Háború pusztít úgy, mint a görög válság
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Görögország gazdasága a válság kitörése után csaknem nyolc évvel még mindig katasztrofális állapotban van, és az sem látszik igazán, hogy mitől változna meg ez a helyzet. A száraz gazdasági tények mögött ugyanakkor szomorú emberi sorsok állnak: százezrek hagyták el az országot, miközben a Görögországban maradók tömegeinek vált hétköznapi tapasztalattá az ételcsomagokért való sorban állás, a betegség, a munkanélküliség és az ezzel együtt járó kilátástalanság. Alkisz Konsztantinidisz képei ezt az állapotot mutatják be.
Amikor a most 73 éves, nyugdíjas Dimitra régebben a Vöröskereszt önkénteseként segített a rászorulókon, nem gondolta, hogy egyszer majd ő is segítségre szorul, pedig manapság aligha tudná saját pénzből kigazdálkodni az étkezést a hónap vége felé, így a segélyként nyújtott élelmiszercsomagra szorul. A képen egy ilyen csomag látható, az athéni önkormányzat osztotta ki február közepén. Az, hogy mennyi ételt kapnak az athéniak, attól is nagyban függ, hogy mennyi adományt kap az önkormányzat. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Hét évvel az első görög segélycsomag elfogadása után Görögországban még mindig 23 százalék a munkanélküliség, az államadósság GDP-arányosan 175 százalék, a GDP pedig 2017 utolsó negyedévében 0,4 százalékkal esett vissza. Az IMF legfrissebb jelentése szerint ráadásul még évtizedekig maradhat a magas munkanélküliség, és arra sincs sok esély, hogy a közeljövőben érdemben csökkenjen az államadósság. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
A görög válságot igazából leginkább csak az 1929-es gazdasági válsághoz lehet hasonlítani: az analógiát a számok is alátámasztják, ugyanis 1929 és 1933 között az USA-ban ugyanúgy 26 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, ahogy Görögországban 2007 és 2013 között. A száraz makroökonómiai adatok mögött viszont olyan tragikus sorsok vannak, mint Dimitráé, ráadásul ő még így is jobban járt sok más göröghöz képest. A hivatalos statisztikák szerint a mentőcsomagokért cserébe végrehajtandó megszorító programok első két évében 35 százalékkal nőtt meg az öngyilkosságok száma, a depressziósok aránya pedig 2008-ról 2011-re 3,3 százalékról 8,2 százalékra nőtt a népességen belül. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
A 2008-as válság nagyjából 2009 vége fele gyűrűzött be komolyabban Európába, és több országot is eléggé felkészületlenül ért. Ezek közül Írország, Portugália és Ciprus jutott hirtelen az államcsőd közelébe, de egy mentőcsomaggal mind megúszták a dolgot. A válság Görögországba is gyorsan beszivárgott. A csökkenő adóbevételek miatt a görög állam egyre nehezebben tudta finanszírozni önmagát, a befektetők egyre kevésbé akartak görög állampapírokat venni. Közben az is kiderült, hogy a görög kormányok a válság előtt éveken át módszeresen meghamisították az EU-nak küldött adatokat, így még sokkal rosszabb volt a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnt. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
A 2010-es első görög mentőcsomagot még kettő másik követte 2012-ben és 2015-ben, ezért cserébe pedig 2010 és 2016 között a görög kormányok tizenkét – megszorításokat, adóemeléseket és különféle reformokat tartalmazó – gazdasági intézkedéscsomagot fogadtak el. Bár a mentőcsomagok megmentették az országot az államcsődtől, a pénzért cserébe elvárt megszorítások nem húzták ki az országot a recesszióból. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Brutális megszorításokat kellett végrehajtani, ami a közszféra leépítése miatt tovább növelte a munkanélküliséget. Persze voltak, akik bércsökkentéssel megúszták a dolgot. Emellett a szociális kiadások durva megvágásával, adóemelésekkel és az állami vagyon kiárusításával járt együtt a megszorító csomagok sorozata. A képen Eva Agkiszalaki, egy önkénteskedő nyugdíjas tanár az asztalokat szedi le egy egyházi fenntartású étkezőben. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Annak ellenére, hogy a válság miatt tömegesen szegényedtek el a görögök, nem Görögországban a legnagyobb a nélkülözés az Európai Unióban: 2015-ben 22,2 százalék volt a szegénységi ráta az országban. Ennél Bulgária és Románia is rosszabbul áll ebben a tekintetben. Miközben viszont Romániában például csaknem harmadával csökkent szegénységben élők száma, 2008 óta Görögországban csaknem kétszeresére nőtt ez az arány. 2008 és 2016 között az EU egészében ugyanez a mutató 8,5 százalékról 8,1 százalékra csökkent. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Görögországban a jóléti állam munkanélkülieket segítő funkciói történelmileg sosem voltak túl erősek: amikor valaki bajba került, jellemzően inkább a családjára számíthatott. A válság miatt ugyanakkor gyakran teljes családok szegényedtek el egyszerre, így ha valaki munka nélkül maradt, sokkal nagyobb eséllyel szegényedett el, mint korábban. A megszorítások a szociális kiadásokon belül az egészségügyet érintették talán a legkomolyabban, ezért sok pszichiátriát és drogrehabilitációs intézetet zártak be. A 11 milliós Görögországban nagyjából 800 ezer ember maradt egészségbiztosítás nélkül. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
2010 és 2015 között nagyjából 400 ezer görög hagyta el az országot az elszegényedés vagy a munkanélküliség elől menekülve. Egy másik felmérés szerint a kivándorló görögök közül 10-ből 9-nek volt legalább BA-diplomája, hatvan százaléknak mesterdiplomája, 11 százaléknak pedig PhD-fokozata. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
2015 januárjában sok görög reménykedett benne, hogy a választásokat megnyerő radikális baloldali Sziriza beváltja a választási ígéretét, és újratárgyalja a pénzügyi segély feltételeit. Ez nem sikerült: egy centet sem engedtek el a hitelekből, és kedvezményesebb kondíciókat sem sikerült kiharcolni. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Az IMF, az Európai Központi Bank és a németek vezette eurócsoport annak ellenére nyomott le egy, a hónapokkal korábban felajánlottnál sokkal keményebb megszorító csomagot, hogy a görögök népszavazáson nyilvánították ki, hogy nem akarnak több megszorítást. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
2015-ben végül 86 milliárd eurós mentőcsomagot kapott Görögország. Ez a pénz részletekben érkezik, lehívásához szigorú költségvetési célszámokat kell elérni, például pluszban kell lennie a görög államháztartásnak. Gyakoriak a megszorításokkal szembeni tömegtüntetések. Ez a kép idén februárban készült, amikor a gazdák azért tüntettek, mert a kormány emelni akarta az adóikat és járulékaikat. (Fotó:
Sakis Mitrolidis / AFP)
Mostanában egyébként nagyjából ugyanaz a helyzet, mint 2015-ben: a Sziriza az adósság egy részének elengedését és a program feltételeinek lazítását szeretné, az IMF elismeri, hogy az adósság elengedése nélkül Görögország soha az életben nem fog talpra állni gazdaságilag, viszont szerintük arra mindenképp szükség lenne, hogy a híresen gyenge görög adómorál javuljon. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Az eurócsoport – a németek vezetésével – pedig úgy van vele, hogy az adósságelengedés rossz precedenst jelentene, arra pedig nincs szükség, hogy a többi déli tagállam is elkezdjen ugyanezzel jönni, szóval maradnak a megszorítások. Ebbe a görög kormány vagy belemegy, vagy a nyári határidőig húzza a dolgot, hogy aztán az utolsó pillanatban dőljön el megint, hogy a hitelezők vagy a kormány hajlandó-e meghátrálni. Az előrehozott választások kiírása is opció, de a határidő ettől függetlenül még marad. Megint felmerülhet majd, hogy a görögök elhagyják az eurózónát, de ez is nagyon fájdalmas lenne, akárcsak a további megszorítások. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Sokan reménykednek abban, hogy 2017-ben a görög gazdaság végre összeszedheti magát, de a nemrég megjelent növekedési adatok alapján nem sok bizakodásra ad okot, hogy október és december között két negyedévnyi növekedés után újra csökkent a nemzeti össztermék. Az egészséges GDP-növekedés mellett ugyanakkor az életszínvonal növekedése is eléggé távolinak tűnik: tavaly egy felmérés szerint a görög háztartások háromnegyedének csökkent jelentősen a jövedelme, a háztartások harmadában volt legalább egy munkanélküli, és 40 százalék mondta azt, hogy kevesebbet tudott ételre költeni az utóbbi időben. (Fotó:
Alkis Konstantinidis / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
