Gianni Infantino október elején dobta be újra a kezdeményezést, hogy az Európa-bajnokságot másolva megnövelnék a világbajnokság mezőnyét is. Ebben semmi meglepő nincs, mert Infantino már akkor a kibővített vb-vel kampányolt, amikor Sepp Blatter bukása után a FIFA-elnökségre hajtott. Az viszont váratlan volt, hogy egy igazi blatteres húzással most 48 csapatos tornával és elég furcsa lebonyolítással állt elő.

És minden oka megvan rá, hogy át is vigye az ötletet. 

A világbajnokságok formátumához több mint húsz éve nem nyúltak: akkor az 1994-es amerikai tornán volt utoljára 24 csapat és csoportharmadikként továbbjutás, de az 1998-as francia tornának már harminckét csapattal mentek neki. Azóta ez működőképes volt. Az egészen biztos, hogy a 2018-as és a 2022-es vb-t még harminckét csapat részvételével rendezik, a 2026-os, egyelőre gazdátlan torna lehet az első, amire a vb-k történetének legnagyobb létszámnövelése után 48 csapat jutna ki.

Elsőre elég furcsa számnak tűnik ez a 48, mégis hogy nézne ki egy ilyen torna, ha Infantino megvalósítja? Innen válik érdekessé a dolog.

Először is a csoportmeccsek előtt lenne egy egyenes kieséses kör, amiben harminckét csapat venne részt. Ez úgy nézne ki, hogy a vesztes csapat hazamenne egyből, a győztes pedig folytathatja a tizenhat kiemelt válogatottal a csoportkört. A kiemelés valószínűleg az erre a célra teljesen alkalmatlan világranglista alapján menne. Mivel a FIFA-nak érdeke, hogy a legnagyobb nézettséget hozó válogatottak sokáig versenyben legyenek, ezért nagyjából vb-pótselejtező szintű mérkőzésekre számíthatnánk az első körben. 

Vagyis izgulhatnánk az Uruguay-Jordánia és Mexikó-Új-Zéland kaliberű meccsek előtt. Az igaz, hogy több lenne a dráma is, hiszen egyetlen mérkőzésen múlna, hogy egy csapat játszhat-e még újabb hármat a csoportkörben, vagy húzhat haza.

A résztvevő válogatottaknak ez azért is lenne hatalmas szívás, mert ott lenne a bizonytalanság, hogy mikorra foglaljanak, mennyi időre tervezzenek. Nem megoldhatatlan ezeket menet közben sem intézni, csak problémás.

Infantino egyébként elismerte, hogy a mostani, harminckét csapatos lebonyolítás a legideálisabb mindenkinek, nem kell sokat variálni, szétdobják a csapatokat nyolc darab négyes csoportba, ahonnan az első kettő továbbjut, aztán jöhet is az egyenes kieséses szakasz. 

A FIFA elnöke nem kertel, elmondta, továbbra is ilyen tornát képzel el,

16 csoportrésztvevő megvan, a maradék 32 egymással játszik egy meccset, 16 továbbjut, és kezdődhet a 32-es bajnokság a csoportmeccsekkel.

Más kérdés, hogy így valójában 16 csapat jut ki a vébére a selejtezőkkel, a többi cidrizhet amiatt az egy elővébé-mérkőzés miatt, amit vagy nyer, vagy nem. Csakhogy a FIFA-elnöknek van egy érve a 48-ra, mégpedig, hogy így

32 helyett 48 csapat csatlakozna a nagy bulihoz, amit világbajnokságnak hívnak.

Hogy aztán egy meccset játszani a világ másik felén, és aztán egy vereség után hazakullogni mekkora buli, az már más kérdés, de az tény, hogy egy óriási futballtalálkozó lehetne a világbajnokság, ha egy országban rendeznék a tornát. 

Csütörtökön tárták a FIFA elé a különböző módosítási javaslatokat, kiderült, hogy 10 verzió létezik már a vébé átalakítására. Van 40 csapatos ötlet is, amelyben nyolc darab ötös vagy tíz négyes csoportban küzdenének a csapatok. Az is lehet, hogy 2026-ig finomítanak az Infantino által felvetett lebonyolítási rendszeren, és a 48 csapatot szétszórják 12 csoportba, és akkor az Eb-hez hasonlóan a két csoportelső mellett a legtöbb csoportharmadik is megy az egyenes kieséses körbe. Vagy lehet variálni még azzal, hogy hatcsapatos csoportokat húznak, de ez még több meccset jelentene. De egy lehetőség az is, hogy maradjon a mostani 32-es lebonyolítás.

A korábban az UEFA-vezetésben dolgozó FIFA-elnöknek egyébként nemcsak az idén nyári 24 csapatos Európa-bajnokság lebonyolítása tetszett, hanem az is, amit 2020-ra terveznek az Eb-vel: a többországos rendezés. „A futball-vb gigantikus eseménnyé vált, és ma már csak néhány olyan ország van, amely megengedheti magának a rendezést, és egyedül meg tudja szervezni a tornát" - indokolt. 

Szurkolói szempontból már a 2020-as Eb is elég problémásnak tűnik a sok utazgatás miatt. A tornán tizenhárom nagy európai város, köztük Budapest ad majd otthont a meccseknek. Ugyanezt egy világbajnoksággal eljátszani azért a szurkolók szívatása, mert akik feláldozzák a pénzüket és az idejüket arra, hogy mondjuk a világ másik végéről kiutazzanak a tornára, azok nem akarnak még többországnyi távolságokat ráhúzni, hogy követni tudják a csapatukat. 

De minek növelni?

Egyrészt Infantino már a sokadik FIFA-elnök, aki a kibővített vb-vel kampányol, mert a futballvilágban elmaradottabb térségek támogatását néhány látványberuházás mellett így lehet a legkönnyebben elnyerni, és ez jól jön majd a következő elnökválasztáson. Blatter sem véletlenül volt annyira népszerű Afrikában, Ázsiában és Óceániában, melyek tipikusan alulreprezentált térségek a világbajnokságokon nem túl erős futballjuk miatt. 

Másrészt amikor Infantino a kibővített Európa-bajnoksággal példálózott, akkor udvariasan nem beszélt arról, hogy mennyivel nőttek meg az UEFA bevételei. Az idén nyári, 24 csapatos torna 34 százalékkal több bevételt hozott az európai szövetségnek, mint a 2012-es 16 csapatos Eb, ez plusz 1,93 milliárd eurót jelent. Ebből egymilliárd csak a tévés bevételekből folyt be. A profit nagy részét, úgy 600 millió eurót a tagszövetségek kapták, míg a fennmaradó pénz ment az UEFA kasszájába. Ezek után nem nehéz megérteni, hogy a FIFA-nak miért is érné meg, ha 32 helyett 48 országban őrülnének meg a világbajnokságért. 

A nemzeti szövetségek és a klubcsapatok tiltakozása is borítékolható, Joachim Löw német szövetségi kapitány máris belekezdett a várható színvonalesés miatt. Ezzel nehéz vitatkozni, mert a most nyárra kibővített Európa-bajnokság csoportkörében is bőven volt gyenge meccs, de az is igaz, hogy az Eb-t pont egy csoportharmadik nyerte meg. Garantált lenne az is, hogy a torna valamivel hosszabb lenne, ami csak újabb problémát jelent a kluboknak, hiszen a felkészülésre is korábban kellene elengedni a játékosokat, és a bajnokságokat is ehhez kéne igazítani. 

Ugyanakkor a FIFA-t nem igazán érdekelték az ilyen gyakorlati kérdések akkor sem, amikor a katari világbajnokság időpontját november-decemberre rakta, felrúgva ezzel a világ futballnaptárát. Ezért sem kell elintézni annyival a dolgot, hogy Infantino tervét majd úgy is leseprik. A vb-bővítés kampányának fontos eleme volt, és nem véletlenül szedte elő ismét. 

De akadnak azért támogatók. Egyrészt Óceániában, Afrikában és Ázsiában biztos örülni fognak néhány pluszhelynek, még ha csak egyetlen meccsre is utazhatnak el a tornára. Diego Maradona a 2014-es vb pótselejtezőjével példálózott:  "Ronaldo és Ibrahimovic találkozott. Nem igazság, hogy aztán kettejük közül egyet nem láthattak a vb-n a szurkolók". Arra akart ezzel utalni, hogy egy 48 csapatos tornáról valószínűleg egyetlen nagy név sem maradna le.

Csakhogy ne áltassuk magunkat,

Rendben, kint vannak egy hetet, de aztán jönnek is haza, a torna pedig azért torna, mert nem egy meccset játszik az ember, hanem legalább kettőt (vagyis a mostani gyakorlatban legalább hármat).

Még egy szempont, amiről Infantino nem beszél, mert ha megtenné, szót kellene ejtenie arról, amit az imént taglaltunk, hogy a csapatok harmada egyetlen meccsért utazna: egyenes kiesés lenne az első, előkörben, vagyis azonnal hosszabbításos-tizenegyeses drámákat láthatna a közönség.

Jelenleg ugye két héten át csoportmeccsek vannak, hosszabbítás, nagy dráma kizárt. A tervével Infantino keretbe foglalná a vb-t, emlékezetes drámákkal kezdődne, majd két hét relatív nyugalom után újra felpörögne a torna. Lenne csapat, aminek drukkerei kétszer őrülhetnének meg, amikor bejutnak, és amikor az egyenes kieséses körben is továbbmennek. Abban biztosak lehetünk, hogy imádnák.

Sokat mindenesetre már nem kell várni, hogy kiderüljön, átalakítják-e a vb-t: a FIFA jövő januárban dönteni akar. Mondhatjuk, hogy az új forma radikális változtatást hozna, de inkább csak annak tűnne, az első kieséses meccsek után azt kapnánk, amit eddig is megszoktunk.

Az viszont már eldőlt, hol nem lehet majd a 2026-os torna: a FIFA pénteken úgy döntött, hogy mielőtt házigazdát választanak egy világbajnokságnak, az előző két rendező kontinenst automatikusan kizárják. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as orosz és a 2022-es katari vb miatt Európa és Ázsia már biztosan nem adhat otthont tíz év múlva a tornának.