A felnőtt és a korosztályos válogatottakat átvette a német szakmai vonal, Szélesi Zoltán (U17) az egyetlen kivétel. A legutóbbi bajnokság első négy helyezett csapatát külföldiek vezetik. A Vasas akadémiáján ugyancsak külföldi vezető van, a Fradi utánpótlásának irányítására Dortmundból hoztak embert. Mi jut még ezek után a hazájában is kitaszított magyar futballszakmának? Felcsúton kívül, persze.
Már az 1986-os vb előtt is érték megalázó vereségek, kínos döntetlenek a magyar futballválogatottat, de azóta folyamatosan szaporodnak. Mivel az U18-as válogatott nemrég játszott már döntetlen Gibraltáron, nem úgy tűnik, hogy gyorsan vége lesz ennek a szériának. Kivált, mert nem látszanak azok az edzők, akik utánpótláskorban megfelelően tudnák felkészíteni a játékosokat.
Kínában az elmúlt években elképesztő pénzek mozognak a futball körül. Nemcsak a hazai bajnokságba importált játékosokról van szó, hanem a kínaiak által a világ számos pontján a futballba fektetett összegekről.
Ezt vizsgálta egy befektetési tanácsadással foglalkozó cég, a ThinkingLinking is.
Hiába nyeri meg valószínűleg következő Aranylabdáját is Cristiano Ronaldo, a svájci futballkutató intézet, a CIES legértékesebb játékosokat felsoroló listáján még a legjobb tízben sincs. A Barcelona-futballista Neymar áll az élen.
Az andorrai válogatott úgy verte meg péntek este a magyar válogatottat világbajnoki selejtezőt, hogy valószínűtlenül kevés sikeres passzuk volt a mérkőzésen, szúrta ki az NSO.
Miután szerb újságok megírták, hogy a Videoton új edzője, Marko Nikolics évi 800 ezer eurót, azaz hozzávetőleg 250 millió forintotfog keresni, egyre több információt lehet megtudni arról, milyen keresetek vannak az NB I.-ben. Csütörtökön a Sport Plusz és a Blikk is a magyar játékosok fizetéseivel foglalkozik, persze azzal együtt, hogy mindezek csak találgatások, és névtelen informátoroktól származnak, a klubok ugyanis titkolóznak, ahogy maguk az érintettek is.
Itt van mindjárt Priskin Tamás, aki a Slovantól érkezik vissza a magyar bajnokságba, a Sport Plusz az Origóra hivatkozva azt írja, hogy Priskinnek 20 ezer eurós ajánlatával az ETO nem tudott versenyezni, ami már hozzávetőleges képet ad, mennyi az annyi.
A lap szerint amúgy a Ferencvárostól távozó Dilaver és Djuricin egyaránt havi 5,4 milliót keresett, a lengyel Nalepa 4,2 milliót vihetett haza, így távozásukkal a felszabadult béralapból Priskinnek 8 milliót fizetnek. Ez annyi, mint Gera Zoltán pénze.
A labdarúgás statisztikáival foglalkozó svájci intézet, a CIES legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy Európa 27 legerősebb bajnokságából melyik volt a legstabilabb csapat. Azt vizsgálták, hogy a legtöbbször kezdőbe nevezett játékosok a csapat összes játékpercének hány százalékát töltötték a pályán. A Chelsea az első, Jose Mourinho viszont más taktikát választott, folyamatosan változó kezdőcsapatával a Manchester United csak a legutolsó 50-be került, van magyar a legjobbak között.
Példaértékű gyűjtést közölt az utanpotlassport.hu , azt számolták ki, hány 21 év alatti játékos játszott az előző NB I-es szezonban.
Az már megszokhattuk, hogy Cristiano Ronaldo előbb-utóbb mindenféle rekordot átír, akár klubszinten, akár a portugál válogatottban. A szombati Bajnokok Ligájában is újabb csúcsra ért, emiatt is érdemes megnézni az MTI statisztikai összesítőjét.
Szombat este Cardiff-ban a Real Madrid és a Juventus játssza a Bajnokok Ligája döntőjét. Most nem a esélyeket latolgatjuk, hanem olyan statisztikailag érdekes dolgokra hívjuk fel a figyelmet, amely nem feltétlen befolyásolja majd a végeredményt, de fontos tényező lehet.
Véget értek az európai futballbajnokságok, s bár a Bajnokok Ligája döntője szombaton lesz, de a főleg az elittől távolabb álló csapatok már azt figyelik és számolgatják, kiket kaphatnak majd a június 19-i sorsoláson, amikor a Bajnokok Ligája és az Európa Liga első két selejtező körét sorsolják majd ki.
A cím egy igazi kvízkérdés, ami lehetőséget is teremt egy kis időutazásra. Tanulságos táblázatokat mutatunk.
A CIES, a futball statisztikáival foglalkozó központ legújabb kutatásában az igazi futballsztahanovistákkal foglalkozik. Az öt legerősebb ligában szereplő játékosokat állította sorba azt vizsgálva, hogy 2016. július 1-je óta ki játszotta legtöbb meccset és ki töltötte a legtöbb időt a pályán.
A Bundesligában már korábban eldőlt, hogy a bajnoki arany ezúttal is a Bayerné, a hétvégén az is nyilvánvaló vált, hogy a Lipcse jön be második helyre, és ha az UEFA áldását adja, jövőre ott lesz a Bajnokok Ligája főtábláján.
A nemzetközileg akkreditált laborok tavalyelőtt 229 412 mintát analizáltak, ezek közül 2522 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt, a legtöbb doppingvétséget pedig a testépítők követték el, írja az MTI.
A bajnoki címért harcoló Videoton a 10 idei bajnoki fordulóban 17 gólt lőtt. Váratlan pontvesztései miatt nem vezeti a bajnokságot. Ugyan jobb a gólaránya, mint az ugyancsak 53 pontos Honvédnak, mivel a kiírás szerint azonban a győztes meccsek számítanak pontazonosságnál, a második helyre szorultak.
A Sporting csatára, Bas Dost a hétvégén mesterhármast ért el a portugál bajnokságban a Braga ellen, ezzel pedig Messi után ő a második, aki az idei bajnoki szezonban átlépte a 30 gólos határt. Messi 33 gólját egyelőre nem érte el, de 31 góljával most már lőtávolban van a holland csatár.
A holland nem a semmiből jött, bár tavaly csak 8 gólig jutott a Bundesligában, két éve a Wolfsburg vele szárnyalt, a bajnokságban pedig 16 góljával a 4. helyen végzett a Bundesliga góllövőlistáján.
Az idei éve kegyetlen, főleg a tavasz: a legutóbbi 9 meccsén 16 gólt szerzett, és ebbe három mesterhármas és egy mesternégyes is belefért. A portugál bajnokságból még három forduló van hátra, és ha így folytatja, akár meg is előzheti Messit.
A Marca a Clasicóról közölt statisztikát, ebben azt szedte össze, melyik játékos, mennyit futott vasárnap este - és milyen tempóban -, amikor a Bernabeu stadionban 3-2-re verte a Barcelona a Real Madridot.
Lionel Messi 15 másodperccel a vége előtt lőtte a győztes gólt, ez volt a második találata.
A kimutatásból tökéletesen látszik, aki 90 percig a pályán volt, azok közül Messi futott a legkevesebbet. Az is szembetűnő, hogy Sergi Roberto volt az egyetlen, aki 12 kilométer fölé jutott, ettől még elismerésre méltó és emlékezetes sprintet vágott ki a harmadik katalán gól előtt.
Messinek 8,19 kilométer volt a lábában, jól szervezte a játékot a középpályáról, amikor pedig kimozdult, és előre ment, a második hullámban érkezve kétszer is eredményes volt.
A rangsorban azért Piqué szerepel az élen, mert ő futott a leggyorsabban. Ronaldo azért második, mert nála csak a védő volt gyorsabb. A második Barca-gól szerzője, a horvát Rakitic mozgott a legstatikusabban, ezért áll utolsó helyen.
A táblázat azt is előrejelzi, mi várható Messitől a szezon hátralévő részében - kevés, viszont annál hatékonyabb futás -, de akár a következő szezonokban is.
A Barca egyébként összességében 105 kilométert futott, a Real megállt 98-nál. Ez azért érdekes, mert óriási tempó volt, és renegeteg kapuralövés, 40-szer lőttek kapura.
Viszonyításként: Dárdai Pál Herthája 120 kilométer körül szokott futni a Budanesligában.
A hétvégén a magyar televíziózás történetében először a közszolgálati tévé egy szlovák bajnoki meccset adott. A DAC-Slovan-találkozót 1-0-ra a dunaszerdahelyiek nyerték, és a magyar tévének feltehetően azért estet a választása a meccsre, mert mindkét csapatban játszik egy-egy magyar, a hazaiaknál Vida Krisztofert a 90. percben cserélték le, Priskin végigjátszotta a meccset.
Az MTVA közleménye szerint a mérkőzést „79 ezer fő követte végig" a tévé képernyőjén. Hogy legyen viszonyítási alapja az olvasónak, mutatjuk, más meccseket mennyien néztek ugyanaznap: Videoton-Vasas 152 ezer, FTC-DVTK 227 ezer, és azt is iderakom, hogy például a Hertha BSC berlini stadionja, az Olimpiai Stadion 76 ezer fő befogadására alkalmas.
Hogy megérte-e ezt a meccset közvetíteni, mennyibe került, lesz-e folytatása, arról megkérdeztük az MTVA-t, amint válaszolnak, bővítjük a cikket.
Kis híján 19 milliárd forintot fizet az MTVA a magyar bajnoki meccsek közvetítéséért a következő öt évben, írja a Sportbiznisz blog.
A blog által bemutatott adatok szerint „2016/2017-es magyar labdarúgó bajnoki évad közvetítési jogdíja még 7 százalékkal nőtt is az előző évihez képest”, hiszen a „korábbi 3,54 milliárd forintos évadonkénti díj 3,796 milliárd forintra nőtt”.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap és a Magyar Labdarúgó Szövetség tavaly nyáron életbe lépett új szerződése értelmében a jogokat a köztévé a 2020/2021-es idény végéig kapta meg. Legutóbb 2012.-ben szerződtek, ez járt le 2016-ban, amivel együtt, az egész tíz éves időszakot nézve az MTVA több, mint 32,5 milliárd forintot fizet a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a bajnoki labdarúgó mérkőzések közvetítéséért. (Ebbe beletartoznak nemcsak az NB I., hanem az NB II. és alacsonyabb osztályú meccsek is, továbbá kupameccsek, női futballmeccsek, futsal és a strandfoci is. De nem tartoznak bele a férfi és női válogatott tétmeccsei, ezekért az MTVA-nak az UEFA-nak illetve a FIFA-nak külön fizet).
A meglepő ebben, hogy a szerződés az összes bajnoki meccsre vonatkozik, ennek ellenére a köztévén csupán két meccs látható a hatból, a blog szerint ez az MLSZ azon igénye miatt alakult így, hogy az emberek ahelyett, hogy otthon megnézik a tévében, inkább menjenek ki a stadionba.
Az előzmények röviden összefoglalva
A magyar csapatok nem töltenek be számottevő szerepet az európai klubfutballban. Ennek okai között lehet az is, hogy a három magyar topcsapat, a Debrecen, a Videoton és a Ferencváros is bekerült a legöregebb játékosállománnyal rendelkező klubok rutinos csoportjába. A CIES, a futballtudományokkal foglalkozó svájci intézet most a kontinens 31 bajnokságában szereplő játékosok átlagéletkorával foglalkozott.
Izgalmas tanulmányt közölt az UEFA az európai klubfutball jelenlegi állapotáról. A 130 oldalas anyagból többek között kiderül, hogy az egyes országokban, így Magyarországon is mekkora üzlet a futball, mennyi pénzből és hogyan gazdálkodnak a klubok, milyen fizetések mellett mekkora bevételekre tesznek szert, illetve mennyire vonzó a sportág a meccsre kijáró nézőknek és a tévétársaságoknak. Szó van benne klubokról, játékosokról és edzőkről is. Az általános megállapításokat összevetettük a speciális magyarországi viszonyokkal, és magyarázatot kaptunk néhány furcsaságra.
Általánosan elmondható, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett, az 1996-os állapotokhoz képest 9,3 százalékkal lett magasabb az európai klubok bevétele. A
míg a többi 700 kb. 500 millió eurós árbevétel-növekedést könyvelhet el.
Az UEFA szerint Magyarországon a tavalyi növekedés közel tízszázalékos volt, Szlovákiában viszont csökkentek a bevételek. A cseheknél, az osztrákoknál és a szlovénoknál tízszázalékos mínuszt mutat az eredmény, nálunk viszont 5,5 millió euróval, 87 millióra nőtt. Ebben benne vannak az államtól érkező tőkeinjekciók, például a Fradi tavaly év végi 700 millió forintos támogatása is.
A legnagyobb növekedés az angol bajnokságban volt, ahol 220 millió euróval már 4,4 milliárd euró fölé emelkedtek a klubok bevételei. 54 európai nemzetből 13 viszont nem tudott növekedést produkálni 2014 óta.
A jelentés arra is kitér, hogy kik és miből tartják el a klubokat, honnan származnak a bevételek. Nagy általánosságban hat forrásból, amelyek mértéke bajnokságról bajnokságra jelentősen változik:
Magyarországon eltolódnak az arányok, és főleg a szponzorációk és taós pénzek adják a klubok jelentős bevételét. A tanulmány nem említi a játékos-adásvételből származó bevételeket, de az elmúlt év 3,4 milliárd eurós bruttó eredménye általánosan a klubok teljes költségvetésének 20 százalékát teszi ki.
A tévés bevételeknél az NB I. a top 20-ban sincs, a legtöbb pénz Angliában van, 2,16 milliárd eurót ér a közvetítés, ami a klubok költségvetésének közel a felét fedezi. Érdekesség, hogy Oroszországban hiába nőtt 143 százalékkal 33 millió euróra, ez a büdzsé mindössze 5 százalékát finanszírozza. Arról, hogy az UEFA-tól származó bevételekben se kerüljünk a legjobbak közé, kupacsapataink gondoskodtak kritikán aluli szereplésükkel. Innen a spanyolok, olaszok, németek, angolok szakítanak a legtöbbet, de a fehéroroszoknál is innen érkezik a klubok költségvetésének a fele (a BATE Boriszov évek óta tartó jó szereplése miatt is).
A belépőjegyek és bérletek értékesítése szintén csak csekély hányadát teszi ki a költségvetésnek, mivel nálunk néző is alig akad, így itt sem lehetnek top 20-as álmaink. Nem úgy, mint Skóciában (a bevételek 37%-a), illetve Svájcban (34%).
Magyarországon fejlettebbnek tűnik a szponzoráció és bőven vannak kereskedelmi bevételek, ebben hazánk bekerült a legjobb húszba. A tanulmány szerint 31 millió euró érkezik a magyar futballba + tao, ugye. Ez azt is jelentené, hogy klubonként 2,5 millió euró, azaz 775 millió forintos összeg érkezik, amely átlagban a klubok büdzséjének 46 százalékát fedezi, mint az alább látható. Azonban itthon hatalmasak az eltérések.
Érdekes, hogy a transzferdíjakból származó bevételek alapján a topországok mellett olyanok is feltűnnek a legjobb húszban, mint Ukrajna, Horvátország, Szerbia és Csehország.
Nem véletlen, hiszen a térségünk több országa képes olyan minőségi futballexportra, amelyre nálunk csak elvétve van példa. Ha megnézzük, hogy a környező országokból hányan szerepelnek topligás bajnokságokban, elkeserítő képet kapunk. Ez a friss állapot:
| Premier League | Bundesliga | La Liga | Serie A | Ligue 1 | Összesen | |
| MAGYAR | 1 | 2 | - | 3 | 1 | 7 |
| cseh | 1 | 5 | - | 5 | 2 | 13 |
| horvát | 1 | 8 | 7 | 17 | 3 | 36 |
| lengyel | 4 | 6 | 1 | 8 | 6 | 25 |
| osztrák | 6 | 18 | - | 1 | - | 25 |
| román | 2 | - | 2 | 8 | - | 12 |
| szerb | 6 | 9 | 6 | 13 | 6 | 40 |
| szlovák | 1 | 4 | - | 4 | 1 | 10 |
| szlovén | - | 3 | 2 | 7 | 1 | 13 |
| ukrán | - | 5 | 3 | - | - | 8 |
| 22 | 61 | 21 | 66 | 20 |
Hét futballistánk szerepel az öt legnagyobb európai bajnokságban, Huszti Szabolcs a télen a Bundesligát adta fel Kínáért cserébe. Ezen a téren csak az ukránokkal vagyunk partiban, de az ukránoknak egy lényegesen gazdagabb (272,9 millió eurót érő játékoskerete, 46 légiósa, szemben a magyar 85,15 millióval 96 légióssal) bajnokságuk van. A szerb és a horvát futball összesen 76 játékost exportál a top ötbe.
A bevételek összességét tekintve, a tanulmány szerint Magyarország a 22. helyen áll 67 millió euróval, azaz 20,77 milliárd forinttal. A teljes bevétel 9 százalékát a átigazolási díjak teszik ki, 5 százalékát a televíziós jogdíjak adják,
Az egyéb bevételeket a tanulmány meg nem nevezhető támogatásként magyaráz, mint például a központi költségvetés terhére utalt összegek. Ez a kimutatás szerint majdnem 9 milliárd forintnak felel meg. Költségvetésben így verjük a cseheket, a horvátokat, a bolgárokat, szlovákokat, szerbeket és a szlovénokat is.
Amíg Angliában 2,69 milliárd eurót, a németeknél 1,251 milliárdot, az olaszoknál és a spanyoloknál is hasonló összeget fizetnek ki a klubok különböző bérekre, addig Magyarország a 24. helyen áll ezen a listán 42 millió euróval, azaz 13 milliárd forinttal, ez klubokra lebontva 3,5 millió eurót, vagyis valamivel több mint egymilliárd forintot jelent, játékosra is lebontva évi 43,4 millió forintra jön ki. Persze itt is hatalmasak az eltérések.
A fizetések a klubok büdzséjének a 62 százalékát teszi ki, és a növekedés hétszázalékos az elmúlt időszakhoz képest.
A magyar bérek messze verik a térség többi országát, egyedül a horvátoknál körülbelül ugyanennyi. Ha hinni lehet a kimutatásnak, akkor a bolgároknál feleennyit, de a cseheknél, szerbeknél, szlovákoknál is jóval kevesebbet keresnek a futballisták. A szerb és a horvát klubok a büdzséjük nagy részét a játékosok fizetésére költik. Az első számsor a teljes bevétel hányada (%), majd az ország neve után a növekedés, az egész ligára vonatkozó összes összeg, végül egy klub átlagértéke következik.
Azért érdekes megnézni, hogy a topklubok közül melyeknél keresik a legtöbbet. Nem meglepő, hogy a Barcelona és a Real Madrid vezeti a sort, egyetlen nem topligásként a Zenit Szentpétervár áll a 17. helyen. Igaz, hogy 11 százalékos csökkenéssel, de még így is 113 milliós évi átlagon.
| Klub | Ország | Összes bér | Növekedés (%) |
Az összköltségvetés %-a | Hányszorosa a ligaátlagnak |
|
| 1 | Barcelona | spanyol | 340 millió | 37 | 61 | 5,5 |
| 2 | Real Madrid | spanyol | 289 millió | 7 | 50 | 4,7 |
| 3 | Chelsea | angol | 284 millió | 23 | 69 | 2,1 |
| 4 | Manchester City | angol | 276 millió | 13 | 60 | 2,1 |
| 5 | Manchester United | angol | 266 millió | 1 | 51 | 2,0 |
| 6 | Paris SG | francia | 255 millió | 9 | 53 | 5,3 |
| 7 | Arsenal | angol | 250 millió | 26 | 56 | 1,9 |
| 8 | Bayern München | német | 236 millió | 9 | 50 | 3,4 |
| 9 | Liverpool | angol | 216 millió | 26 | 56 | 1,6 |
| 10 | Juventus | olasz | 198 millió | 8 | 61 | 3,0 |
A statisztikák szerint az angoloknál és a németeknél a legmagasabbak az üzemeltetési költségek Európában, közel egymilliárd eurót a klubok fenntarthatóságára költenek, a Real Madriddal (199 millió euró), a Bayern Münchennel (185) és a Barcelonával (162) az élen. Az egész kontinensen évente 5513 millió eurót fordítanak eszközökre, létesítményfenntartásra, a meccsnapokon költségekre, értékesítési, kereskedelmi és reklámköltségekre. Magyarország ebben nincs a húszas listán, Kazahsztán viszont igen évi 3 millió euró/klub összeggel.
A pénzügyi fair play 2011-es bevezetéséig Európa legtöbb klubja óriási mínuszokkal zárta az aktuális pénzügyi évet, 2012-re konszolidálódott a helyzet, majd 2013-tól indult el a növekedés. De nem mindenhol: a spanyol, angol, német klubok pluszt, az olaszok, vagy a franciák példátlan mínuszt termelnek még most is. Magyarország 12 csapata közül csak négy mutat profitot, közülük egy húszszázalékosat, a többi nyolc veszteséges, közülük kettő 20 százalék vagy afeletti mínusz mutat.
Magyarországon 121 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez képest a klubok eszközértéke (játékosok értéke, fix eszközök, egyéb eszközök), most 104 millió euró (32 milliárd forint), amely 1,6-szorosa a klubok költségvetésének. A fix eszközökbe számítanak a stadionok is, amelyek közül az NB I.-ben szereplők nagy részének használati joga van, tehát a tulajdonos közvetve közvetlenül az állam. A lényeg, hogy többségüknél a klub mérlege nem tartalmazza a stadionokat, csak azok fenntartási költségeit.
Ha már stadionok, a magyarországi stadionépítési láz az UEFA-tanulmány térképén is kiemelve jelenik meg. Ebben még csak öt új stadion (nyilvánvalóan a tavaly élvonalbelinek számító kluboké) építése, illetve – mint Európa hatodik legnagyobb létesítménye – az új Puskás-stadion megépítése szerepel, ami tényleg kiugró.
Az új stadionokba nézők is kellenek, belőlük azonban elég kevés akad mifelénk. Pedig vannak, akik jó példát mutatnak. Az előző szezon végén összesítve
ebből Angliába és Németországba 55 milliónyian. 2,6 millióval többen jártak meccsre Európában, mint egy évvel ezelőtt, és 14 ligában az elmúlt tíz év legjobb eredményét mutatták.
Abban semmi meglepő nincs, hogy megint a Premier League az első 13 855 180 nézővel, ami 36 461-es átlagnak felel meg, a leglátogatottabb klub adata pedig 75 286. A második a német Bundesliga 1, a harmadik a spanyol bajnokság. A legtöbben az FC Barcelona meccsét látták a helyszínen, átlagban 79 724-en, a sort a Manchester United és a Dortmund folytatja, a fenti adatból nem meglepő, hogy az első tízben a Barcán és a negyedik Real Madridon kívül csak angol és német csapat van.
| Ország | Liga | Csapatok száma |
Meccsek száma |
Összes néző |
Átlag | A legjobb klub |
| ENG | 1 | 20 | 380 | 13 855 180 | 36 461 | 75 286 |
| GER | 1 | 18 | 306 | 13 249 800 | 43 300 | 81 178 |
| ESP | 1 | 20 | 380 | 10 855 840 | 28 568 | 79 724 |
| ENG | 2 | 24 | 552 | 9 578 304 | 17 352 | 29 442 |
| ITA | 1 | 20 | 380 | 8 421 560 | 22 162 | 45 538 |
| FRA | 1 | 20 | 380 | 7 940 480 | 20 896 | 46 160 |
| NED | 1 | 18 | 306 | 5 932 422 | 19 387 | 46 206 |
| GER | 2 | 18 | 306 | 5 864 490 | 19 165 | 30 724 |
| ENG | 3 | 24 | 552 | 3 886 080 | 7040 | 19 889 |
| ESP | 2 | 22 | 462 | 3 542 154 | 7667 | 16 093 |
Van tehát 14 ország, ahol az elmúlt tíz évhez képest a legmagasabb nézőszámokat rögzítették. Ezek: Azerbajdzsán, Csehország, Észtország, Finnország, Írország, Izrael, Észak-Írország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, San Marino, Szlovákia, Szlovénia és Svédország. Nálunk nem.
A 2015/16-os szezonban 2628 volt az NB I. átlag nézőszáma, a Ferencvárosé a legmagasabb 7737-tel, és ott is volt egy meccsen a legtöbb néző (17 489 az Újpest elleni derbin). A bajnokság eddig lejátszott meccsei alapján 3,2 százalékos a csökkenés, és már csak 2544-nél tart az átlag. A legszembetűnőbb a Ferencvárosnál mért 16,7 százalékos visszaesés, de az Újpestnél és a Haladásnál is nagy a zuhanás idén – igaz, utóbbiak azért nem feltétlenül mérvadók, mert a stadionépítések miatt mindkét klub más városban játszotta bajnoki meccseit. (forrás: European Football Statistics)
A 170 milliós európai össznézőszám átlagban 2 611 549 nézővel többet jelent az egy évvel korábbinál. Az alábbi grafika alapján két olyan ország van (Litvánia és Albánia), ahol jelentősen csökkent a nézőszám. Ugyanez a tendencia figyelhető meg további 15 országnál, viszont akad 11 olyan bajnokság, ahol 20 százalék feletti az emelkedés.
A teljes nézőszámot tekintve a svédeknél volt a legmagasabb a növekedés, egy év alatt összesen 678 960 nézővel több jelent meg az Allsvenskan meccseinek lelátóin. Ebben a sorrendben a spanyolok a másodikak, Izrael a harmadik. Elég jelentős csökkenés tapasztalható Franciaországban (514 729), Romániában (214 371) és Ukrajnában (200 410) is.
Essen még szó a tanulmány azon részéről, ahol a játékosokkal foglalkoznak. A legidősebb a török és a holland bajnokság, ahol a játékosok életkora 27,1 év. Tizennégy olyan liga van Európában, ahol 24,5 év átlagéletkor, közülük a legfiatalabb a litván (23,6), a holland (23,8) és az örmény (23,8). A magyar NB I. a középmezőnyben szerepel a 25,6 év átlagéletkorral. Világviszonylatban, az Európán kívüli országokat tekintve Új-Zéland a legfiatalabb 24,1-gyel.
Az egyik legérdekesebb kérdés, amellyel más helyen is foglalkoztunk, az idegenlégiósok helyzete. A tanulmány által vizsgált 30 ligában 162-féle nemzetiségű futballista szerepel. A legnépesebb delegáció még mindig a braziloké, 409 játékosuk játszik a vizsgált 30-ból 25 ligában.
Európában a legnagyobb százalékban a Premier League-ben futballoznak külföldiek. Az összjátékosok 69,2 százaléka légiós, akik 65 különböző országból érkeztek. A listán a ciprusi a második, a belga a harmadik.
Szintén érdekes adat, amikor egy-egy ország futballistái belakják egy másik ország bajnokságát. Ebben évek óta Portugália vezet, hiszen a Liga NOS-ban a brazilok nem is számítanak külföldinek, tavaly 127 brazil játszott a portugál élvonalban, az összes légiós 46 százalékát ők adták. A másodikak a luxemburgi ligában szereplő franciák, majd a szingapúri ligában szereplő japánok, a chilei élvonalban futballozó argentinok, illetve a Skóciába igazolt angolok következnek.
A kimutatás szerint a világon megközelítőleg 30,6 milliárd eurót érnek a játékosok. Európában a piaci érték alapján a Premier League vezet ebben is 4,4 milliárd euróval, a második a spanyol liga (3,225 milliárd), míg az olasz a harmadik (2,575 milliárd). A kiemelt országok másodosztályát is figyelembe véve, a világ top 100 bajnoksága közül
Az UEFA a világ futballpiacának a 82 százalékát birtokolja.
Dél-Amerika a második 8-cal, az ázsiai régió pedig 5 százalékkal a harmadik. A nem európaiak közül Brazília a 8., Argentína a 11., Mexikó a 13. helyen áll. A szinte felrobbanó kínai piac a 16. helyre jött fel.
Amióta a nyereséges cégek a társasági adójukból sport támogatására tudják átcsatornázni a pénzeket, a 24.hu szerint 414 milliárd 937 millió forint támogatást kapott az öt látványcsapatsport.
A pénz „alig 20 százaléka (85,5 milliárd) lett amúgy a sportági szövetségeké, a pénz 80 százaléka a kluboknál kötött ki” –írja a 24.hu, bár az az összeállításból nem derül ki, hogy ezeket a pénzeket aztán el is költötték-e.
Az öt látvány csapatsportág a futball, a kézilabda, a kosárlabda, a hoki és a vízilabda. A törvény szerint ők a szövetségektől projektekre kérhetik a támogatást, ezeket a szövetségek engedélyezik. De hogy később mi az, ami meg is valósul a tervből, mi a pénzek további sorsa, az homályzóna, senki nem tudja a gyakorlatban az összes projektet ellenőrizni, mert bár a szövetségek próbálkoznak, erre nincs kapacitásuk.
Újabb statisztikai összefoglalóval jelentkezett a CIES, a svájci Neuchatelben székelő sporttudományi központ. Legfrissebb kutatásukban azt vizsgálták, hogy az öt legnagyobb európai futballbajnokság csapatai közül melyek azok, amelyek az elmúlt öt évben (2012. március 1-től) a legkevesebb és a legtöbb futballistát küldték pályára.
A labdarúgás statisztikáival foglalkozó svájci intézet, a CIES a legfrissebb anyagában azt vizsgálta, hogy az öt kiemelt bajnokságban szereplők közül kik szerepelnek legtöbb idényen át egy klubban. Francesco Totti abszolút csúcstartó, 24 éve az AS Roma játékosa.
A Manchester United Zlatan Ibrahimovic góljával győzte le a Blackburn Roverst vasárnap az FA Kupa nyolcaddöntőjében. Ez volt a svéd szezonbeli 24. gólja, és a meccs után José Mourinho is elégedetten nyilatkozott.
Főleg a futballal, de kiemelten a brit bajnokságokkal foglalkozó statisztikákat gyártó portál, a statto.com szerint a Manchester United a hétvégi, Watford elleni 2-0-s győzelemmel szerezte meg a Premier League-ben a 2000. pontját. Ehhez eddig 949 meccs 599 győzelme és 203 döntetlenje kellet. Az MU a meccs/pont átlagban is minden idők PL-legjobbja.
Az előző szezonban a Barcelonát lehetett cikizni, mert nem tudnak büntetőket rúgni, volt az idénynek olyan szakasza, mikor 50 százalékosak voltak a tizenegyespontról.
Ebben az idényben másik sztárcsapat, az Atlético Madrid még kínosabb, vasárnap Fernando Torres hibázott, így már kilencből hat kihagyott lövésnél állnak.
A Chelsea már kilenc ponttal vezeti a bajnokságot, bár még 14 forduló van hátra, a vetélytársak eddigi szereplését elnézve nehezen elképzelhető, hogy ezt az előnyt kiengedi a kezéből Antonio Conte csapata.