A brazil Kaisert örökbe fogadták, az új szülei irányították a futball felé. A sporttól akkor ment el a kedve, amikor tizenévesen előbb az anyját, majd az apját is elveszítette. Pedig állítólag volt, aki látott benne fantáziát; egy mexikói csapat még külföldre is elvitte, de csak néhány hónapig húzta a közép-amerikai országban.
Hazatérése után Kaiser belevágott a nagy tervbe. Már ha ez terv volt egyáltalán, mert sokszor inkább rögtönöznie kellett.
Százhúsz éve, 1897. június 13-án született Turkuban minden idők egyik legsikeresebb hosszútávfutója, a kilencszeres olimpiai bajnok finn csodafutó, Paavo Nurmi. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.
Ahogy a futball, úgy az asztalitenisz is Angliából került a kontinensre. Magyarország meg szinte csomagban kapta a két sportágat a huszadik század elején. 1904-ben az MTK-ba igazoló skót futballista, Edward Shires ütőket és labdákat is hozott magával, amivel megtanította játszani a csapattársait. Az egyik első pingpongklub így az MTK lett, de a MAFC-ban is korán elkezdtek ütögetni, és rögtön versenyt is rendeztek, aminek a döntőjében Shires kikapott.
Egy évvel később bebizonyították, hogy mennyire komolyan veszik a sportágat, és a világon elsőként a Budapesti Egyetemi Atlétika Klub hivatalos pingpongbajnokságot rendezett.
A sportág alapjait hamar lerakták, a versenyrendszer is beindult, ami garantálta a jó játékosokat, de az első világháború után szinte újra kellett építeni mindent. Annyira nem volt nehéz, mert maradtak még régi pingpongosok, és az 1920-as években még népszerűbb lett a játék.
A váltogatott ellenfelek és a kemény edzések önmagukban hordozták a fejlődési lehetőséget, még úgy is, hogy képzett edzők nemigen voltak akkor még. De ahogy Jakob Sokovitz megjegyzi írásában, az sem volt elhanyagolható szempont, hogy jutott pénz az utazásra és a felszerelésre. Utóbbiba az ekkoriban elterjedt gumiütő is beletartozott, ami kisebb forradalmat hozott a sportágba, a használatával alakult ki a támadó- és védőütés fogalma, sokkal technikásabban lehetett velük játszani, mint az egyszerű faütőkkel.
A hőskorban sok zsidó származású pingpongosunk volt, a második világháborúig velük uralta Magyarország a sportágat, bár az első vb-aranyakat még nem ők hozták. A sikersorozat Jacobi Viktorral és Mednyánszky Máriával indult 1926-ban, de az első vb-n nemcsak a két egyest, hanem minden más számot Magyarország nyert. Ausztriának úgy jutott egy arany, hogy Mednyánszky női párosban Fanchette Flamm-mal az oldalán nyert.
Mednyánszky a következő években is bebetonozta magát az első helyre, egyesben még négy vb-t nyert sorozatban, és összesen 18 arannyal zárta pályafutását. Ezzel azóta is minden idők legeredményesebb női versenyzője. Mednyánszkyt aztán Sipos Anna váltotta, két egyéni vb-címmel és 11 arannyal folytatta a hagyományokat.
A férfiaknál is magyar dominancia alakult ki, az első tíz vb-n nyolc aranyat hozott el egyesben a válogatott. Jacobi után nyert Mechlovits Zoltán, Szabados Miklós és Barna Viktor is. Akkora volt a fölényük, hogy nem egyszer magyar-magyar döntőt tartottak.
Ilyen játékosokkal persze nem volt kérdés, hogy ki nyeri az aranyakat párosban és csapatban. A korszak nagy zsenijévé Barna vált, aki utánozhatatlan éremgyűjteményt hozott össze, ő is ötszörös egyéni világbajnok lett, de hosszúra nyúlt karrierje során – 43 éves koráig játszott – összesen 40 vb-érmet, közte 22 aranyat szerzett. Ezek nem mindegyikét nyerte Magyarországnak, mert az egyre nyomasztóbbá váló zsidóellenesség miatt emigrált, így 1938-ban már angolként lett világbajnok.
A második világháború miatt nyolc évig nem rendeztek vb-t, ez is visszavetette a sportágat, de Magyarország a zsidóüldözés miatt is rengeteg játékost veszített, sokan mentek külföldre. Ennek ellenére viszonylag gyorsan kinevelődött egy újabb sikeres generáció.
Az épülő kommunizmusban a pingpong tömegsporttá is vált, munkahelyi bajnokságok és csapatok szerveződtek mindenfelé. A világháború utáni első, 1947-es vb-n Farkas Gizella győzött egyesben, osztrák partnerével női párosban és Soós Ferenccel vegyespárosban.
A következő hét évben még hét vb-címet szerzett, és még másfél tucat másik érmet.
A modern pingpong is valahol ezekben az években kezdődött, ekkor kapcsolódtak be igazán az ázsiaiak a versenyrendszerbe és mutattak meg egy csomó újítást. Megjelentek a tollszárfogásos, majd 1952-től a szivacsos ütők is, tovább bővítve a technikai lehetőségeket. A játék felgyorsult, már nem az órákig tartó pötyögésről szólt.
Észrevette, hogy amint megnyerte a 101. Indy 500-at Szato Takuma és kiszállt az autójából, nem egy üveg pezsgőt kapott az ünnepléshez, hanem
Szombaton öt éve, hogy a 2011/12-es angol bajnoki idény utolsó fordulójának úgy ment neki a városi rivális Manchester City és Manchester United, hogy még mindkét csapatnak volt esélye a bajnoki címre.
Többet alszanak és kevesebbet isznak az NBA-játékosok, az egészet pedig az alkalmi szexpartnerkereső alkalmazásnak, a Tindernek köszönheti a liga, állítja az egyik csapat általános igazgatója.
Elsőre nehéz összerakni a puzzle-t, pedig valójában tök egyszerű a dolog: amíg az 1990-es és 2000-es évek csúcskorszakában egy idegenbeli meccs előtt (vagy után) hajnalig buliztak az adott város legmenőbb night clubjában, addig az alkalmi ismertségre vágyó NBA-játékosok csak felütik a Tindert, vagy küldenek pár üzenetet Instagramon, és máris megvan a randijuk aznap estére.
Megdöbbentő, de még ötven évvel ezelőtt is azzal tartották távol a nőket néhány sporttól, hogy fizikailag nem alkalmasak rá. A sötét középkort idéző tabukat a tudomány is könnyűszerrel megdönthette volna, de a gyakorlati példák mindennél jobb cáfolatok lettek. A maratonfutás is sokáig a nem nőknek való kategóriában volt, néhány bátor atléta kellett ahhoz, hogy elinduljon a futóforradalmuk. Az 1967-es Boston Maratonon Kathrine Switzer szállt be a férfiak közé, ikonikus képek bizonyítják, hogy mekkora felháborodást váltott ki. Ő lett az első nő, aki hivatalosan is teljesítette a maratont.
Az európai futballtörténelem első stadionkatasztrófájaként szokás emlegetni, valójában csak a kilencedik a sorban, de tény: a korábbiak eltörpülnek az 1902. április 5-én, a glasgow-i Ibrox Parkban történt szerencsétlenség mellett.
A stadion alig volt három éves, és az az Archibald Leitch tervezte, aki negyven másik brit stadiont is, köztük a legendás Goodison Parkot, az Anfieldet vagy a Highburyt, és akinek éppen ez volt az első stadionépítő munkája.
A magyar válogatott 1902. október 12-én játszotta az első hivatalos mérkőzését. Fél évvel korábban az Ibrox-ban már a huszonhetedik skót–angol meccsre gyűlt össze a stadion befogadóképességénél jóval nagyobb, 68 ezres tömeg. Különösen a nyugati tribün volt túlterhelt, soha nem volt még rajta ilyen sok ember, ráadásul napok óta szakadt az eső, így az acélvázra szerelt fatribün jócskán megszívta magát vízzel. A szurkolói kultúra is más volt itt, mint Angliában, a nézők szorosabban voltak a lelátón, és erőszakosabban is viselkedtek, mint déli társaik.
A vezetést a skót, Tottenhamben játszó Sandy Brown szerezte meg, amire az evertonos Jimmy Settle lapos lövéssel válaszolt a félidő utolsó percében.
A lelátó a szünet után, az 51. percben adta meg magát. Egy nagy reccsenést, majd észveszejtő üvöltéseket lehetett hallani. A nyugati lelátón közel ezer ember zuhant több mint tíz métert. A meccs húsz percre megállt ugyan – már csak azért is, mert sokan a pályán találtak menedéket –, de aztán folytatódott, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a 68 ezres tömeg stadionból való hirtelen távozása akadályozta volna a mentési munkálatokat.
A végső összegzés szerint 25 ember halt meg és 547 szenvedett sérülést, legtöbben a fejükön.
A 25 áldozatból 14-en roncsolásos, töréses sérülésbe haltak bele, nyolcan az összepréselődéssel összefüggő sérülések következtében, három emberrel pedig az átélt események miatti szívelégtelenség végzett.
A stadiont építő vállalkozó ellen vádat emeltek, de felmentették, így a szerencsétlenségnek hivatalos felelőse nincs.
A katasztrófa után az Egyesült Királyság stadionjait betonnal erősítették meg.
A skót és az angol szövetség megállapodása értelmében a meccs eredményét törölték, és május 3-án Birminghamben, a Villa Parkban mindössze 15 ezer néző előtt újrajátszották. Hiába vezettek a skótok 2:0-ra, a végeredmény 2:2 lett.
Aki gyerekként ott volt az 1902-es skót–angolon, az 1971-ben nagypapaként átélhetett még egy nagy szerencsétlenséget az Ibrox-ban. A Rangers 100 ezer ember előtt játszott odahaza a Celtic ellen, és vesztésre állt. Sok csalódott rangersös drukker elindult haza, amikor csapatuk egyenlített. Visszarohantak, miközben a lépcső vaskorlátjai kiszakadtak a helyükből, és 66 embert tapostak halálra.
Forrás: englandfootballonline.com, The Sports Historian. British Society of Sports History (pdf), BBC On This Day, wikipedia.
Élsportolók tényleg asztmát hazudnak maguknak, hogy legálisan használhassanak olyan gyógyszereket, amik doppingként is működnek, vagy egyszerűen arról van szó, hogy tényleg betegek, és nincs más választásuk? Ez napjaink nagy doppingsztorijainak a kérdése.
A válasz mindkettőre lehet igen, hovatovább az is elképzelhető, hogy valaki éppen az élsporttól válik asztmássá.
A százméteres síkfutás a világ legegyszerűbb versenyszámának tűnik, elsőre nem bonyolult feladat rohadt gyorsan szedni a lábat. Egy tíz másodpercen belüli időhöz ez önmagában nem elég: agy, erős koncentráció, tökéletes technika kell. A 40-50 lépést a Guardian kutatók és atléták segítségével szedte darabokra.
A magyar teniszválogatott legyőzte Szlovákiát, és osztályozót játszhat a Davis-kupa világcsoportjáért. Elképesztő magyar bravúr, hiszen a sorozat 117 éves történetében csupán kétszer volt példa arra, hogy a mieink eljutottak a legjobbak közé, de az osztályozót is csak négyszer sikerült kivívni.
A mostani csapattól ez különösen nagy teljesítmény, és hogy miért, annak megértéséhez felelevenítjük a magyar teniszválogatott legdicsőbb korszakait.
Többek között Angliában is ma zárul a téli átigazolási időszak, ami szerkesztőségünk álláspontja szerint mintha nem is lett volna, alig voltak játékosmozgások, de nemcsak Angliát, hanem a topbajnokságokat is beleértve (kivéve talán a PSG-t). A helyzetet Kína mentette meg, ahova ismét számos levitézlett vagy még aktív, de rengeteg pénzért elcsábított futballista tette át a székhelyét.
Néhány név, akik most télen oda váltottak: Pato a Villarreálból, Axel Witsel a Zenitből, Tévez Argentínából, Obi Mikel vagy éppen Guzmics Richárd, mindannyian Kínában kötöttek ki. Említsük meg, hogy Kína megvette a Honvéd utánpótlás-akadémiáját is.
Az okostelefonok nemcsak függőséget alakíthatnak ki, de egy specialista szerint a túlzott használatuk sportbeli képességeket is leronthat.
Az 1960-as években remek, nemzetközileg is jegyzett magyar országúti bringások voltak. A szocialista blokk tagjaként ugyan nem versenyezhettek a profikkal, mondjuk a Tour de France-on, de így is nagy sikereket értek el például a Békeversenyeken. És nemcsak Európában, hanem olykor a tengerentúlon is megmutathatták, mit tudnak.
Kevesek emlékeznek rá, de éppen ötven évvel ezelőtt, 1966. december 11-én óriási eredményt ért el a magyar válogatott a pokoli nehéz mexikói körverseny megnyerésével. Akkora díjat kaptak, mint egy ház.
Napra pontosan 60 évvel ezelőtt, a melbourne-i olimpián sorrendben harmadik olimpiai aranyát nyerte Papp László. Ő volt az első ökölvívó, akinek ez sikerült, utána is csak két kubai tudta megismételni. A nehézsúlyú Teofilo Stevenson és Felix Savón.
1994-ben, a Labdarúgás című szaklap egyik utolsó számában jelent meg Baróti Lajos írása arról, hogy mi a baj a magyar focival, illetve a bajnokik színvonalával. Az írás címe: Megállt az idő? A kérdőjelet akár le is lehetett volna venni.
Képzeljék el, milyen lenne, ha az NBA-sztár LeBron James egy labdaszerzés után tök üresen megindulna, a nézők felugranának, de a sztárkosaras egy látványos zsákolás helyett csak visszafogottan behelyezné a labdát a gyűrűbe. Nem zsákolhatna, mert be lenne tiltva. Ötven éve így nézett ki a kosárlabda Amerikában. Mindezt egyetlen játékos nyakába akarták varrni, aki szerint faji okokból tiltották meg nekik a zsákolást.
Biztosan előfordult már önnel is, hogy egy többnapos buli feldobott állapota után csak ült otthon a sötét szobában, és azon túl, hogy nosztalgiával gondolt vissza az elmúlt napok pörgésére és eufóriájára, semmi másban nem lelte örömét, és az egész hétköznapi élettől elment a kedve. Valami ilyesmit szoktak érezni a sportolók is, amikor mindent kiadtak magukból életük legfontosabb versenyén. De náluk ez a letört állapot állandósulhat is, és nem is egyszerű kikeveredni belőle.
Az elég sűrűn előfordul, hogy egy sportoló nevét a Wikipédiába beütve számos találatot kapunk, az viszont ritkábban, hogy 21 találatból 13 aktív futballista. Ilyen a Berisha név, de az még szokatlanabb, hogy ők 13-an nem egy, hanem nyolc ország futballistái.
Éppen húsz éve, hogy Arsene Wenger bemutatkozott az Arsenal kispadján. Húsz év alatt 15 különböző trófeát nyert, van három bajnoki címe, egy BL-döntője, 647 győztes meccse, és kipróbált 162 futballistát.
Wenger jubileumot ül a hétvégén.
Az újabb közös rendezésű Európa-bajnokságon megtörtént ugyanaz, ami a 2008-ason: mindkét házigazda ország a csoportban ragadt, a lengyelek és az ukránok sem jutottak tovább.
Az ukránok kiesését kisebb botrány övezte, és ebben a magyar bíró, Kassai Viktor is érintett volt. A csoportmeccsek utolsó körében, a donyecki Anglia–Ukrajna 62. percében követte el az Eb legnagyobb bírói hibáját, amikor az ukrán Marko Devics lövése után nem ítélt gólt. A gólbíró Vad II. István ugyanis nem jelezte neki, hogy a labda áthaladt a gólvonalon, mielőtt John Terry visszarúgta a mezőnybe. A végeredmény is 1-0 lett az angoloknak, a társházigazda ukránok ezzel kiestek.
Csakúgy, mint a világbajnokságot, a Bajnokcsapatok Európa Kupáját és a modern olimpiai játékokat, az Európa-bajnokságot is francia sportvezető álmodta meg. Henri Delaunay, aki hazája labdarúgó-szövetségének első embere volt, az 1957-es UEFA-kongresszuson tudta keresztülvinni elképzeléseit.
Az első, 1960-as Eb-n a legjobb négy közé jutott csapatok Franciaországban küzdöttek az Európai Nemzetek Kupájáért.
Július 1. különleges nap az idén már 52 éves korábbi baseballozó, Bobby Bonilla életében: a 2001 óta nyugdíjban levő játékos ugyanis 2010 és 2035 között minden évben 1,2 millió dollárt kap ezen a napon azért, amiért 2000-ben vállalta, hogy többé nem áll be a New York Mets csapatába.
1986. június 19-én, a hajnali órákban halt meg kokaintúladagolásban a korszak egyik legnagyobb tehetségének tartott kosárlabdázója, az NBA-bemutatkozástól csak hónapokra levő Len Bias, 22 évesen. Játékát jobbnak és látványosabbnak tartották, mint Michael Jordanét, de a profik között soha nem feszülhettek egymásnak. A halála miatti médiafigyelem gyor sította fel annak a törvénynek az elfogadását, ami lecsapott a kokainfogyasztókra.
A hétvégén a Marseille-ben amolyan hobbiultrákként zúzó pocakos angolokat sokkolták a fogvédővel és símaszkokkal felszerelt, profi falkataktikával készülő orosz brigádok. Az angol lapokhoz még mindig özönlenek a tényleg ijesztő történetek, melyekben megütötte a szememet egy kifejezés:
Hogy mi ez?
32 nemzet vágott neki a küzdelmeknek. Magyarország egy bulgáriai vereséggel és egy franciák elleni döntetlennel csoportelsőként jutott a negyeddöntőbe, ahol a románokkal kétszer is döntetlenezett, így az akkori szabályok szerint harmadik mérkőzésre volt szükség. Semleges helyszínen, Belgrádban rendezték, a mieink Kocsis duplájával nyertek 2-1-re, ismét Eb-döntő-résztvevők lettek.
A tornát a belgák rendezhették, de hazai pályán nem voltak képesek újabb bravúrra a németek formálódó aranycsapata ellen. Az NSZK 1970-ben bronzérmes lett a vb-n, Helmut Schön ezen a tornán a fiatalokhoz nyúlt, Beckenbauer játszott a védelemben, Paul Breitner, Uli Höness és Günter Netzer középen, elől Gerd Müller rúgta a gólokat.
Az 1992-es Európa-bajnokságot a jugoszlávok helyett beugró dánok úgy nyerték meg, hogy a strandról jöttek a tornára - legalábbis a legenda szerint, és aztán így terjedt el a külföldi és a hazai sajtóban is a történet.
Mindenki strandgatyás, papucsos, napernyő alatt pihenő dánokat vizionált, akiket a tengerparton értek utol a hívással, csakhogy ebből semmi nem igaz.
„A 40. percben Táncos szélsebesen (ha hiszik, ha nem) elszáguld Sáros mellett, futtából pontosan ad be, de Kohut a kapu torkából se talál hálóba, lábán félrecsúszik a labda és Táncos durrantja – fölé.” Így nem lett 12:1 az 1933-as Ferencváros–Újpest kupadöntő.
A magyar és a román válogatottban is megfordult temesvári Táncos Mihály addigra már két gólt rúgott. A most ügyetlenkedő Kohut Vilmosé volt a tizedik gól, a balszélsőnek ez volt az egyik utolsó meccse a Fradiban, az Olympique Marseille játékosa lett hat évre, ahol kiérdemelte a le canon Hongrois, a magyar ágyú becenevet.
A két csapat utoljára az 1974-es Bajnokcsapatok Európa-kupájának döntőjében találkozott, amit akkora ünneplés követett, hogy a németek részegen fejezték be a bajnoki szezont.
Amióta létezik a hárompontos vonal az NBA-ben, még soha nem volt olyan, mint amit Stephen Curry művel az idén. A Golden State Warriors-sztár a szezonban már 339 hárompontost dobott, és nincs kizárva, hogy a hátralévő meccseken eléri a 400-at, ami már csak azért is emberfeletti, mert korábban a 300 is elérhetetlennek tűnt.
De egyáltalán mikor és minek vezették be a hárompontos vonalat, és kinek az ötlete volt ez az egész? És ami Curry miatt még aktuálisabb: kell-e rajta változtatni?