Amikor a FIFA bejelentette, hogy a jövőben 48 csapatosra emelik a futball-világbajnokságok létszámát, a szövetség elnöke, Gianni Infantino fogadkozott: ez a torna színvonalának nem fog ártani, és a csoportkörben is jó meccseket láthatunk majd. 

Az új szisztéma lényege, hogy az eddigi nyolc négyes csoport helyett tizenhat hármas csoportra osztják szét a mezőnyt, ahonnan az első két helyezett jut tovább az egyenes kieséses körbe.

Vagyis egy győzelemmel már tovább lehet jutni. 

A nagy ígérgetés miatt azonnal megnéztük, hogyan nézne ki az Infantino által elképzelt negyvennyolc csapatos torna, ha az év eleji erőviszonyokat vesszük alapul. A mezőny összeállításához az aktuális FIFA-világranglistát vettük elő, az eddigi nyilatkozatok alapján pedig megpróbáltuk kikalkulálni, hogy egyes kontinensek hány válogatottat delegálhatnak majd a kibővített vb-re. 

Az például elég valószínűnek tűnik, hogy Afrika öt helyett kilenc helyet kap majd, úgyhogy kiválasztottuk a kontinens kilenc legerősebb csapatát a ranglista alapján.

Ázsia az eddigi négy mellé legalább három-négy új helyet szeretne, ezért adtunk nekik nyolcat.

Dél-Amerika várhatóan hat országot delegálhat majd a negyvennyolcas mezőnybe, a CONCACAF-zóna akár hatot, Óceánia is kapott egy biztos helyet.

Európa eddig tizenhárom országot adott a 32 csapatos vb-nek, és a hírek szerint további hármat kaphatnak, de ha már úgyis a FIFA-ról van szó, itt mi is csaltunk egy kicsit. Az aktuális világranglista szerint ugyanis a legjobb tizenhat európai válogatottba Magyarország pont nem fér bele, úgyhogy felemeltük tizenhétre az európai létszámot egy dél-amerikai pótselejtezős hely kárára. Amúgy sincs kizárva, hogy végül háromnál többet kap a kontinens.

Rendezőnek az Egyesült Államokat választottuk, mert egyelőre csak az amerikaiakról lehetett hallani, hogy érdeklődnek a 2026-os vb-rendezés iránt. Amikor a negyvennyolcas mezőny összeállt, a világranglista alapján három kalapba dobtuk szét az országokat, így került Magyarország a másodikba többek között az olaszokkal, a hollandokkal és a törökökkel együtt.

A sorsoláshoz csatlakozott egy futballőrült rovatvezető, Tóth-Szenesi Attila, továbbá Szalma Baksi Ferenc és Koroknai Gergely kolléga. Az első kalapnál még szépen, egymás között felosztva, körökben húztuk ki a csapatokat, aztán miután előkerült Magyarország a második kalapból, már összevissza kapkodtuk egymás után a cetliket, hogy kiderüljön végre, kit kapunk harmadiknak.  

A FIFA feltehetően majd arra is figyel, hogy ugyanabba a csoportba ne kerülhessen egyazon kontinens három válogatottja. Mi viszont most ennyire nem mentünk bele, de így is megúsztuk, mert az alábbi csoportok jöttek ki. 

A csoport	Egyesült Államok (házigazda)	Írország	Nigéria
B	Wales	Szenegál	Szaúd-Arábia
C	Lengyelország	Izland	Egyesült Arab Emirátusok
D	Chile	Peru	Panama
E	Anglia	Tunézia	Üzbegisztán
F	Brazília	Olaszország	Ausztrália
G	Svájc	MAGYARORSZÁG	Burkina Faso
H	Argentína	Elefántcsontpart	Kína
I	Horvátország	Egyiptom	Kongó
J	Uruguay	Costa Rica	Algéria
K	Spanyolország	Irán	Ghána
L	Belgium	Szlovákia	Haiti
M	Portugália	Hollandia	Honduras
N	Kolumbia	Mexikó	Új-Zéland
O	Németország	Dél-Korea	Japán
P	Franciaország	Törökország	Curaçao

Igen, megint megkaptuk Svájcot, amivel a 2018-as világbajnokság selejtezőcsoportjában is együtt vagyunk, és októberben hazai pályán kaptunk ki tőlük 3-2-re. Egy világbajnokságon sem lenne könnyebb ellenük, viszont a hetedik afrikai csapatként kijutó Burkina Faso ellen már inkább. A nyugat-afrikai csapat ott van a hamarosan kezdődő Afrika-kupán, és ötvenedik a világranglistán, nem sok gólt szoktak lőni.

A háromcsapatos rendszerben egy győzelemmel biztosan tovább lehet jutni az egyenes kieséses szakaszba, úgyhogy ha őket legyűrnénk, akkor irány a harminckettő!

Na de nézzük a többit, mert vannak halálcsoportok is. Például az F, ahol összesorsoltuk Brazíliát és Olaszországot, vagyis az 1994-es vb-döntő két résztvevőjét, hozzájuk Ausztráliát húztuk, ami a 2014-es világbajnokság csoportkörében nagy mecset játszott a később elődöntős hollandokkal. 

A hollandok a mi sorsolásunkon a friss Eb-győztes Portugáliával és Hondurasszal kerültek össze az M csoportban. Itt a két európai csapat továbbjutása nem is nagyon forogna veszélyben, viszont nagy rangadót vívhatnának a csoportelsőségért.

A világranglistát vezető argentinok a H csoportban Elefántcsontparttal találkoznának, mint a 2006-os vb-n a csoportban. Akkor 2-1-re verték őket, majd a következő meccsen egy emlékezetes 6-0-val gázolták el a szerbeket. Az O csoportban három korábbi vb-rendező meccselne egymással: Németország, Dél-Korea és Japán. 

A mezőny leggyengébb csapata, Új-Zéland megúszná az igazán nagyokat, bár annak biztos nem örülnének, hogy Kolumbia mellett megkapták azt a Mexikót, ami a 2014-es világbajnokság pótselejtezőjén kiütötte őket. A CONCACAF-ból utolsóként bejutó szegény Curaçao sokkal rosszabbul járna a franciákkal és a törökökkel.

Ami viszont meglepett minket is, hogy tényleg bejött, amit Infantino mondott: gyötrelmesen rossz csoportokból nincs sok, bár a B csoport Wales, Szenegál, Szaúd Arábia leosztása és az E csoport Anglia, Tunézia, Üzbegisztán triója együtt elég riasztóan hangzik. De így is kijött egy brazil–olasz, egy portugál–holland, egy francia–török és egy Kolumbia–Mexikó is, ezeknél pedig csak jobbak következnének az egyenes kieséses körben. 

Az is látszik, hogy több csoportban nincs olyan nagy különbség a második és harmadik kalapos csapatok között, ami már csak azért is fontos, mert a mezőny harmada biztosan hazamenne a világbajnokságról, szóval ezeknek a meccseknek hatalmas lenne a tétjük, mert aki kikap, annak véget ér a torna. Bár Infantino indoklása szerint ezek a csapatok, ha csak két meccs erejéig is, de legalább megtapasztalnák, hogy milyen érzés vb-n játszani. 

De igazából Infantino gazdasági indokai szólhattak elsősorban az emelés mellett. Előzetes kutatásokat készíttetett, melyek szerint a 48-as emelés és lebonyolítás megváltoztatása 800 millió fontos többletbevételt hoz a közvetítési és más üzleti jogok eladásából, így a világbajnokság összbevétele 3,5 milliárd fontra emelkedik a becslések szerint.

Nem véletlenül példálózott a megemelt létszámú Európa-bajnoksággal, amiről a napokban derült ki, hogy mekkora gazdasági siker volt.