Az idei futball-Európa-bajnokság rögtön az elején meglehetősen erőszakosan indult, ami önmagában nem lenne meglepő, hiszen a híradásokból ismert, meccseket övező erőszak és az ultrák jelenléte még azokat sem lepi meg, akiket egyébként maga a sport hidegen hagy. Az idei Eb kirívó erőszakhullámának viszont minden bizonnyal politikai üzenete és vetülete is van. Az EU és Oroszország fagyos viszonyának fényében felmerül: fanatikus szurkolók vagy a Kreml meghosszabbított keze pofozkodott Marseille-ben? Az eddigi jelek szerint minden bizonnyal az utóbbiról van szó.
A Bild egy napokban publikált cikkében érdekes összefüggéseket talált az Eb alatti random atrocitások és Putyin hibrid háborúja között az amerikai John R. Schindler. A szerző – aki dolgozott elhárító tisztként, hírszerzési elemzőként és biztonságpolitikai tanácsadóként is –, a forrásai segítségével sok furcsa véletlent illeszt össze egy közel sem zavaros képpé. A kiindulása az a tény, hogy az amúgy is erőszakos szurkolói összecsapásokban idén kirívó volt az oroszok angolok elleni támadása.
Az UEFA előzetesen felkészült az atrocitásokra, ám azzal nem számolt, hogy paramilitáris seregek verőembereire hajazó vadembereket kell kordában tartania. A marseille-i erőszakhullám minden előzetes várakozást felülmúlt. Az orosz ultrák először a városban balhéztak a pocsolyarészeg és felkészületlen angolokkal.
A támadás szervezettségéről árulkodik az is, hogy az oroszok fogvédőket használtak, valamint többen angol mezben vegyültek el az angolok között. Sörösüvegekkel, székekkel, vascsövekkel és kalapácsokkal rohamozták meg az angolok szurkolókat. 35 sérültje lett a rendbontásnak, ebből négy súlyos, akik közül ketten még mindig kómában fekszenek.
A pusztítás folytatásaként a meccs lefújása után a lelátón 150-200 szurkoló megrohamozta az angol szektort. Itt már komolyabb sérülés nem volt, mert az amúgy is kifelé tartó angolok elmenekültek.
A támadások politikai hátszelére először a politikusok nyilatkozataiból lehetett következtetni. Az orosz sportminiszter Vitali Mutkó volt az egyetlen komolyabb tisztséget betöltő politikus, aki elmarasztalóan beszélt az ultrák marseille-i akciójáról.
Mások még a túlkapást se nagyon akarták elismerni, míg a legtöbben kárörvendően reagáltak. Volt, aki a Twitteren azt üzente az ultráknak:
Nem értem, mitől lennének ezek a verekedések olyan borzalmasak. Ellenkezőleg, nagyok voltatok srácok! Csak így tovább!
Volt, aki puhányoknak nevezte a francia rendőröket, és rájuk hárította a felelősséget.
„Meg vannak lepődve, ha látnak egy igazi férfit, aki olyan, amilyen egy férfinak lennie kell. Túlságosan hozzászoktak ahhoz, amit a melegfelvonulásokon látnak."
Napokkal később egy szentpétervári konferencián megszólalt végül az államfő, Vlagyimir Putyin is. Először gyalázatosnak mondta, ami történt, de aztán gyorsan hozzáfűzte: „Csak azt nem értem, hogy tud kétszáz orosz több ezer angolt elkergetni."
Az UEFA nem nagyon tökölt, két nappal az események után 150 000 euróra büntette Oroszországot, és felfüggesztett kizárással is sújtotta őket. Ennek ugye nincs komolyabb súlya, amióta az orosz csapat egy döntetlennel és két vereséggel elintézte magának a gyors búcsút.
Ha nem is olyan intenzíven, mint Marseille-ben, de az erőszakos bűncselekmények sora még nem ért véget. Több kisebb volumenű balhéról is voltak hírek az Eb alatt oroszok és más országok szurkolói között.
Az egyik kirívó és meglehetősen súlyos eset az volt, amikor orosz szurkolók a kölni dóm előtt turistákat támadtak és sebesítettek meg. Hat oroszt tartóztattak le az esettel kapcsolatban, akiket a kölni reptér felé kapcsolták le, amikor a Moszkvába tartó járat felé tartottak.
Bár a támadásuk spontánnak hatott, az oroszok kesztyűket és az arcukat eltakaró sálakat viseltek, ami meglehetősen környezetidegen kiegészítő egy fülledt nyári napon.
Húsz huligánt biztonsági okokra hivatkozva kitiltottak Franciaországból . Ezenkívül három oroszt letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Alekszej Jerunov, a Lokomotív Moszkva szurkolókkal való kapcsolattartásért felelős igazgatója két év, Szergej Gorbacsev, az Arsenal Tula szurkolóinak vezetője másfél év, Nyikolaj Morozov, a Dinamo Moszkva „Capitals” nevű szélsőséges szurkolói csoportjának vezetője egy év letöltendő börtönbüntetést kapott.
A kitiltottak között szerepelt Aleszandr Sprigin hírhedt szélsőjobboldali verőember, aki nyíltan neonáci nézeteket vall, és arról is híres, hogy előszeretettel használja a karlengetést köszönés gyanánt. Egyik nagy botrányt kavart képén egy félmeztelen nővel fotózkodik kedvenc köszöntésének gyakorlása közben. A 38 éves férfi nem ismeretlen az orosz politikai elit előtt. Agresszív és harcos viselkedése miatt igazi celebritás az orosz szélsőjobbosok körében.
Sokak szerint nem kósza gondolat, hogy nem véletlenül voltak Nyugat-Európában orosz huligánok. Az ultrák nem a klasszikus részeg oroszokból álltak, mint akik eddig jellemzően a meccseken randalíroztak. Ezek a fiatalabb szurkolók inkább a súlyokat emelgetik a vodkásüveg helyett. Jobban ki vannak képezve utcai harcokra és szervezettebbek is, mint a normális szurkolók, továbbá jóval agresszívabbak is náluk.
Ezt tucatnyi Youtube-videó is bizonyítja – a felvételeken gyakran feltűnő moszkvai CSZKA és Szpartak vezéregyéniségeit be se engedték Franciaországba. A mostani balhézók közül sokan nyíltan azzal dicsekedtek, hogy szolgáltak orosz alakulatok kötelékében Donyecknél.
Nyugati biztonságpolitikai szerveknek ez az információ segíthet abban, hogy kiderüljön, milyen kapcsolatban állnak a Kremllel és azon belül is a katonai hírszerzéssel, akik a hírhedt „kis zöld emberek" megjelenéséért voltak felelősek a Krím félszigeten.
Angol titkosszolgálati források szerint az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) áll az ultrák mögött, és hogy az utóbbi idők erőszakos cselekményei a Kreml destabilizáló politikájának a része. Ezeket a Felderítő Főcsoportfőnökség által szervezett akciókat kémkedésre, propaganda terjesztésre, zavarkeltésre vagy akár terrorcselekmények előkészítésére is használhatják, amennyire lehet, a Kreml kötődését titkolva.
A hadviselés célja, hogy azt az üzenetet közvetítse: nem szabad Oroszországot alábecsülni. Párhuzamosan a jelenlegi vezetés oroszországi beágyazódását is elősegíti a nyugati ellenségkép erősítésével.
Eddig csak közvetett bizonyítékok vannak a GRU érintettségéről, de ezek azért elég sokat sejtetnek.
A francia titkosszolgálatok szerint is a felderítőkhöz köthetőek a rendbontók. Hogy csak a múltban szolgáltak ott, vagy jelenleg is valamelyik alakulat tagjai, ez egyelőre még rejtély.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal tisztviselője szerint is egyértelműen a felderítők emberei vannak a támadások mögött és ez nem a véletlen műve. „Felbukkannak az orosz különleges erők a semmiből egy focimeccsen Franciaországban, és higgyük el tényleg, hogy ez csak a véletlen műve? ”
Egy korábbi orosz felderítőtiszt szerint semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sportot a szovjet időkben a Kreml kontrollálta. Szerinte ez egy olyan szovjet örökség, amit Putyin újra feltámaszt.
„Putyin szeretné, ha Nyugat-Európa félne. És mivel tudná ezt legdiplomatikusabban elérni, mint hogy edzett verőlegényeket küld, akik zavargásokat okoznak a játékokon? Ezek az ultrák szikárságukkal, brutalitásukkal és tettrekészségükkel a saját GRU-ban töltött éveimre emlékeztetnek. Nincs kétségem, hogy kik voltak ezek a szurkolók valójában" – mondta a tiszt.