Amiről már egy hete írt a brazil sajtó, kedd este hivatalossá vált: az argentin Lionel Messi, aki 13 éves kora óta a Barcelona futballistája, bejelentette távozási szándékát.
Egykori csapattársa, Carles Puyol annyit írt Twitteren Messinek: „Tisztellek és csodállak. Minden támogatásom a tiéd, barátom." A támadósorban vele együtt szereplő Luis Suárez pedig két tapsoló emojival jelezte, hogy egyetért a döntéssel. A bejelentés után a szurkolók is gyorsan reagáltak, még kedd éjszaka a klub stadionjához, a Camp Nouhoz mentek tüntetni, Messit maradásra, a klubvezetést távozásra akarták bírni.
Messi már fiatalon is rengeteget kapott a katalánoktól, először is olyan orvosi segítséget, szigorú felügyelet mellett növekedési hormonkúrát, amit máshol nem biztos, hogy megkaphatott volna. Rengeteget adott is a 33 éves csatár a klubnak, aminek a legeredményesebb játékosa lett, összesen 731 meccsen játszott a klub színeiben, egyedül a világbajnok Xavi van előtte, aki 767-szer kapott lehetőséget. 115 gólt lőtt a Bajnokok Ligájában, 444-et a spanyol ligában.
Nehéz rekonstruálni, mi vezetett idáig, mi volt az első súrlódás. Azt ellenben könnyen meg lehet állapítani, hogy a Bayern elleni 8-2-es vereség volt az utolsó csepp a pohárban. Ráadásul Messi már a Napoli elleni meccs előtt figyelmeztetett, hogy bajba kerülhetnek már az olaszok elleni nyolcaddöntőben is, ha olyan mentalitással állnak ki, mint az Osasuna ellen elveszített bajnokin. Azt a találkozót végül többek közt az ő zsenialitásával hozták 3-1-re, noha a Napoli-játékos Dries Mertensnek volt rögtön az elején egy nagy helyzete, de nem tudta gólra váltani.
A München elleni KO után beszélt a családjával, tanácsadóival, és utána hozta meg a döntését, vagyis kellően átgondolta, nemcsak hirtelen haragjában cselekedett. Úgy hírlik, egyeztetett az új edzővel, Ronald Koemannal is, és döntötte el magában végérvényesen, nem lesz szükség már rá.
Na, de vissza oda, hol törött el valami Messi és a klub között. Sokan oda vezetik vissza a feszültséget, hogy a 2017-ben rekordösszegért eladott Neymart (222 millió euró) – akivel Messi nagyon jó viszonyban volt – nem sikerült visszaszerezni 2019 nyarán. A brazil nem érezte jól magát Párizsban, rajta nem múlott a szerződés, a részleteket azonban nem tudjuk, miért nem tudták visszavinni. Neymar azt állította, mindent megtett, hogy ne legyen a franciák játékosa. Messi viszont nem érezte, hogy a Barcelona elnöke, Josep Maria Bartomeu mindent megtett volna azért, hogy visszaszerezze.
Helyette a francia világbajnok Antoine Griezmann érkezett, mintegy betetézve a téves átigazolási politikát, hiszen úgy költöttek el közel egymilliárd eurót öt év alatt, hogy a csapat magja alig változott, miközben szépen kezdett korosodni mindenki.
Neymar hangulatilag biztosan jót tett volna, mert aki látta a Barcelona öltözőjében készült felvételeket a tavaly májusi liverpooli vereségkor (0-4), szembesülhetett vele, már akkor sem volt olyan az atmoszféra, mint egy BL-döntőbe vágyakozó klubnál kellene lennie. Nem volt pezsgés, alig lehetett viszontlátni a hitet az arcokon vagy a tekintetekben, árulkodó volt a testbeszéd is.
Messi azt hajtogatta, még egyszer nem fordulhat elő a római vereség, erre még szégyenteljesebben búcsúztak a BL-től, a 3-0-s előny után 4-0-s kudarccal. Az edzőt, Ernesto Valverdét ennek ellenére nem menesztették, pontosabban nem akkor tolták félre, hanem csak idén januárban. Az argentin ezt a lépést nem szorgalmazta.
Messinek nem tetszett az új edző, Quique Setién, de mégsem ekkor borult ki látványosan, hanem amikor a sportigazgató, Eric Abidal kritizálta a csapatot február elején. A 2018 nyarán kinevezett francia azt mondta, hogy többen nem dolgoznak elég keményen az edzéseken, a kommunikáció sem a legjobb. Az argentin úgy válaszolt, nevezze meg, kire gondol, mert ez így csak egyszerű vagdalkozás, és szerinte nem célszerű besározni mindenkit.
Messi szép elválására nincs garancia, noha a józan ész ezt diktálná.
Az alapkonfliktus: június tizedikéig jeleznie kellett volna távozási szándékát, amit nem tett meg, ő azonban azzal érvel, a koronavírus-járvány miatt meghosszabbodott szezon miatt most futballszempontból még csak június eleje van. A klub szerint Messi jogilag nem nyerheti meg ezt az ügyet, ezért érvényben van a 700 millió eurós kivásárlási záradéka.
Messiről úgy tartották, hogy a klubvezetésben is nagy befolyása van, de ahogy arra Guillem Balague is felhívta a figyelmet a BBC-nek írt cikkében az utóbbi időszak ügyei azt mutatták, hogy ez csak a látszat. Messi Ernesto Valverde mellett állt ki, de az edzőt kirúgták. Az argentin nem akarta, hogy Antoine Griezmannt leigazolják, mégis megtették. Többször kérte, hogy hozzák vissza Neymart, de a Barcelona ezt nem tudta elérni.
Setién kirúgása után a holland Ronald Koemant nevezték ki a Barcelona edzőjének, neki az egyik első dolga volt, hogy beszéljen Messivel. Arról akarta meggyőzni, hogy maradjon a klubban. Az argentin csatár nyaralását szakította meg, hogy találkozzon a hollanddal, de Koemannak is azt mondta, hogy egyáltalán nem biztos abban, hogy a Barcelonában folytatja pályafutását. Hivatalosan sem az edző, sem a játékos nem beszélt arról, hogy mi hangzott el a beszélgetésen, de a sajtóban megjelent, hogy Koeman azt mondta Messinek, hogy a csapatkapitányi poszt nem lehet a privilégiuma. Ha ez igaz, Messiben csak erősödhetett a vágy, hogy lelépjen. Az is a távozásra sarkallhatta, hogy csapattársát, Luis Suárezt Koeman egy kétperces telefonbeszélgetésben intézte el, az új edző nem gondolkodik az uruguayi csatárban, felkínálta neki a távozást.
Balague szerint a klubvezetés érdeke volt az, hogy kiszivárogtassák Messi távozási szándékát. Úgy gondolkodhattak, hogy az ikon ellen fordulhatnak a szurkolók, ha pedig valóban elmegy az argentin, akkor felszabadul a neki évente kifizetett 50 millió eurós összeg, amiből új játékosokat vásárolhatnak.
Messit már csak az marasztalhatná a Barcelonában, ha a tavasszal amúgy is sokat kritizált klubvezetés és Bartomeu elnök azonnal lemondana, és egy számára is elfogadható vezetőséget neveznének ki. Valószínűleg ekkor Koemannak is rövid úton távoznia kéne. Messit pedig talán csak régi játékostársa, Xavi edzői kinevezése nyugtatná meg. Őt egyébként január óta meg sem próbálta elhozni katari csapatától a klubvezetés.
A 700 millió eurós kivásárlási pénzt senki sem fogja kifizetni, ez nyilvánvaló. A Barcelonának nem érdeke, hogy egy bomlasztó, kevés motivációval rendelkező Messi ott maradjon. Már a nyáron hallani lehetett az Inter érdeklődéséről, a City sem lenne meglepő, de a PSG is feltűnhet a színen. Állítólag Messi és Guardiola már egyeztetett, aki a Cityvel a temérdek elköltött pénz ellenére sem jutott be a BL-ben a négyig sem, a Monaco is búcsúztatta már őket, most éppen a Lyon.
Kellene azonban egy olyan cél, és egy olyan hiteles személyiség, akiben megbízik, és aki még tudja motiválni, és nem utolsósorban be tudja illeszteni a játékát egy csapatba. Hogy ismét azt a Messit láthassuk, aki a jobbhátvéd pozíciójában akasztja meg az ellenfél támadását, és nem azt a Messit, aki csak sétál fejét lehajtva a felezővonalon.
A Barcelona korábbi klasszisai többnyire nem váltak el szépen, Kubala László, akiről még a stadiont is el akarták nevezni, elkövette azt, ami a legnagyobb arculcsapás: a nagy rivális Espanyolhoz igazolt át 10 sikeres szezon után. Kubala már 34 éves volt, a szobra ott áll a stadion mellett, de a búcsúja nem sikerült valami szépre. Ahogy a szintén ikonná váló holland Johann Cruyff is eljött, a kameruni Eto'o pedig úgy váltott klubot 2009-ben öt év után, hogy egy év múlva már az Interrel ünnepelhetett.
Voltak a Barcelonának sikertelen évei, évtizedei, most egy olyan újjáépítés kezdődik, ami nem lesz rövid, mert az akadémiáról most nem jönnek olyan nagy számban a tehetségek, ahogy korábban. Valószínűleg az akadémián is időszerű egy újratervezés.
A Manchester United vagy a Milan jó példa, hogy tűntek el topklubok az előző években, és milyen nehéz visszaverekedni magukat a legmagasabb szintre.
(Borítókép: Lionel Messi az FC Barcelona - Bayern München mérkőzésen Liszabonban 2020. augusztus 14-én. Fotó: Manu Fernandez/Pool via Getty Images Hungary)