehhez képest Trump héten kiadott költségvetési tervezetében ugyan szerepel a kiadások között a fal, de 2017-ben csak 1,5, míg 2018-ra 2,6 milliárdot költenének rá az amerikai adófizetők pénzéből. Ez a jelképes előirányzat republikánusok szerint arra utal, hogy a kormányzat még nem tudja, pontosan milyen lenne a fal, aminek így nyilván az árát sem lehet belőni. Ez azt jelentheti, hogy egyelőre ebből a pénzből próbálgatnának többféle megoldást a különböző terepeken a határ mentén, a végleges költségeket pedig csak utána határoznák meg. (Fotó: Guillermo Arias / AFP)

Egy asszony gyászolja a fiát, aki a Ciudad Juárezt a texasi El Pasótól elválasztó Rio Grande partján volt a barátaival, amikor 2010-ben egy amerikai rendőr a másik partról lelőtte.

A költségeket jóvá kell hagynia a republikánus többségű kongresszusnak is, anélkül Trump nem kezdheti meg az építkezést. Trump állítása szerint csak „előfinanszírozást” akar kérni a kongresszustól, és később a kézzel-lábbal tiltakozó Mexikóval akarja kifizettetni a költségeket. Egyelőre még kérdés, hogy a republikánusok pontosan mibe mennének bele, habár többségük elméleti szinten nem beszélt a fal ellen.

Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője a héten úgy vélte, hogy Mexikó nem igen fog fizetni a falért, emellett vannak olyan részek a határ mentén, ahol valószínűleg nem ez lenne a legmegfelelőbb védelem. Más fontos republikánus politikusok, például a szenátusi második emberük, John Cornyn is jelezték a héten, hogy látni szeretnék a részleteket, a terveket, mielőtt megszavaznák a költségeket. Hogy nézne ki? Mennyibe kerül? Miből lenne rá pénz? – ezek mind olyan kérdések, amikre szeretnének válaszokat kapni Trump stábjától. Az is fontos szempont, hogy Trump még a 2017-es költségvetésbe akarja belepasszírozni a falra előirányzott első összeget, viszont ezt áprilisban el kéne fogadnia a kongresszusnak, miközben a demokraták már jelezték, hogy ebben az esetben nem szavaznák meg a kormányzat finanszírozását. (Fotó: Yuri Cortez / AFP)

Mexikói zászló leng egy összetákolt bódén Los Algodonesnél, a háttérben a határt elválasztó kerítéssel.

Egyelőre sok még a bizonytalanság, de a falkérdés érthető módon az egyik legfontosabb politikai ügy lett év elején Mexikóban. A fal körüli vita miatt Enrique Peña Nieto mexikói elnök lemondta január végi washingtoni látogatását, Trump utána jelezte kilátásba, hogy egy 20 százalékos importvám formájában sarcolná meg a déli szomszédot a fal megépítéséhez, és  telefonbeszélgetésük közben belengette Nietónak, hogy leküldi a hadsereget, ha a mexikóiak nem tudnak mit kezdeni a rossz hombrékkal odalenn. (Fotó: Guillermo Arias / AFP)

A határőrség két autója várakozik az arizonai Nogales közelében egy parkolóban.

Dühös mexikóiak válaszul már amerikai áruk bojkottjával kezdtek fenyegetni, a kormány pedig jelezte: amennyiben az amerikaiak magasabb vámokat vetnek ki a mexikói termékekre, ők is készek megtenni ugyanezt. Nieto azért is állhat bele a konfliktusba, mert nem túl fényes a népszerűsége, szinte naponta tüntetnek az energiareformja ellen, amivel megemelte a benzin árát is; abból azonban politikailag profitálhat, ha közben keményebb fellépést ígér Trumppal szemben. Luis Videgaray mexikói külügyminiszter azt mondta: olyan amerikai termékeket céloznának egy ellenvámmal, amik nagy mértékben függnek a mexikói piactól. Ez a mexikói vám például érzékenyen érinthetné más amerikai államok mellett Texast, ahonnan 2015-ben 92,4 milliárd dollár értékben szállítottak árut Mexikóba. (Fotó: Jim Watson / AFP)

A körülményekhez igazodva quadokon járőröznek az amerikai határőrök Kaliforniában. A most itt magasodó kerítés nagyjából négy és fél méter magas. A határőrök elmondták, hogy a terepviszonyok ellenére is napi szinten fognak el ezen a részen Mexikó felől érkező illegális bevándorlókat és drogcsempészeket.

Az amerikai–mexikói export az autóiparhoz hasonlóan működik egy csomó terméknél, a hűtőszekrényektől a gitárokon át a mobiltelefonokig – vagyis Trump a 20 százalékos importvámmal majdnem felerészben az USA-ban gyártott termékeket sarcolna meg. A vámot ráadásul valójában nem a mexikói állam fizetné meg, hanem végső soron az amerikai fogyasztók, mert az fix, hogy a 20 százalékos költségemelkedés megjelenne az említett gitárok, hűtők és avokádók árában. Ez pedig nyilván a szegényebb fogyasztókat érintené a legrosszabbul, potenciálisan pont Trump fehér melós szavazóit. Ráadásul ha felmegy a dolgok ára, valószínűleg egy idő után sok termék iránt csökkenhet a kereslet, úgyhogy idővel nem is jön majd be annyi a vámból, mint amennyivel a tervekben számolnak. (Fotó: John Moore / Getty Images Hungary)

A határ közelében élő mexikói gyerekek játszanak Puerto Anapra Chihuahuában.

Az persze nem kérdés, hogy a mexikói gazdaságnak borzasztó lenne, ha bevezetnének egy ilyen vámot, mert könnyen lehet, hogy az oda települt amerikai cégek gazdaságosabbnak látnák odébb állni, vagy visszaköltözni az USA-ba, vagy valahova Mexikótól délre. Túl sokat ez ellen a mexikói vezetés nem tehet, nem az ő kezükben lenne a döntés. Ha viszont a vámra tényleg vámmal válaszolnak, az érzékenyen érintheti például az élelmiszerexportot. Az USA elég sok élelmiszert exportál Mexikóba, a legtöbbet kukoricából és szójából, egy csomó feldolgozott termékkel együtt, amelyek például a Mexikói legnagyobb élelmiszerláncának számító, amerikai tulajdonú Walmart polcain landolnak. Ha ezeket a polcokat csak drágábban lehet majd megtölteni, az az amerikai exportőröknek és a Walmartnak fog nagyon fájni. (Fotó: Yuri Cortez / AFP)

Fali freskó a texasi El Pasóban.

Egyelőre persze semmi sem biztos, és a nemzetközi kereskedelmi rendszer sokkal bonyolultabb annál, mint hogy Trump csak úgy bevezessen egy importvámot, bár van rá precedens, hogy amerikai elnök hasonlót csinált. Nixon például egy évig 10 százalékos vámot vezetett be a japán termékekre 1971-ben a Japánnal szembeni túl nagy kereskedelmi hiányra hivatkozva. Mexikó és az Egyesült Államok is benne van a NAFTA-egyezményben, a Kanada, USA és Mexikó közötti szabadkereskedelmi övezetben, pont ezért válhatott szorosabbá a két ország közötti kereskedelmi kapcsolat a 90-es évek közepére. Ha pedig Trump – ahogy erről már amúgy beszélt – inkább kiszállna a NAFTA-ból, mint hogy futni hagyja Mexikót, akkor Kanadát is elvesztené, habár ezt kétoldalú egyezményekkel orvosolhatná. Az is fontos még, hogy Mexikó és az USA a WTO-nak, vagyis a világkereskedelmi szervezetnek is tagjai, ahol meg lehet támadni az ilyen lépéseket. (Fotó: Jim Watson / AFP)

Egy amerikai zászló színeiben pompázó léggömb maradványa egy bokron Tecatéban.

A fal ötlete megosztja a BBC videójában megszólaló texasiakat is. „Nincs szükségünk itt a bűnözőkre, húzzák csak fel a falat” – mondta egy texasi. Egy másik viszont úgy gondolja, hogy egész egyszerűen a földrajzi adottságok miatt nem lesz semmi a falból, legalábbis a Rio Grande mentén. Egy harmadik pedig úgy vélte, hogy vannak olyan biztonsági intézkedések, amikkel az illegális bevándorlók egy részét ki lehet paterolni, de szerinte egyébként szükség van a bevándorlásra. (Fotó: Jim Watson / AFP)

Árusok a határátkelőnél Agua Prieta Sonoránál.

Az érintett részek republikánus politikusai sem éljeneznek egységesen. Will Hurd republikánus képviselő körzete egy hosszú szakaszon magában foglalja a határt is. Szerinte a tények nem változtak: „Egy fal megépítése a legdrágább és legkevésbé hatékony módja a határ biztosításának.” Szerinte a fal negatívan befolyásolhatná a környezetet, sérthetné a magántulajdonhoz fűződő jogokat és árthatna a gazdaságnak is. (Fotó: Guillermo Arias / AFP)

Bejárat egy parkolóba Nuevo Laredóban, a két országot összekötő híd közelében. Az amerikai Laredót és a mexikói Nuevo Laredót csak a Rio Grande választja el egymástól.

Itt jön elő még egy fontos szempont, amire a kongresszusi republikánusok választ várnak Trump embereitől. Texasban a határ menti területek nagyobbik része magántulajdonban van, és egy 1970-es egyezmény, amit Mexikóval kötöttek, megakadályozza, hogy olyan építményeket emeljenek, amik befolyásolnák a folyó folyását, illetve mellékágait. Sok farmer nem örülne neki annyira, ha egy fal vágná ketté a termékeny földjeit a Rio Grande mentén, a tulajdonosok már többször is harcoltak az ilyen tervezetek ellen a bíróságokon. Egy farmer azt mondta: szerinte többen inkább fizetnének Mexikónak, hogy az ottani területen húzódjon a fal, mint hogy Trump javaslata alapján az ő földjeiken magasodjon. Emiatt akár önmagában az évekbe telhet, amíg a kormány megszerzi a szükséges engedélyeket ezeknél a birtokoknál. (Fotó: Yuri Cortez / AFP)

Laredónál kiplakátolták annak a tíz határsértőnek a fényképét, akiket a leginkább keres az amerikai határőrség.

McAllen kevesebb mint 160 km-re fekszik a határ keleti végétől, ahol a Rio Grande a Mexikói-öbölbe ömlik. A határváros nagyban függ a mexikói kereskedelemtől és a délről érkező turizmustól, és attól félnek, hogy ezek is megsínylenék, ha Trump a fallal próbálná megoldani az illegális bevándorlást. „Sajnos, mi érezzük itt ennek a hátulütőit, nem pedig Washington” – mondta a kisváros polgármestere a BBC-nek. Az érkezők közül sokan a mcalleni római katolikus templom támogatóinak és önkénteseinek köszönhetik, hogy meleg ételt ehetnek, és egy forró zuhanyt vehetnek az Egyesült Államokba érkezve. (Fotó: Jim Watson / AFP)

Vándorút az új-mexikói Columbus közelében.

Az újonnan érkezők közül sokan feladják magukat a határőrségnek, kapnak egy elektronikus nyomkövetőt, és egy időpontot, amikor meg kell jelenniük a bíróságon, hogy menedékjogot kérvényezzenek az Egyesült Államokban. Trump ezt a gyakorlatot is be akarja szüntetni, vagy új befogadóközpontok építésével váltaná fel, vagy pedig minél hamarabb visszatoloncolná őket Mexikóba, még akkor is, ha valójában nem is mexikói állampolgárok. (Fotó: Jim Watson / AFP)

Ilyen az átkelés a mexikói Ciudad Juárezből a texasi El Pasóba.

A Pew Research Center felmérése szerint a mexikói illegális bevándorlók száma 2007 óta csökken, viszont a statisztikák szerint egyre több család és gyerek próbál eljutni Közép-Amerikából az Egyesült Államokba. Hondurasból akár már két hét alatt el tudnak érni a mexikói–amerikai határhoz. Februárban több mint húsz texasi és mexikói érsek gyűlt össze megvitatni a helyzetet. Közülük is volt, aki úgy vélte, hogy a mexikói határ biztonsága azon is múlik, hogy meg tudják-e oldani a problémákat Hondurasban, Guatemalában és Salvadorban. (Fotó: Guillermo Arias / AFP)