Egész szezonban elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Leicester City megnyerje a világ legerősebbnek tartott bajnokságát, a Premier League-et. Az irodák kiesőnek gondolták őket, 5000 az 1-hez adták a bajnoki címüket.

Aztán ősszel megindultak, és amikor a 14. fordulóban élre álltak, mindenki csak nézett. De akkor még inkább csak legyintett, majd elfáradnak, mint a kiscsapatok szoktak mindig. Aztán mikor az Angliában erőltetett menetben lejátszott karácsonyi-újévi fordulók után is megtartották az első helyet, már kezdett körvonalazódni, hogy valami még lehet is a dologból. Meglesz az első négy, harmadikok lesznek, összejön a Bajnokok Ligája.

Na de a bajnokság? Azért ne túlozzunk. Aztán január közepén idegenben megverték a Tottenhamet, következett a Liverpool hazai legyőzése és a ManCity manchesteri kiütése. 

Legközelebbi riválisuk akkor a ManCity volt, de ők elsöpörték a bajnokság második helyezettjét. Ekkor zárkózott fel mögéjük másodiknak a Tottenham, öt pont előnyük volt az élen.

Egy héttel később az Arsenal összetörte őket, amikor 95. perces győztes góllal nyert 2-1-re, így sorsfordítónak ígérkezett a Norwich-meccs, amit a londoni vereséghez hasonlóan, a 89. percben szerzett góllal sikerült megnyerniük.

Sorsuk jóra fordult, mint a mesében, ugyanis azóta nem kaptak ki,

Kulcsfontosságú volt április 10-én a Sunderland idegenbeli legyőzése, ezzel olyan előnybe kerültek, hogy ha megnyerik a maradék öt fordulóban a három hazai meccsüket, már bajnokok.

Nem nyerték, persze, a Leicester–West Hamen bekavart a bíró, és csak ikszeltek, de sokkal rosszabbul is kijöhettek volna abból a mérkőzésből. A második percben ugyanis a vendégek csatára, Kouyate remekül fejelt kapura, Schmeichel ujjheggyel érte el a labdát, a kapufára sikerült pöckölnie. Innen a labda mögötte elpattanva végigpörgött a gólvonal fölött, majd a másik kapufáról visszapattant a kapus kezébe.

Olyan lélektani pillanat volt ez, mintha az lenne megírva, hogy a címet nem veszíthetik el. A 83. percben került előnybe a West Ham, de a 94.-ben összejött a leicesteri egyenlítés.

Négy meccs maradt ötpontos előnnyel a Tottenhamtől, a Swansea 4-0-ás kiütése után ez hét pontra és három fordulóra növekedett, vagyis egy győzelem, esetleg három ikszre volt szükség.

A Unitednél remek eredmény volt az 1-1 vasárnap, hétfőn pedig besegített a Chelsea, így maradt a hét pont, és eldőlt, a Leicester City Football Club megnyerte a Premier League-et, Anglia bajnoka lett.

Az úton a nagycsapatok közül csak az Arsenal verte őket oda-vissza, 5-2-re és 2-1-re. Sikerült viszont nyerni a Tottenham, a ManCity, a Liverpool és a Chelsea ellen, és kétszer ikszelni a ManUniteddel.

A mindössze három vereség igazi topklubhoz méltó teljesítmény. Ennyi volt tavaly az akkori győztes Chelsea-nek is - a Leicesternek két meccse még van -, két éve a ManCity hat, előtte a ManUnited öt, négy éve a City is öt, 2011-ben a United négy zakóval érte el a címet.

Szombaton fél héttől az Everton ellen jön a bajnoki ünneplés hazai pályán, az utolsó körben pedig a Chelsea-hez mennek Ranieriék, ahol az olasz edző személyesen is megköszönheti kollégájának a PL-üket bebiztosító 2-2-t. Mintha megírták volna.