A Manchester United portugál menedzserének eddigi mérlege gyengébb az előző, kirúgott edzőénél is a PL-ben. A minimálisan elvárt helyezéstől is hárommal hátrébb van. Változtatnia kell, kérdés, hogy tud-e: gúzsba kötötte magát nyári átigazolásaival.
Kissé letaglózó kép a Manchester United-drukkereknek, de valószínűleg a klub vezetőinek is:
Nyáron elküldték a hollandot, hogy helyére a portugált ültessék. Aztán most azt kell látniuk, hogy a váltás mintha fordítva sült volna el. José Mourinho ugyanis nem hozta meg a várt feltámadást a Manchester Unitednek, legalábbis egyelőre.
Mérlege 14 tétmeccs után meglehetősen kiábrándító: 8 győzelem, 2 döntetlen, 4 vereség. Ebben az a legrosszabb, hogy a négyből három a bajnokságban esett meg. A PL-ben alig jobb 50 százaléknál, 4-2-3-mal, 13-12-es gólkülönbséggel áll.
Legutóbb vasárnap kaptak ki 4-0-ra a Chelsea-től egy egészen sima és megsemmisítő meccsen. Pedig három nappal korábban az Európa Ligában ők rúgtak négyet a Fenerbahcénak.
A bajnokságban viszont a Leicesternek lőtt négy gól (4-1) óta nem nyertek, hazai döntetlen a Stoke-kal (1-1), idegenbeli iksz a Liverpoollal (0-0) és a Chelsea-zakó következett.
Röviden talán annyi, hogy nem találja a megfelelő kezdőcsapatot, és azért nem találja, mert nem vett elég és elég jó játékost, illetve nem adta el a felesleget a keretből a nyáron.
Nézzük, kiket hozott, és hogyan teljesítenek a legfontosabb sorozatban, a Premier League-ben. (A United a BL-be nem, csak az EL-be, a jóval kevésbé jegyzett európai kupába jutott be, így a bajnokság abszolút prioritás.)
Az rögtön látszik, hogy a középpályás Mihtarjannal valami nincs rendben, talán az, hogy a PL-ben Mourinho sem igazán hisz benne. Sérült is volt, de az edző, akinek a kifejezett kérésére leigazolták, akkor sem tette be, ha egészséges volt. A Borussia Dortmundban sem volt világmegváltó, de Mourinho mindig imádta a Bundesliga-játékosokat. Nézzük, kiket vett már meg onnan korábban: Pizarro, Ballack, Khedira, Özil, Schürrle. A középpályásról az olasz sajtó már azt írja, Mourinho is lemondott róla, mert egyszerűen nem elég jó, és a Juve azon van, hogy már januárban a Serie A-ba vigye.
Zlatannak a gólátlaga rendben, bár lehetett tőle többet várni, de már 35 éves, és a Premier League túl gyors, legalábbis a franciánál mindenképp nehezebb bajnokság.
Bailly tűnhet a legkevésbé ütősnek, de nem az. Ő középhátvéd, feladata a védekezés, és azt rendben meg is oldja, és valójában csak ő vált be száz százalékig az új emberek közül. Pech, hogy a Chelsea ellen megsérült, és egy hónapig nem játszhat, pótlása nem lesz könnyű.
A gond itt Pogbával van, azzal, hogy 105 millió eurót fizettek érte, ő a világ valaha volt legdrágább futballistája, de a pályán – maximum – 25 millió eurós teljesítményre képes. Liverpoolban egészen letaglózó volt a statisztikája, de a Chelsea ellen sem tudott segíteni.
Neki kellene vinnie a középpályát, húznia a csapatot, ennyi pénzért olyan sztárembernek kellene lennie, mint Zlatan volt a PSG-nél, Cristiano Ronaldo vagy Gareth Bale a Real Madridnál, Messi/Neymar/Luis Suarez a Barcánál, vagy mint Gonzalo Higuain volt a Napolinál, és amilyen most a Juventusnál.
Zlatanon (és Messin) kívül mindannyian 80-100 millió euróba kerültek, és úgy is teljesítenek.
Pogba viszont nem szeret és nem is tud védekezni, a középpályán a 4-2-3-1-es rendszerben pedig így nehéz, pontosabban lehetetlen jól és hasznosan játszani. A franciát meg kellene tanítani védekezni, hogy alkalmazkodni tudjon a stratégiához, ám most ez tűnik a nehezebb megoldásnak. A könnyebbnek pedig az, hogy tolják eggyel feljebb, hogy szinte csak támadjon, minimális visszazárás mellett.
Erre juthatott Mourinho is, mert a Chelsea ellen eggyel följebb kezdett – kevés sikerrel.
Edzője ennek ellenére biztos benne, hogy bele fog jönni, csak idő kell neki. Azt mondta, évek vannak még előtte, ami igaz is, csak hát neki most kellene valaki a középpályára. Kicsit vicces, hogy azt nyilatkozta épp szerdán, hogy remek középhátvéd lenne Pogbából. Neki viszont egy szervező-gólszerző emberre van szüksége, de nagyon – pláne, hogy Mihtarjanból már nem lesz az.
Mourinho a nyáron nem igazolt elég jól. Zlatan érkezésével lett a keretben négy darab 9-es, azaz középcsatár futballistája, akik közül – az ő játékrendszerében – egynek lenne helye a kezdőben. De Mourinho felrakja legelőre, 9-esbe Zlatant, Rashfordot és Martialt kihúzza a szélekre, Rooney-t pedig eddig csak mögéjük vagy a középpályára tette be. Négyből három nem is teljesít rendesen, ők nem szélsők vagy középpályások, hanem mindannyian befejezőcsatárok, a 9-es szám szinte a hátukra van tetoválva.
A Chelsea-zakó után pár nappal az ESPN hozta az infót, miszerint
Klublegenda, 12 éve van a csapatnál, de az ideje kétségtelenül lejárt.
Az első négyes mögött van Pogba, és még valaki, Ander Herrera vagy Marouane Fellaini, esetleg a 35 éves Michael Carrick helye. Közülük Herrera a legügyesebb, legtechnikásabb, góllövésre is képes futballista, csak a fizikuma nem a legjobb a posztra, még mindig elég vékony, ezért a Premier League-ben hajlamos felőrlődni. Nem is hisz benne Mourinho.
Fellaini fizikálisan remek, de mintha nem elfelejtett volna futballozni. Termetéből adódóan maximum lefejelgetni képes a labdát. Sokszor őt preferálja Mourinho, pedig félreértés, sosem volt United-szint.
A Chelsea ellen Fellaini és Ander Herrera került középre, Pogbát már feljebb is tolta Mourinho, ám így sem ment. A széleken ugyanis Rashford és a még nem említett Jesse Lingard kezdett, aki kifejezetten pengés srác, de sose volt szélső, olyan második csatár féle, ami pedig a szélsőnél is kevésbé volt valaha is: gyors.
Mourinhónak egy rendes szélsője van, Ashley Young a bal oldalra, de csak háromszor tette be őt a bajnokságban. A jobbon még Mata tudna úgy-ahogy legjobban ellenni, de egyrészt ő sem igazi szélső, másrészt Matát Mourinho rúgta ki a Chelsea-ből 2014 januárjában. Bár hét meccsen két gólt is lőtt neki, de hogy őszintén mennyire hisz benne az edző, az más kérdés.
de még a védekezését is: ezek az emberek nem tudják a szélsőknek ma már kötelező védőmunkát elvégezni.
Emiatt Herrerán és Fellainin egyből átjut az ellenfél középpályája, és ha lendületből érkeznek a védelemre, az sebezhető, még akkor is, ha a világ legjobbjai is játszanak benne. És a Unitedben nem is a világ legjobbjai játszanak.
Vagyis a négyfős védelem a két szélén elgyengül. Mourinho pedig itt is ragaszkodik az elképzeléseihez, az olasz jobbhátvédet, Matteo Darmiant 9 meccsen egy percre sem állította be a Premier League-ben. Balhátvédben Luke Shaw-val próbálkozott, de a Watford-zakót az ő nyakába varrta, és inkább Blindből csinál kényszerbalbekket. Hát olyan is.
A kapus De Gea a világ legjobbja, nem kérdés a helye. De oda jutottunk, hogy ebben a csapatban szinte
Csatárból szélső, szélsőből szélsőhátvéd, középpályásból balhátvéd. Egyértelmű, hogy ez így magas szinten nem megy. A hetedik hely reális vele.
Most mondhatnánk, hogy Mourinhónak nincs elég jó játékosa, de a helyzet inkább az, hogy sok posztra nincs vagy elég jó játékosa, vagy pedig nem bízik abban, aki van. De akkor miért nem cserélte le őket a nyáron új emberekre? Vajon menet közben jött rá, hogy nem elég jók? Ez elfogadható magyarázat lenne.
A januári átigazolási hónap még meglehetősen messze van rengeteg Premier League-meccsel, és ha a portugál nem talál ki valamit, akkorra nemhogy a bajnoki cím, de a még BL-t érő negyedik hely is túl messze kerül. Bajnokságról persze senki nem beszél a Unitednél, de a BL kötelező, az előző két, Ferguson utáni edző, David Moyes és Louis van Gaal is azért kényszerült távozni, mert nem érték el a Bajnokok Ligáját.
És ha rápillantunk az ellenfelekre, ebben a szezonban ezt megcsinálni különösen nehéz lesz. A tabellán most a következő csapatok állnak a Manchester United előtt:
És az első öt jelenleg sokkal jobb csapat a Unitednél, mutatják ezt a számok is: a három 20 pontos után a Chelsea-nek és a Tottenhamnek 19 pontja van, az Evertonnak 15, Mourinhóéknak 14, vagyis a lemaradás jelentős
A sztáredző tehát csak önmagára támaszkodhat, illetve egy embere még van, aki ugyan elismert BL-győztes, világbajnok futballista, de még egy percet sem játszatta: Bastian Schweinsteiger. Mourinho őt még a nyáron elküldte az első kerettől, a tartalékokkal edz, az Európa Ligára sem nevezték, de mivel a Premier League-létszámba befért, a bajnokságban le van adva a neve, játszhatna. Talán ki lehetne próbálni.
A Special One, azaz Mourinho élete kihívása előtt áll a következő 2-3 hónapra. A Chelsea-drukkerek azt énekelték neki vasárnap, You're not special anymore, most meg kell mutatnia, még mindig az, vagy komoly gondban lesznek.
Kirúgástól nem kell tartania, elődjeit is csak azután menesztették, mikor matematikailag lecsúsztak a BL-indulásról. Ez egyrészt még messze van, másrészt Mourinhóban vakon bíznak a tulajdonos Glazer fivérek, pláne az ügyvezető Ed Woodward: már az is sokatmondó, hogy fél évvel azután megadták neki a lehetőséget, hogy a Chelsea-től kirúgták. Ezek után még az is simán elképzelhető, hogy BL-részvétel nélkül is a helyén maradhatna a következő idényre is.
Sok pihenőidőt mindenesetre nem kap, a múlt hétfőn a Liverpool, vasárnap a Chelsea, szerdán meg jön a Manchester City elleni Ligakupa-meccs. (Digi Sport1, 21.00)