Nem hozhat áttörést az Eb, ha a vb-re nem jutunk ki. Ezt Dárdai Pál mondta még július elején, és bár ő a szurkolói kultúrára és a nézőszámra értette, a megállapítás magára a futball helyzetére is igaz lehet. Az tény, hogy az Eb-kijutással, majd a nyolcaddöntős szerepléssel új korszak kezdődött a magyar futballban, de ahhoz, hogy ez ne egy kifutott eredmény legyen, a következő egy-három évben kell nagyon figyelni. Méghozzá a következőkre.
Király Gábor és Juhász Roland már az Eb után lemondta a válogatottságot, a következő alighanem a már 37 éves Gera Zoltán lesz a sorban. Juhász pótlása már megkezdődött a védelem közepén (a Guzmics Richárd, Lang Ádám kettős nagyon jól is működött), a kapus és a középpályás megfelelő helyettesítése viszont kulcsfontosságú feladat lesz Bernd Storck számára a vb-selejtezők alatt.
A három fenti poszt mellett is ráfért már a fiatalítás a csapatra, amit Storck az első, Feröer ellen összehívott kerettel meg is kezdett, hiszen a legfiatalabb névsort rakta össze, amióta a válogatottat irányítja.
Elnézve a Feröer ellen készülő bő keretet, Király posztjára Gulácsi Péter, Megyeri Balázs és Dibusz Dénes pályázik, bár ezt a hármast kiegészítenénk a keretbe még vissza nem hívott Bogdán Ádámmal is.
Gulácsi megfelelő helyzetben van, megnyerte a harcot a Bundesligába feljutó RB Leipzig kezdőhelyéért, az első fordulóban jól is védett, még ha 2-2-vel is zártak a Hoffenheim ellen. Ha megragad a kezdőben, az rengeteget adhat a válogatottnak: egy, a német első osztályban folyamatosan védő kapus nagyon sokat jelent, ezt már Király Gábor óta jól tudjuk. (Ő hét évet húzott le a Herthában.)
Ennél többet csak az adna, ha egészséges, komoly verseny lenne a poszton. Dibusz Dénes kirobbanthatatlan a Ferencvárosból, ám a korai BL-búcsú miatt idén sem gyűjt majd értékelhető nemzetközi tapasztalatot klubjával. Megyeri Balázs klubot váltott a nyáron, a német másodosztályú Greuter Fürthben bizonyít már, de talán nem is nekik, hanem az angol másodosztályba kölcsönadott Bogdán Ádámnak van a legnagyobb esélye megszorongatni Gulácsit.
Bogdán nem sokat nyert a Liverpoolba igazolással, nem tudott élni a lehetőséggel, az új környezet viszont megtette a hatását a Wigannél: még szeptember előtt két büntetőt is megfogott, és ugyan négy forduló alatt elég felemásan játszott a csapat, ha folyamatosan, és javuló formában véd, a válogatottba is visszakerülhet.
A legkevesebb változás talán a védelemben van. A Videotonba került Fiola Attila közvetlen riválisa, Bese Barnabás szintet lépett, és az MTK-t otthagyva a francia másodosztályú Le Havre-ba igazolt. A bemutatkozásán gólpasszt érő lövést mutatott be, a kapufáról kipattanó labdából talált be ugyanis Mathieu Duhamel, aztán az első bajnokiján is veszélyes volt a magyar. Mivel Fiola még nincs rendben, a vb-selejtezőket vele kezdhetjük a védelem szélén, és ha jól rajtol, Fiola bukhatja is a helyét.
Guzmics Richárd pozíciója a védelem közepén és a Wisła Krakówban is rendben van, a mellette játszó Lang Ádám is maradt a Videotonban, hiába pletykáltak mindenfélét az átigazolásáról. Azzal viszont erősödött a Vidi és a válogatott is, hogy Fiolával együtt játszanak már szeptembertől, a válogatott jobbhátvéd ugyanis eligazolt a másodosztályba került Puskás Akadémiáról a szomszédos Székesfehérvárra. Kérdés persze, hogy ott hol játszik majd, eddig belső védő volt klubjában, csak a válogatottban volt a jobb szélen, ez majd kiderül.
Az állandó balhátvéd Kádár Tamás is maradt a helyén, hiába tárgyalt hosszú hetekig a kérőkkel a Lech Poznańtól való távozásról. Mivel stabil kezdő volt eddig Lengyelországban, remélhetőleg a nyári eligazolási kísérlet nem rontotta viszonyát csapatával, és továbbra is játékban marad.
Szintén új helyen folytatja Korhut Mihály, aki az izraeli bajnok Hapoel Beér-Sevához került. Ezzel együtt az Európa Ligában is érdekelt lesz, ráadásul elég erős csoportban, hiszen a Southampton, a Sparta Praha és az Internazionale lesz az ellenfelük. Játéklehetőség terén nem jelent ugrást az új csapat Korhutnak, de az izraeli igazolás ugródeszka is lehet neki, nemzetközileg mindenképp.
A már az Eb előtti edzőtáborba is behívott Kocsis Gergő ugyan még messze van attól, hogy alapember legyen a válogatottban, hosszabb távon vele is lehet számolni. A Puskás Akadémiánál mellőzött védő ugyan a dunaszerdahelyi DAC-hoz igazolt, de ott egyből súlyos térdsérülés szenvedett, így egy darabig biztosan nem számíthat több játékra az igazolás ellenére. Ha felépül, újra Storck listájára kerülhet.
Kleinheisler László már a Darmstadtban játszik, Nagy Ádám a Bologna stabil kezdője lett, Stieber Zoltán pedig a Kaiserslauternben kapott lehetőséget. Ezek a legfontosabb változások a középpályán. Kleinheisler valóban játszik, ami hatalmas plusz azok után, hogy előbb a Videoton, a Videoton II., majd a Werder Bremen használaton kívüli sorából is bekerült a válogatottba. Ha új klubjában be tudja verekedni magát az állandó kezdőbe, akkor akár a Werderben, akár máshol kaphat lehetőséget magasabb szinten. De ha a Darmstadtban is csak a padra szorul, valószínűleg nem marad más neki, mint a hazatérés.
Nagy már ősszel, majd az Eb-n is bizonyított, a jelek szerint a Serie A tempóját is sikerült felvennie. Még csak 21 éves, ha az első szezonjában meghatározó szerephez jut, megjósolhatatlan, meddig viheti. Nála is különösen fontos az állandó játék, nem minden magyarnak jött be az olasz vonal, és ha egy Bolognában kiszorul, nála is a hazatérés jöhet opcióként.
Egyelőre ettől még nem kell tartani, de az Eb-szereplés miatti terhelés, illetve a nyárra beállított bombaforma majd október-november környékén okozhat egy kisebb megtorpanást nála és a többi Eb-t megjárt játékosnál is, ezért addig mindenképp várni kell, hogy teljesebb képet kaphassunk ezekről az igazolásokról.
A Kaiserslauternnek még nem megy, de Stieber legalább már a kezdőcsapatban ott van. Nála ez is előrelépés, miután a 2015-16-os szezonban nem sok meccs jutott neki.
Elek Ákos (DVTK) és Pintér Ádám (Ferencváros) a magyar bajnokságban nem fognak kiszorulni csapatukból, eddig is bekerültek onnan a válogatottba, ezután sem lehet gondjuk. Bódi Ádámnál is pozitív hatása lehet, hogy elhagyta a teljesen megújuló DVSC-t. Lovrencsics Gergőnek némi csalódás lehetett, hogy a Ferencvárosé volt a legerősebb ajánlat, talán még BL- vagy EL-szereplésre is számított a magyar bajnokkal, de a helye legalább biztosan meglesz Thomas Doll csapatában.
Hazatért Tőzsér Dániel is, ő pont a DVSC-t választotta, ahol a távozók miatt kulcsszerep hárul majd rá. Bár az NB I. nem az a szint, mint az angol másodosztály, biztosan több meccs jut neki, mint 16, és ez talán elég lehet ahhoz, hogy Bernd Storck esélyt adjon neki a válogatottba visszakerülésre. Már persze, ha 31 évesen még szükség lesz rá.
Ha semmi váratlan nem jön közbe, a fent említett középpályások stabil alapot adhatnak a válogatottnak. Az viszont már az Eb-n is látszott, hogy Gera Zoltán majdhogynem pótolhatatlan a magyar futballban. Idővel Nagy Ádám átveheti a szerepét, ami az irányítást illeti, de annyi küzdést és olyan pontos, okos labdákat, mint Gerától, nem nagyon láttunk másoktól az elmúlt két-három évben, vagy sokkal többen.
Persze Gera még nem mondta le a válogatottságot, de a vb-selejtezők végére már 39 éves lesz, már az is nagy elvárás lenne tőle, hogy ezt a sorozatot végigcsinálja.
Hogy ki lehet az utódja, azt nem látni tisztán, de szerencsére a kérdőjelek többsége inkább pozitív. Ott van a Storck által jelenleg is tesztelt ferencvárosi Nagy Dominik, de még nagyobb lehetőség van a még csak 18 éves Tajti Mátyásban és a nála egy évvel idősebb Sallai Rolandban.
Tajti elhagyta a Barcelona akadémiáját, de az egyik legjobb utánpótlásbázissal dolgozó Málagához ment – ők nyerték tavaly az ifibajnokságot a spanyoloknál, így az ifi-BL-ben is ott lesznek idén. Nem véletlenül igazolt pont a Málaga második csapatához, ha bejön a választása, két-három éven belül a felnőtt válogatottban is ott lehet, ehhez viszont az kell, hogy már idén bizonyítson a spanyoloknál.
Hasonló próba vár a 19 éves Sallai Rolandra, aki Balogh Norbert mellé szerződött a Palermóba. Tavaly éppen csak megmenekült a klub a kieséstől, de ha a két magyar játszik, akkor a csapat formája nem is számít annyira. Mivel a Palermónál minden az elég hektikus elnökön, Maurizio Zamparinin múlik, nehéz hosszú távra tervezni, ezért kellene a jó forma tőlük, hogy akárhány edzőváltás is jön, ne kerüljenek a padra.
Poszt alapján nekik van a legnagyobb esélyük Gera helyébe lépni, Elek és Pintér is túl defenzív játékos ahhoz, hogy ellássa a támadóbb feladatot. Nagy Ádám is hátulról szeret irányítani, Kleinheisler pedig még nincs azon a szinten, mint Gera, akinek a játékintelligenciája még mindig világklasszis.
Storcknak sikerült ősszel, aztán az Eb-n is mindig ráéreznie, melyik csatár van épp a meccsnapon jobb formában a többieknél, vagy ki lehet a leghatékonyabb az ellenféllel szemben. A stabil játék viszont sosem árt.
Szalai Ádám visszakerült a Hoffenheimbe, talán nagyobb szerepet kap, mint egy éve, amikor csak akkor kezdett el játszani, amikor kölcsönadták a Hannovernek. Az idény elején még a padon sem volt, igaz, kisebb sérülés miatt, így még bizakodhat. Böde Dániel maradt a Fradiban, Priskin Tamás a Slovanban, ahogy Nikolics Nemanja sem ment el a Legiából. Dzsudzsák Balázs viszont újabb, magyar futballistának ismeretlen vidékeket hódít meg.
Dzsudzsák esetében mindegy is, hogy az arab emírségekbeli al-Vahdához igazolt, ő valószínűleg az atlantiszi bajnokságból is bekerülne a válogatottba 33-35 éves koráig. Nikolics viszont a legjobban döntött a maradással (más kérdés, hogy valóban voltak-e ajánlatok, és mennyire az ő döntése volt ez): a BL-ben olyan csapatok ellen játszhat majd, mint a Real Madrid, a Dortmund és a Sporting. Már a bajnokságban is beindult a góllövésben, jó úton halad tehát, hogy úgy folytassa lengyelországi pályafutását, ahogy elkezdte, hiszen a 2015–16-os szezon kezdete óta 68 meccsen 44 gólja volt a Legiában.
Egy ilyen erős csoportkörben egyetlen nagyobb villanás is elég lehet ahhoz, hogy jobb helyre hívják, mint idén nyáron tették.
Hogy visszatérjünk a bevezetőben felvázolt legfőbb gondolathoz: ha a 2016–17-es szezon végéig sikerül állandó játékhoz jutnia Nagy Ádámnak, Kleinheisler Lászlónak, Gulácsi Péternek (és/vagy Bogdán Ádámnak) és Bese Barnabásnak az új helyen, az óriási löketet adhat a válogatott játékának, hiszen nyugati első- és másodosztályban fejlődő játékosokra építhetne Bernd Storck. Ők, kiegészülve a lengyel légiós sorral, az eddigieknél erősebb vázra építhetik a válogatottat.
De ne feledkezzünk meg az ellenkező opcióról sem. Ha
akkor többségük esetében vagy egy gyengébb osztály/bajnokság, vagy a hazatérés lesz a reális opció 2017 nyarán.
Ez ugyan most csak elrettentő példa, de azt jelentené, hogy indulhat minden újra az elejéről.