A főpolgármester egy videóinterjúban beszélt arról, hogy milyen feltételekkel vállalná azt, hogy Budapest házigazdája legyen egy olimpiának.
Karácsony Gergellyel az ATV és az Index közös podcastműsorában készített interjút Rónai Egon műsorvezető. A teljes adás itt tekinthető meg.
Korábban az interjú legfontosabb részeiről már írtunk, abba a szöveges összefoglalóba azonban nem került be az, amit a 3-as metró felújításáról, valamint egy esetleges budapesti olimpiáról mondott a városvezető.
Karácsony Gergely az interjú ezen részében arról beszélt, hogy a főváros kevés támogatást kap az államtól. Mint mondta, amiből az ország él, annak a felét Budapest termeli meg az agglomerációval együtt. Ezzel szemben az állam az utóbbi években állandóan csökkentette a Budapestnek átadott források mennyiségét.
Hogyha ez a csökkenés nem lett volna, ugyanott tartanánk, mint a Tarlós [István] utolsó évében […] Nekünk évente 90 milliárd forinttal több pénzünk lenne reálértéken
– mondta, visszautalva ezzel arra, hogy Tarlós István korább főpolgármestertől több mint kétszázmillió forintnyi megtakarítást vehettek át a ciklus elején.
Ezután azzal példálózott, hogy a 3-as metró teljes felújítása 220 milliárd forint körüli összeg volt. Így ha ezt a pénzt megkapták volna, akkor abból még egy saját, új metróvonalat is fel tudtak volna építeni a fővárosban, nem kéne várniuk ezzel az európai uniós pénzekre és a magyar kormányra – mondta.
Rónai Egon erre közbevetette: a kormány Budapesten egy olimpiát is akarna rendezni, ezért e fejlesztéseket előbb-utóbb mindenképp meg kell lépni. Karácsony Gergely erről azt mondta: a sportinfrastruktúra már megvan az olimpiához, hiszen megépül az atlétikai stadion, de más infrastrukturális területeken maradtak hiányosságok.
„Most Párizs egyik alpolgármesterével beszélt egy kollégám, és hogy miért ment bele a város abba, hogy legyen egy olimpia. Hát mert az állam épített két metrót” – mondta a főpolgármester, majd – Magyarországra átkanyarodva – hozzátette:
Hogyha az állam épít két metrót, akkor velem lehet beszélgetni az olimpiáról.
Hozzáfűzte: a jelenlegi helyzetben még az is kérdéses, hogy egyáltalán bármiről tudnak-e beszélni a magyar kormánnyal, nemhogy egy olimpia rendezéséről.
Emlékezetes, hogy az interjúban szóba kerülő 2024-es párizsi olimpiára Budapest is pályázott évekkel ezelőtt. A magyar főváros azonban (másokkal nagyvárosokhoz hasonlóan) még 2017-ben visszalépett, elsősorban a Momentum Mozgalom olimpiaellenes kampánya miatt.
Az olimpiarendezés ötlete azóta ismét felmerült, méghozzá az idén augusztusban kezdődő budapesti atlétikai vb farvizén. Fürjes Balázs az idei év elején – akkor még a Miniszterelnökség parlamenti államtitkáraként – egy interjúban beszélt arról, hogy a főváros alkalmas lehet egy olimpia megrendezésére 2036-ban, és hogy a város most már sokkal jobb helyzetben lenne ehhez, mint 2017-ben volt.
A kijelentésre azután több politikus is reagált, a kormány és az ellenzék részéről egyaránt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „semmilyen készülődés, semmilyen döntéshozatal, semmilyen előterjesztés nem volt” ez ügyben, de azt is hozzátette, hogy Budapest szerinte is alkalmas helyszín lehetne erre. „Én azt gondolom, hogy az elmúlt években, aki itt járt Budapesten nagy nemzetközi sporteseményeken, mind megelégedetten távozott” – vélekedett a politikus.
A Főpolgármesteri Hivatal mindeközben azt írta Fürjes szavaira reagálva, hogy „az olimpiarendezés nem az elsődleges dolgunk a válságban. Kormányzati elvonások közepette kell fenntartani a város működését. Örömteli lenne, ha az államtitkár úr felriadna az álmodozásból, és közreműködne abban, hogy a főváros is megkapja a rezsitámogatást.”
Nem sokkal később az is kiderült, hogy Budapest nemhogy olimpiát rendezne, hanem még a 2024-es kézilabda-Eb rendezésétől is visszalép.
Pár hete interjút készítettünk Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökével is, aki lapunknak annyit mondott ezzel kapcsolatban: az idei atlétikai világbajnokság megpályázásához Budapest azt a modellt használta, amivel az olimpiai pályázatot is megközelítették, és azért is bízott meg Magyarországban az vb házigazdájaként, mert tudta, „hogy a magyar kormány, a miniszterelnök és a városvezetés is elkötelezett a sport iránt”.
A magyar főváros 1916-ban, 1920-ban, 1936-ban, 1944-ben és 1960-ban is pályázott az eseményre, de minden esetben más város lett a befutó. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Párizsnak ítélte oda a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékokat. Négy évvel később, 2028-ban Los Angeles lesz a nyári olimpiai játékok rendezője.
A Karácsony-interjú említett részei a 28. perc után hallgathatóak meg.
(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Zöld Fanni / Index)