Nem viccelek, ez egy létező dolog:

A TILT fantázianevű óraszíj azt tudja, hogy vezetés közben  – elsősorban 10-2 kormányfogásnál – az Apple Watch kijelzője vízszintes pozícióban leledzik viselője látómezőjében. Megkérdeztem a srácot, aki feltehetően nem kevés pénzt fektetett a termék kifejlesztésébe és abba, hogy a CES-en standot béreljen bemutatására, és azt válaszolta, igen, ez a szíj ennyit tud.

Meglátogattam a Lovot nevű robotot, aminek egyetlen képessége, hogy cuki, és hogy arra programozták, hogy szeretetet adjon. Na, ehhez képest odajött, megsimogattam, köszöntem neki, erre sarkonfordul és elgurul. Ennyit a szeretetrobotról. Egyébként tényleg cuki, csak modortalan. 

Talán mégis jól látta a Samsung, hogy szüksége van a világnagy egy elforgatható tévére, mert a CES-en bemutatkozott a párja is, az elforgatható videókat gyűjtő Quibi.

Úgy tűnhet, hogy ez a Tiktok felségterülete, ám a Quibi nem az amatőr bohóckodásokat igyekszik összegyűjteni, hanem Hollywoodnak kínálja tálcán a Turnstyle nevű megjelentési módot, amivel a mobilozókat is el tudják érni.

Olyan nagyágyúkkal szerződött le a Quibi, mint Steven Spielberg és Guillermo del Toro, hogy készítsenek megfelelően felvett rövidfilmeket, és az első egymilliárd dollár tőke elköltése után még egymilliárdot költenének tartalomra. 

Hogy mennyire lesz népszerű a hirdetésekkel havi 5 dolláros, hirdetés nélkül 8 dolláros előfizetés, az a következő hónapokban kiderül.

Wonder Woman-es porszívó, ismétlem, Wonder Woman-es porszívó:

Elvégre hol is kamatoztathatná legjobban szuperképességeit a Csodanő, ha nem a nappaliban, a sörfoltos, szotyihéjas szőnyeggel megküzdve. Remélem, hogy a DC illetékesei, akik jó ötletnek látták az erős nő karakterét odaadni a La Femmina Perfetto vezeték nélküli porszívó arculatához, picit azért szégyellik magukat.

2018-ban kollégánknak volt szerencséje ellátogatni az IBM kvantumszámítógép fejlesztő laboratóriumába, a kaliforniai IBM Q Experience többszereplős platformjának otthont adó Yorktown Heights-i Thomas J. Watson kutatóközpontba. Riportját ezzel zárta:

Az IBM Q-hoz most még egy kisebb lakásnyi szerverterem kell, több vezeték lóg ki belőle, mint a Grateful Dead színpadi hangrendszeréből, a zaja egy betonkeverőt idéz, és egy torpedójáték futtatása a csúcsteljesítménye. Ezek még csak az első, lassú szívdobbanások, de már körvonalazódik, hogy milyen lesz az, amikor mindennél nagyobb sebességre kapcsol, és csak nézhetünk utána.

Az IBM-nek idén is van hagyományos standja a CES-en, de amivel a legnagyobb feltűnést keltette a nagy múltú amerikai cég, hogy kiállították egy jókora vitrinben az IBM Q System One kvantumszámítógépüket. És milyen jól tették! Hiába konyít a kvantumszámítástechnikához legtöbbünk alig valamit, a System One-t elnézve elemi erővel tör föl a vágy, hogy jobban elmerüljünk ebben az obskúrus tudományterületben. A vitrin körüli folyamatos csoportosulásból látszik, hogy micsoda vonzereje van a különleges szerkezetnek, éteri szépsége szinte kivétel nélkül mindenkit megállásra (már-már térdre) kényszerít. Nézzék csak:

A Teracube mégis ezt teszi, és nem őrültek meg. A működésébe belekalkulálták, hogy az emberek időnként összetörik a készüléküket, amit úgy kezelnek, hogy a vevők 40 dollárért beküldhetik a lecserélendő készüléket, és postafordultával küldenek neki egy ugyanolyat. A hibás készüléket megjavítják, és kiküldik valai másnak, aki összetörte a mobilját, és ez így megy körbe-körbe négy éven át.

Teljesen átlagos, középkategóriás mobilról van szó, amit 6,2 colos full HD kijelzővel, 6 GB RAM-mal és 128 GB-os tárhellyel szereltek fel, a hátsó kamera 12, az első 8 megapixeles. Nagyon úgy tűnik, hogy az üzleti modellt az iskolás gyerekekre lőtték be, akiknek nem életbevágó egy csúcskategóriás készülék, de mobil nélkül nem tudnak létezni.

A MineLab egy egész arzenál fémkeresőbottal érkezett Las Vegasba, hogy a szerencsejátékok helyett a több sikerrel kecsegtető fémkeresőzés világával ismertesse meg a CES látogatóit.

Az egyik fő újdonságuk, hogy a professzionális fémdetektorok mellett forgalmaznak kicsi, könnyű, összecsukható fémkeresőt is, többféle detektálási mélységgel. A pár mozdulattal kinyitható, okostelefonnal összepárosítható eszközzel maradandó élmény lehet egy-egy unalmas tengerparti nyaralás, de talán régészek is jó hasznát vehetik a feltárások során. Magyarországon persze szigorú szabályok vonatkoznak az ilyen eszközök használatára, szóval ne rohanjanak azonnal a webshopba bankkártyát lobogtatva.

Dél-Koreai okos horgászsegédeszköz Szily Lacinak, amivel egyszerre lehet a hal súlyát és hosszát lemérni. A cég neve: Halasz, LOL. A Kickstarteren elindított projekt oldalán még írják is, hogy a szó magyarul mit jelent, ám ugyanott az is látszik, hogy nincs a fejlesztőcsapatban egyetlen magyar sem, így még rejtélyesebb, hogy miért választották ezt a márkanevet.

A Pixar rajzolói szoktak olyan lényeket tervezni, mint amit az Y-Brush fogkefeként szeretne eladni. Ez a furcsa szerkezet a 10 másodperces fogkefe, amely egyszerre sikálja le az összes fogunkról a lepedéket, nagyjából úgy, hogy az elektromos fogkefék szokták: egy motor rezgeti a sörtéket.

Márciusban kerül a boltokba, áfástul várhatóan több mint negyvenezer forintért, amivel a legmodernebb elektromos fogkefék középmezőnyében foglal helyet. A gyártó azt mondja hogy háromezer fős kutatásban tesztelték, hogy van-e létjogosutsága a gyorsfogkefének, és ezután döntöttek úgy, hogy piacra dobják.

Nem csak amiatt, mert a L'Oreal Perso nevű sminkadagolója még csak mutatóban működik, de úgy alapjaiban is izgalmas kérdés, hogy 

Pedig a Perso elvileg ezt csinálja, majd ennek megfelelően keveri ki a színeket és adagolja a sminket. Ami persze csak akkor bosszantó, ha az alapozóval elég nagyvonalúan bántam az elején, aztán nem marad az arcom másik felére. És ez a módszer még egyáltalán nem gátolja meg azt, hogy továbbra is rosszul fessem ki a számat vagy nem tökéletes helyre kenjek alapozót. 

Egyelőre annyit tudni, hogy a L'oreal valamelyik almárkájánál bukkan majd fel, de hogy mikor és mennyiért, azt még nem árulták el. Abból kiindulva, hogy nem mutatták meg az eszköz belsejét sem, és ki se lehetett próbálni, így arra tippelek, hogy a műanyag borításon kívül még semmi sincs igazán kész. 

A CES évről évre megmutatja, hol tartanak a világban a robotikai fejlesztések, sőt, mondhatni a rendezvény egyik fő profilja a robotseregszemle. Rengeteg köztük az aranyos, az okos, az ügyes, a menő, ezért nehéz közülük jó szívvel kiemelni akár csak hármat is, hogy azt mondanánk, ezek a legjobbak. Azért csak jöjjön most három Las Vegas-ban bemutatott droid, hátha olvasóink ezeket keresték.

Ő itt egy Knightscope. Kissé marcona – végülis milyen legyen egy szekus robot –, de azárt joviális, enyhén pocakos csendőr benyomását kelti, olyan biztonsági őrét, aki plázában sétálgatva tartja szemmel a renitens vásárlókat. 

A tájékozódásban lézeres letapogató radar segíti, sajnos épp le volt merülve szegény, így nem láthattuk működés közben. Reméljük, azért nem megy el az életkedve, mint pár évvel ezelőtt kollégájának:

 Az LG pincérrobotja fess, de kissé visszahúzódó, már-már félénk alaknak tűnik, miközben szerényen  háttérbe húzódva a bemutatóra vár, aztán persze, amikor dolog van, sürög-forog, mint akinek fizetnek érte. Tényleg, amikor már mindenütt robotok szolgálják majd az embereket, a robotszakszervezet fog fizetésért, hétvégi pótlékért, fizetett szabadságért, szülési szabadságért küzdeni?

A moduláris ClicBotok rendhagyó formájukkal kígyóztak be szívünkbe:

Az összepattintható részekből álló, tetszés szerint különféle funkciójú elemekkel bővíthető robotokat láttuk táncolni és dalolászni, ami épp elég volt ahhoz, hogy megkedveljük őket.

Általában a csecsemők elég jól vannak kitalálva, hangos üvöltéssel küldenek értesítést a szülő felé, ha valami nem jó. A szülő pedig tudja, hogy vagy éhes, vagy álmos, vagy tele van a pelenkája vagy valami nagyon nem tetszik neki. Utóbbi szokott nagyobb gondot okozni, mégis az előbbiekre talált megoldást a Pampers a pelenkaokosítójával. 

A kis szenzor egy kamerával együtt bébiőrként üzemel, a kamera az elég konzervatív módon annyit tud, hogy képet rögzít és mutat, a pelenka szenzor pedig naplózza, hogy mennyit aludt a gyerek, és egy nap hányszor és milyen okokból, egészen pontosan mikor cseréltek a szülők pelenkát. Manuálisan be lehet vinni az etetési időket is, aztán évekkel később meg lehet azzal szivatni a gyereket a barátai előtt, hogy 

A környezetbarát, autómentes élet egyik alapfeltétele, hogy ne nekünk kelljen a boltba rohangálni, hanem a termékek jöjjenek házhoz, ám ezzel is csak a baj van. A kereskedőt nem érdekli, hogy mikor vagyunk otthon, a futár nem az ígért időpontban jön, és még sorolhatnám.

A házhoz szállítás akkor jó, ha nincs ránk szükség. Ehhez mutatott be a Yale (egy közel kétszáz éves cég) a CES-en egy digitális zárral felszerelt dobozt, amiben megvár minket a cucc, és akkor visszük be a lakásba, amikor ráérünk és kedvünk van hozzá.

A képen látható doboz főleg a kertes házakba való, ahol elfér a bejárat közelében. Ott lehet hagyni nyitott zárral, érzékeli, amikor felnyitják, és ezt követően az első lecsukódás után bezár. Ha több csomagot várunk, távolról manuálisan újra ki tudjuk nyitni. Belülről gombbal is nyitható, nehogy baj legyen, ha a gyerek bújócskázás közben belemászik.

Aki nem fél a sátánista szertartásoktól és jógával idézi meg  gonosz szellemeket, annak fontos, hogy mindezt a lehető legmegfelelőbb testtartásban tegye, a teherbírásának megfelelőnek, kellő ideig tartson ki egy mozdulatot, helyesen lélegezzen, és megfelelő helyen legyen a testsúlya, különben nem jön a gonosz  nem tesz jót az egészségének. A nagy jógatermekben lehet, nincs ideje az oktatónak, hogy mindenkire ugyanúgy figyeljen,  vagy valakinek hektikusan van csak ideje gyakorolni, esetleg kényelmetlenül érzi magát kezdőként  egy összeszokott csoportban, vagy fél a jógadémonoktól.

Na erre jó az okos jógamatrac, ami a képzettségi szintnek megfelelő feladatokat mutat, majd egyre nehezíti őket, figyelmeztet ha rossz a testtartás vagy rossz helyen van a testsúly, profi oktatók gyakorlatsorait lehet végigcsinálni, és akinek hiányzik, így is lehet egy közösség tagja, csak éppen vituálisan.  Elsőre sokkal jobbnak tűnik, mintha mindenfajta kontroll nélkül kezdene hozzá az ember az otthoni aszánáknak, és olcsóbban is jön ki mint egy éves bérlet főleg, hogy most éppen 60 ezer forint környékén lehet megvenni. 

Elég komoly feltűnést keltett a CES-en a dél-koreai techóriás hamarosan boltokba kerülő "testtartásjavító és motiváló rendszere". A GEMS egy olyan egyszerű erőrásegítéses exoszkeleton, ami egyrészt az otthoni testmozgásban lehet a felhasználók segítségére, másrészt a már nehezen mozgó időseknek, mozgáskorlátozottaknak jelenthet sokat.

Exoszkeletont más cégek is hoztak a Las Vegas-i showra, mind közül a pálmát a Delta légitársaság és Sarcos nevű cég Guardian XO prototípusa vitte. A szerkezet bemutatóját látva egyértelmű, hogy nagyon közel vagyunk A bolygó neve: Halál című sci-fi-klasszikusban látott belebújós munkagéphez.

A szerkezetet bemutató 51 éves cégvezető szerint a Guardian XO hatalmas fejlődést jelent a nehéz, rendkívül megterhelő fizikai munkák szempontjából: minden szempontból kíméli a dolgozót, akinek naponta több tucatszor kellene súlyos terheket mozgatni munkahelyén. Az exoszkeleton használata könnyed, tökéletesen követi viselője mozgását, hamar magától értetődővé válik benne, hogy milyen feladatokat hogyan lehet vele elvégezni.

A Prinkert azoknak találták ki, akik mindig is kacérkodtak a tetoválásokkal, de sosem voltak elég bátrak és határozottak, hogy elköteleződjenek egy-egy (vagy sok) életre szóló rajz, minta mellett, és nem utolsó sorban szeretik a változatosságot.

Az appal összekötött kütyü nem tud kevesebbet, mint az általunk kiválasztott – sőt, általunk föltöltött – színes vagy egyszínű képet egy szempillantás alatt a bőrünkre nyomtatni. A fixálóval lefújt ábra pár perc után megmarad, nehezen lehet letörölni, csak szappanos lemosással távolítható el, illetve pár nap alatt lekopik magától. Az enyém így nézett ki fürdés előtt és után:

A mai napom egy részét a legizgalmasabb szépségápolási újdonságoknak szentelem, és kiderül, hogy milyen az, ha ionpermettel kezelik a hajam, alapozót nyomtatnak, hogy egyenletesebb legyen a bőröm, ha személyre szabottan kikeverik a sminket, vagy ha egy nyomtatóra bízom a körömápolást. 

Bár minden önmegvalósító kiadvány azzal kezdi, hogy a boldog élet titka, ha az ember távoltartja magát a negatív dolgoktól, az Ible szerint pont az a jó, ha negatív ionokból álló felhőben létezünk. Ehhez készítettek, egy nagyon furcsa nyakpántot, és bár én az égvilágon semmit nem éreztem, de állítólag tisztára pucolta körülöttem a levegőt, és ennek sokkal jobban örültem volna, ha 

• allergiás vagyok
• cigiznek a közelben
• ázott kutya ólálkodik 
• vagy büdös emberek
• vagy az összes egyszerre

Mivel ezek közül egyik sem volt jelen, és mikor az ujjamat az ionkifújó helyre helyeztem, akkor sem éreztem semmit, így kénytelen vagyok elhinni, hogy valóban sokkal jobb volt nekem, mint előtte, még a végén kiderülne, hogy tényleg negatív felhőbe kerültem. 

Las Vegasban néhány helyen még fennmaradt a karácsonyi dekoráció egy része, de a legtöbb szálloda már a kínai újév tematikájában dekorál. 

De olyan kihívó testhelyzetű dekorációt, mint az MGM Grandban, nem láttunk máshol. Mondjuk, ami Vegasban történik, az Vegasban marad, házasodni is lehet, szóval talán belefér a pucsító panda, és a szétdobott combú panda is a dekorba. 

Amikor felfogtam, hogy a PawáMini nevű termék valójában micsoda, legszívesebben bioetanollal töltött molotov koktélt dobtam volna a gyártó kínai cég standjára. A jellegtelen stand mellett minden további nélkül elhaladtam volna, ha az ott dolgozó egyik alkalmazott elém lépve kezembe nem nyom egy kis tasakot.

Kérdezem, hogy mi ez? Mondja: telefontöltő. "Egyszer használatos. Lemerült a telefon? Csomag kibont, töltő kivesz, telefonra rádug, akár 75 százalékot rátölt." "És aztán mi a teendő vele, újrahasznosítható?" – kérdem ekkor már kissé aggódva. "Persze, persze! A külseje biológiailag lebomló anyagból van, és a belül lévő lítium-akkumulátort a megfelelő szelektív gyűjtőbe lehet dobni."

Így néz ki a dolog:

Képzelem használat után hány okostelefon-használó veszi a fáradságot, hogy szétbontsa ezt a vackot (próbáltam, puszta kézzel nem megy), majd részeit (nemcsak lemerült lítium-elem, de van benne elektronikai hulladék is, LED, miegymás) a megfelelő szelektív kukákba helyezze, a Föld jövőjét szem előtt tartva, ahelyett, hogy kihajítaná az első szemetesbe, vagy ha épp kiránduláson érte a tragikus lemerülés, csak lazán a bokor alá ívelve szabadulna meg tőle.

Ha még ez sem lett volna elég, a termék ordas nagy becsapás. Kipróbáltam, 20 százalékot tudott tölteni a merülőben lévő telefonomon. Most itt van előttem a már semmire sem jó, gyakorlatilag reciklálhatatlan elem, a műanyagbevonatú alutasakja, és úgy érzem magam, mintha egy hordó nyersolajat öntöttem volna egy csapat bébifókára.

Szóval van egy termék, aminek gyártói azt gondolták, hogy a lemerülő telefonhoz egy vacak eldobható akksit gyártani jó ötlet, hogy egy ilyen végtelenül környezetszennyező terméknek 2020-ban lehet létjogosultsága. Önök szerint?

A Juno olyan találmány, aminek az alapötlete valószínűleg már mindenkinek megfordult a fejében egy buli előtt, vagyis hogy kéne egy gép, amivel gyorsan le lehetne hűteni néhány sört. Aztán ennyiben is maradt a vilgmegváltó gondolat, de aztán jött egy cég, ami megcsinálta. 

Ezt  képzavart nem én találtam ki, hanem ők mondták magukról. Szobahőmérsékletről dobozos kólát egy perc alatt, sört nagyjából két perc alatt, egy üveg bort pedg olyan öt perc alatt hűt le, a borkedvelőket megnyugtatjuk, hogy be lehet állítani a kívánt hőmérsékletet. 

De hogy ne csak alkoholokról essen szó,  gyakorlatilag azonnal lehet forró teából jeges teát csinálni vagy ugyanez a helyzet a jeges kávéval is. 

Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóirodája is képviselteti magát a CES-en, igaz, nem kisváros méretű standdal, mint mondjuk a Samsung, hanem csak két asztallal, meg pár szórólappal, poszterrel, és 2-3 kiberbiztonságról lelkesen magyarázó ügynökkel.

A képen bal szélen látható két plakát arra figyelmeztet, hogy mennyire fontos nemzetbiztonsági szempontból is az internetes védekezés, az erős jelszavak használata. A nem kicsit háborús hangvételű poszterek – "Az ellenség ismeri a default jelszavadat" – leginkább a II. világháború idején divatos pletykaellenes propagandaplakátokat juttathatják eszünkbe.

Egy hete járjuk Las Vegasban a CES hatalmas területét, és tucatnyi cikkben foglaltuk össze, hogy mivel készültek a világ vezető elektronikai cégei 2020-ra. Eseménydús évet zártunk, amelynek a globális klímakatasztrófa és az amerikai-kínai kereskedelmi háború voltak a legfontosabb témái, és ezek itt-ott visszaköszöntek a termékekben:

Így azért kisebb a veszélye annak, hogy belefulladjunk a tévék, laptopok és mobilok évtizedek óra frissülő kínálatába.

A kiállítás utolsó napja van, így most már szabadon száguldozhatnak a riportereink, hogy megkeressék a több ezer kiállító közt megbúvó érdekességeket, visszanézzenek a nagyokhoz is, hátha ott is kimaradt valami - összegyűjtünk mindent, amit csak találunk.

Tartsanak velünk a következő pár órában, garantáltan nem fogunk unatkozni!