Ami Vegasban történik, az Vegasban is marad, így szól a mondás. Kivéve azt a rengeteg terméket, amit a CES-en bemutatnak, mert nagy részük meg fogja hódítani a világot.

A vizibiciklizés egyet jelent általában a lehetetlen színű műanyag, sokszor tájidegen delfin formájú járművel, amivel olyan sokat haladni nem lehet a vízen, nem is nevezhető igazán edzésnek, se közlekedési eszköznek. 

A Manta5 is vizibicikli, csak nincs rajta delfin, egyedül lehet tekerni, és olyan, mintha egy biciklire vizisít szereltek volna, és állítólag lehet vele biciklivel hullámlovagolni. Mondjuk, ahogy elnéztem, az is kihívás, hogy ül fel rá az ember, és hogyan keveredik le róla azon túl, hogy beleveti magát a vízbe.

A készítők azt szeretnék, ha hosszútávon sportág lenne a vizibiciklizés, amit szerintem egyből ki lehetne bővíteni a biciklis vizipóló ötletével, mondjuk a 7500 dolláros ár még inkább a flamingós vizisielés felé tereli az embereket. 

Qoobo szőrös robotját, ami simogatásra, paskolásra csóválja a farkát, úgy viszi a gyártó kontinensről kontinensre, ahogy a kirakodóvásározók a díszes köcsögöket egyik városból a másikba. Legutóbb a berlini IFA-n találkoztunk a bizarr műállattal, most a CES-en is ott vannak. 

Honna máshonnan, mint a legszofisztikáltabb fürdőszobai megoldások hazájából, Japánból érkezett Las Vegasba ez a termék:

A FutuRocket Toto okos-vécépapírtartó arra a sokakat bénító logisztikai katasztrófahelyzetre kínál megoldást, ami akkor alakul, ha valami okból elfogy a mosdóban a vécépapír.

A különféle szenzorokkal és kommunikácios chipekkel alaposan fölszerelt IoT-eszköz árgus szemekkel figyeli a gurigákon lévő toalettpapír rétegszámát és ha ez a folyamatosan csökkenő változó eléri a nullát, akkor a helyi hálózaton keresztül kiemelt riasztást küld a központba, mozgósítva a gyorsreagálású erőket. 

Na jó, ne legyünk ennyire gunyorosak, erre az eszközre nem nekünk, vagy önöknek van szüksége, akik életvitelszetrűen cserélünk vécépapírt otthonainkban, sokkal inkább szállodák, éttermek veszik majd igénybe a Toto szolgáltatásait, jobban kézben tartva így a papírutánpótlás feladatát.

Ha már szépség napot tartottam, akkor elengedhetetlen volt, hogy egy okostükör kielemezze, hogy mi a helyzet az arcommal. 

A gonosz mostoha tükre pozitív gondolattokkel teli önbizalomnövelő tükör, a CareOS tükre meg megmondja mit lát. Egyébként az egész nagyon egyszerű, egy sima TV, előtte egy tükör, egy szoftver és egy mozgásérzékelős kamera kell hozzá. A szoftver adja az információk mellett a gesztusvezérlést is, hiszen elég hülyén venné ki magát a dolog, ha állandóan tapicskolni kellene a tükörre, és lehetne takarítani. 

Van hozzá egy okosszőnyeg is, ami leginkább egy hagyományos fördőszobai kilépőre hajaz, de például mér súlyt is automatikusan, mondjuk fogmosás közben. A tükör meg minden adatot mutat, persze csak a sajátot, mert az adatvédelem azt is jelenti, hogy ne derüljön ki családon belül sem, hogy mennyit mutat a mérleg az ünnepek után. 

A tükör elemzi az arcot, és tippeket ad, mivel kellene kezelni, sminktanácsokat osztogat, sőt segíti is a sminkelést videókkal, például, hogy hogyan kellene kihúzni a szemet vagy eleve virtuálisan fel lehet próbálni sminkeket, ami ráadásul kifejezetten jól működik, teljesen életszerűen adja az emberre például a rúzst. 

Az Opté egy nehezen meghatározható valami. Egy kis kézieszköz, ami másodpercenként rengeteg felvételt készít a bőrről, és az elváltozásokat pigmenttel fedi le nagyon pontosan. 

Mondhatnám rá, hogy alapozógép, de nem az, mert az alapozótól eltérően meglepően természetes hatást kelt. Megmaradnak az ember vonásai, az anyajegyei, csak valahogy az egész egységesebb lesz. 

A látványos változás az túlzás, de mindenképpen jobb érzés, minth alapozó lenne az arcomon, rádásul használni is egyszerűbb, mert csak ide-oda kell huzigálni az eszközt, az meg nem győzi javítgatni a hibákat.  Egyetlen gond van vele csak, ez pedig az ára, ami jelenleg 600 dollárt jelent, azaz 180 ezer forintot jelent. 

Prachi Braxi két dolog miatt gondolta úgy, hogy kell az emberiségnek az Google Asszisztens segédletével működő és applikációval összekötött okosserpenyő, a SmartyPans:

• Az egyik, hogy dietetikusként látja, hogy az embereknek napi szinten milyen kinlódást jelent, hogy kiszámolják, hogy mondjuk miben mennyi szénhidrát van, vagy elérték-e a napi bevihető sómennyiséget. 
• A másik ennél sokkal cukibb indok, miszerint a családi receptek a legjobbak, de rájött, hogy nem tudja visszaadni a nagymamája főztjét, hiába ugyanazok az alapanyagok, és hiába követi a receptjeit. 

A megoldás lett a preciziós mérleggel ellátott okosserpenyő, aminek cserélhető a tál része, és ez végzi a nagyon pontos méréseket, és megjegyzi a receptet olyan részletességig, hogy mikor, milyen hőmérsékletnél kerül bele mondjuk a hagyma, hányszor és hogyan kevergeti a nagymama a mártást, vagy hogy pontosan mennyi fűszer megy bele. A hozzávalók rögzítésében a Google Asszisztense segít, a recepteket pedig elérhetővé lehet tenni, vagy lehet válogatni mások családi receptjei között. 

Egyébként a serpenyő cserélhető belseje mosogatógép biztos, maga a serpenyő, és a nyele, amiben a technológia lakozik, az pedig vízálló, vagyis el lehet törölgetni, és mindenfajta tűzhellyel kompatibilis.  Mondjuk valószínűleg így sem lesz olyan a lekvár, mint mikor a nagymama csinálta, de legalább egyértelmű lesz, hogy nem egy eltitkolt hozzávalón múlt az egész. 

A My Audio Pets egy bluetooth hangszóró, nagyon cuki és nagyon pici (tojásnyi), de ez nem csak egy újabb színes kiegészítő a mobilhoz. Mesekönyv és mobilos app is tartozik hozzájuk, mert a gyártó szerint nagyobb kedve lesz a gyereknek az olvasáshoz, ha közben a főszereplő megszólalhat az őt mintázó hangszóróból.  A leleményes szülők fel is tudják venni a hangszóróba épített mikrofonnal, ahogy felolvassák a mesét, így nem kell ugyanazt a sztorin újra és újra és újra végigmenni.

A Kakao Friends kifejezetten ráment a nagyon cuki okoskiegészítők gyártására. Van párásító, olyan mérleg, ami egy felhőhöz hasonlít, okos lámpa, és még jónéhány olyan eszköz, aminek nem is feltétlenül a funkciói izgalmasak, hanem hogy mennyire cukik maga az eszköz, és a hozzá tartozó applikáció is. 

A nagy örömre való tekintettel megmutatattam a körmöm, amire először azt hitték, hogy kissé félkegyelmű rajongó vagyok, aki magának festegette bénán, mikor megmondtam, hogy néhány sarokkal odébb nyomtatták, akkor viszont azonnal kétségbeesve próbálták kiderítni egymás között, hogy erre vajon van-e engedélye a körömnyomtatós cégnek. 

Aztán a fotó után kettéesett a manikűröm, a Kakao Friendsnél pedig elégedetten konstatálták, hogy akkor nem kell tovább aggódni a jogtalan felhasználás miatt.

Az Amazfit bemutatta a ZenBud nevű fülhallgatóját, ami egyszerre füldugó, alvásmonitorozó, fülhallgató és aktív zajszűrő. 

Lágy dallamot játszik, vagy keményet elalvás előtt, ez a felhasználón múlik, de aztán amint elaludt az illető, akkor abbahagyja a zenét, monitorozza az alvást, és az is kiderül majd, hogy hányszor fordult meg egy este alatt az ágyban.  Van azonban egy olyan funkciója, hogy 

Ez egyrész biztosan nagyon jó annak, akit nem ébresztenek fel feleslegesen hajnalban, azt már nehezebben tudom elképzelni, hogy az ébredésem varázslatos legyen, ha közvetlenül a fülemben szólal meg az ébresztő. 

Egyébként 12 óráig bírja, a tokjával pedig 8 napon át lehet használni. 

Az Amazfit, amit legtöbben a Xiaomi okosórákról ismernek, egyébként elhozta a Bip S órát is, ami ehészen pontosan 31 gramm, viszont 30 napig bírja. Az outdoor szériája új a gyártónk, egy kifejezetten strapbíró okosórával álltak elő, ez a T-Rex, ami a névadójától eltérően elpusztíthatatlan, bár valószínűleg egy meteor vele is végezne, de a -40 fokos időjárás nem. 

És meglepő módon egy házi edzőterem is jön futópaddal, amin saját súlyos gyakorlatokat is lehet végezni, egy akkora kijelzőbel mint egy nagyobb tükör, hogy mindenki lássa magát rendesen edzés közben, és egy együttműködéssel, hogy minől több típusú és nehézségű edzés elérhető legyen. 

Azért vélhetően nem fogják a robotok teljesen lecserélni a műkörmöseket, tlán csak felgyorsítja a mintás zselés körömlakkok készítésének az idejét az O2 kis doboza, ami otthoni használatra, de professzionális alkalmazásra is jó.  

A körmöt le kell kenni egy alapréteggel, be kell tenni az ujjat egy lyukba, ki kell választani egy látványos mintát, leokézni,  majd indul a nyomtatás. 

Ezek után már csak egy kis védőgél jön, és elvileg legalább két napig tart, ha normálisan csinálta volna a körmösöm, akkor meg egy hónapig. 

8K+5G! Japánban most zajlanak a tesztjei a 8K felbontású videó rögzítésére képes, 5G hálózaton kommunikálni tudó ipari drónnak, amit többek között nagy infrastruktára létesítmények – távvezetékek, gátak, erőművek stb – monitorozására szeretnének használni. A masszív hexakopterrel tavaly novemberben már sikerült repülés közben, élőben videót streamelni, azt lokálisan tárolni, illetve nagy sebességű mobilhálózaton tobábbítani. A fejlesztők szerint a nagyon nagy felbontású mozgóképeknek köszönhetően nehezen elérhető objektumok műszaki állapotát lehet majd nagy pontossággal felmérni.

A P&G is fejlesztett egy megoldást arra, ha a legroszabbkor  fogy el a mosdóban a papír. A Charmin robotot vészhelyzet esetén telefoon keresztül lehet megrendelni, és minden akadályt legyőzve rohan a gazdájához egy tekercs vécépapírral. 

Valószínűleg én élek kő alatt, de én eddig azt hittem, hogy az ember eleve a vécében tárolja a papírt, de most kezd egyértelmű lenni, hogy az emberiség jelentős része nem így tesz. 

Valójában nem is jön, már itt van a katasztrófa, a világ számtalan nagyvárosában most is  elviselhetetlen a légszennyezettség, és erre reagált az Ao Air a divatos légtisztító maszkjával. A 350 dollárba kerülő Atmos Facewear állítólag úgy is kiszűri a levegőből a káros anyagokat, hogy nem kell légmentesen zárnia, és az átlátszó védőborítása sokkal dögösebb, mint a malacorrú hagyományos házmaszkok.

Az pedig nyilván senkinek sem okoz problémát, ha a káros anyagok a szemet marják, rátapad a szmötyi az arcbőrre, hiszen a maszkban teljesen Instagram-kompatibilis marad a mosolyunk.

AO Air

Az biztos, hogy ennek a terméknek a kifejlesztőjét nem a gyors meggazdagodás, a siker és csillogás motiválta, még szerencse, hogy olyan nagy japán cég áll mögötte, mint a Fujitsu:

A fenti tárgy nem más, mint egy bluetooth-os mérőszalag, amivel az egyre fogyatkozó szabók, ruhakésztők tudnak minden eddignél precízebben és gyorsabban méretet venni kuncsaftjaikról. A kis fekete dobozkát össze kell párosítani egy laptoppal vagy számítógéppel, és a hozzá való program segítségével egyszerűen és megbízhatóan lehet rögzíteni egy sor testméretet – nincs többé szájban tartott ceruzával és papírral való kínlódás!

Végre idáig is eljutottunk, a banyatankoknak is jön az új generációja, természetesen ki is próbáltuk. 

A lényege, hogy gombnyomásra beazonosítja a gazdáját, és zokszó nélkül követi az összes manőverét, árkon-bokron keresztül kitart és lohol a felhasználó után, hű szolgaként viszi a szatyrokat az ember után, egyetlen hibája, hogy a lépcsőn nem fog tudni felszállni a buszra, de mondjuk a 4-6 villamoson működhet. 

Ha eddig nem lett volna elég a csuklón az okosóra, akkor most érdemes a másikra beszerezni a világ első DNS-karkötőjét, amit egyébként prof. Chris Toumazou fejlesztett le, akinek a nevéhez több mint 80 szabadalom tartozik, és a londoni Imperial College orvosbiológiai mérnöki intézetének az lapítója. Ezt azért írtam le, ilyen részletesen, mert maga a DNS-karkötő elsőre talán humbugnak hangozhat. 

 Nem végez folyton genetikai elemzést, azt elég egyszer megtenni, amihez jár egy kis mintavevő szett is a karpánt mellé, és sokkal bizarabb módon lehet összepárosítani mint egy aktivtásmérőt a telefonnal. 

Le kell venni a DNS-mintát, amit egy kis patronba, és elindul az elemzés. Az appból kiderül a DNS-elemzés, és megmondja, hogy milyen ételeket ehet valaki, és mit kell elkerülni. A karkötővel meg be lehet szkennelni a boltban a terméket, és jelez, hogy bekerülhet-e a kosárba, vagy nem. Azt is nézi, hogy aznap mennyit mozgott valaki, és ennek megfelelően is lehet, hogy letiltja a felhasználót az esti nasiról, ha aznap nem volt elég aktív.  

Senkinek nem tűnne fel a strandon, ha a Panasonic szemüvegét vennénk fel, és úgy merülnénk el egy másik valóságban. A japán cégnek végre sikerült félretenni a VR-ben megszokott síszemüveg dizájnt, és ebbe a kísérleti steampunk megjelenítőbe minden csúcstechnikát beletett: Technics hangrendszert és elképesztő felbontású microLED kijelzőket, amelyek még a HDR-t is tudják, szóval tényleg eléggé valóságosnak tűnhet, ami megjelenik odabent.

Sajnos egy kissé orrnehéz, és persze rá kell kötni egy számítógépre, szóval mégsem ezzel fekszünk ki idén nyáron a Balaton partjára. De azért sem, mert kísérleti darab, és nem szórakoztató eszköznek szánják, inkább az ipari hasznosítása tűnik reálisnak.

Végre meg lehetett nyomogatni a telefont, ami összecsukva nagyjából akkora, mint egy kompakt sminktükör, amit a táskába szoktak dobni a nők, és nagyon-nagyon vékony. Kinyitva már kicsit hosszúkásnak tűnik, de valahogy nem zavaró az egész, főleg, hogy összezárva, a második kijelzője is teljesen használhatónak tűnik. 

Az összecsukás egy kézzel nehézkes, nem lehet olyan jól kinézően összecsapni a telefont idegből, ahogyan azt az eredeti Razr telefonnál lehetett anno, de valószínűleg ezt kifejezetten meghálálja a kijelző. Ennél a készüléknél is érezhető a kijelzőn egy minimális hupli, ami az összezárás közben egyenesen látszik is, már ha valaki kifejezetten lassan nézegeti az összecsukást, ami azért nem egy általános hobbi. 

Az idei CES egyik konferenciáján arról volt szó, hogy mik lesznek 2020 trendjei a technológiában.  Az egyik fő trend az a babatechnológia, ami messze túlmutat a babamonitoron meg a bébiőrön. 

Az egyik legnagyobb őrület az a 4moms bölcsője volt, ami úgy mozog a gyerekkel, mintha csak az anyuka ringatná az ölében. A céget egyébként anyukák csinálják, akiknek saját bevallásuk szerint elegük lett abból, hogy a gyerekeknek szóló eszközöket olyanok tervezik, akiknek fogalma sincs mi lenne az igazi segítség. Miután a fejükben megszülettek olyan dolgok, minthogy de jó lenne egy olyan utazó kiságy, ami kis helyen is elfér és úgy is ki lehet nyitni, hogy közben az ember kezében van a gyerek, úgy döntöttek, hogy megcsinálják. 

A bölcső ötlete az egyik slágertermékükből, a Mamaroo hintából jött, aminek a lényege, hogy a gyereket úgy mozgatja, ahogyan az anya, és ettől nem sír. Aztán rájöttek, hogy ez milyen hasznos lehetne altatáskor is, és elkészült a kiságy verzió. 

5 program közül lehet választani, van benne autókázás, hullám, kengurú, hinta és rock-a-bye, amiről nem jöttem rá, hogy mit akar utánozni.  De ez még nem elég, fehér zajokból is több verziót lehet választani, van eső, óceán, csitítgatás és ventilátor hangja. 

Ha már úgyis olyan nagy divat a kapszulás kávézőző, akkor itt a kapszulás koktél is, ami meglehetősen rosszul hangzik elsőre, de most jön a csavar: a kapszulákban csak a gyümölcsszirup, a cukorszirup és az egyebek vannak, az alkoholt és a vizet vagy gyümölcslevet, a géphez tartozó négy üvegtartál egyikébe kell önteni. Vagyis nem kell attól tartani, hogy valami kellemetlen minőségű alkoholt lehet drágán megvenni. Cserébe viszont meglehetősen limitált az elkészíthető koktélok száma, vagy jól ki kell előre logisztikázni, hogy mivel töltse fel az ember a tartályokat.

Innentől viszont az egész egyszerű, csak be kell tenni a kapszulát, kiválasztani az erősséget, vagy hogy alkoholmentes italt szeretne-e az illető, megnyomja a gombot, és már kész is. 

Maga a gép 350 dollárba, vagyis nagyjából százezer forintba kerül, de aki gyakran ad otthon koktélpartyt, annak egészen biztos, hogy megkönnyíti az életét. Állítólag Oprah is imádja. 

Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) mérnököket tömörítő szakmai szövetség robotikai standjánál két hatalmas gömbbe botlottam. Mint kiderült, ezek a Virtusphere nevű amerikai cég virtuális valóság eszközei, amikbe egy kerek nyíláson át bele lehet mászni, és ott tetszőleges irányba sétálgatni, miközben persze egy kör alakú korlátba kapaszkodva egy helyben marad az ember, csak a görgőkön forgolódó gömb mozdul el körülötte.

A rövid sort kivárva én is kipróbáltam a dolgot: egy VR-szemüveget felvéve a Marson találtam magam, ahol nyilakkal kijelölt csekkpontokig kellett elgyalogolni. Láttam a kietlen vörös tájat, szürke egén egy műholdat, találkoztam a Curiosity Marsjáróval és megtudtam pár dolgot fiatal ikertestvéréről, a készülő Mars 2020 roverről is. A VR szemüveg és a lábam alatt forgolódó gömb kettősének hála kissé kótyagos fejjel távoztam, megfogadva, hogy a büdös életben nem teszem még egyszer a lábam a vörös bolygóra.

Bővebben itt írtunk róla, de a hajlított kijelzőjű laptop tényleg nagyon menő. Ebben is van egy kis pukli, de úgy látszik egyelőre ez a technológia ezt tudja, és még mindig életidegen egy tabletet elkezdeni hajtogatni, de meglehetősen izgalmas kísérlet, ráadásul gyorsan is is reagál, aztán majd kiderül meddig bírja a mindennapi használatot. 

Tavaly volt az az év, amikor elérték a CES-en a kritikus tömeget a háziállatok jólétét szem előtt tartó elektronikai termékek – 2020-ban pedig már lépni alig lehet a kutyák, cicák és más kis kedvencek számra feltalált, kifejlesztett, gyártott termékektől. A pénztárcájukat nem kímélő gazdik súlyos dollárezreket hagyhatnának az eladóknál, ha megvennének minden innovatív állatbarát technikai újdonságot. Bár a standok közt menetelve hamar immunissá is váltunk a huszonötödik okos macskatálca után, néhány figyelemreméltó terméket így is találtunk.

A kedvencünk, és a díjait nézve a zsűri egyik kedvence is, a Sure Pet Care termékcsalád, ami arra épül, hogy a kutyák, macskák többségébe már ültettek azonosító chipet. A brit cég ezt kihasználva fejlesztett ki chip közelségére érzékeny okos macskaajtót, ami csak akkor nyílik, ha a ház lakója érkezik éjszakai portyájából, és nem hagyja, hogy más kistestű állat illetéktelenul behatoljon.

Hasonló leven működik az etető is, a chipes azonosítás elejét veszi az egy háztartásban élő több kisállat eledelen való marakodását, Bodri etetőjéből ugyanis Cirmi nem tudja kilopkodni a legszaftosabb húsdarabokat, mivel neki nem fog kinyílni a nem neki dedikált etető teteje, kénytelen a saját etetőjébe önött cukordrazséval beérni:

Ez a japán találmány pedig a gazdáknak nyújthat segítséget:

Az Inupathy a világ első kutyahangulat-vizualizáló kütyüje, amit a kutyára kell csatolni, és máris tudni fogjuk, hogy milyen a kedve kedvenc blökinknek. Az Inupathy egy beépített mikrofonnal érzékeli az eb szívverését, a jeleket elemezve a hátán lévő kijelzőre küldi az aktuális hangulatjelet – a szín és fényjelzések alapján megmutatja, hogy boldog, izgatott, érdeklődő, nyugodt vagy stresszes.

Nehéz időben felismerni, és még nehezebb megmondani, hogy mi az oka az olvasási nehézségekkel járó diszlexiának, néhány francia kutató viszont azt állítja, hogy egy pulzáló olvasólámpával segítséget nyújthat. Erről az Index is írt 2017-ben. Ezt arra a feltevésre alapozzák, hogy a diszlexiában szenvedőknek mindkét szemük domináns, és a betűknek nemcsak a helyes képét látják, hanem ezzel egy időben a tükörképét is.

A Lexilight nevű lámpán állítható a villódzás frekvenciája, mindenki megtalálhatja a neki megfelelő beállítást, hogy kényelmes legyen az olvasás. Az egészségügyi kütyük hitelesítésével is foglalkozó amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) még vizsgálja a cég állításait, de az érintettek ettől függetlenül jó előre megvizsgálhatják a pénztárcájuk rejtett zugait, hogy hátha találnak benne 160 ezer forintot, amennyibe egyetlen ilyen lámpa fog kerülni.

Annyiszor láttunk már fantasztikus filmekben, hogy átlátszó üvegfelületeken futnak különféle programok, animációk, vetítések. Az utóbbi években voltak már rá különböző próbálkozások, de több más sokévtizedes filmes vízióval szemben mostanáig nem nagyon valósult meg ez a sci-fi kellék. Az idei CES-re viszont a japán szórakoztató elektronikai cég, a SHARP viszont elhozta legújabb fejlesztésű átlátszó kijelzőit, amik egy az egyben a Szárnyas fejvadász látványvilágát idézik meg a cég kiállítóterületén.

És a cucc működik rendesen, a speciális, transzmissziós LCD-ken nagyfelbontású animációk, filmek, fotók jeleníthetők meg, vagy lehet váltogatni a teljesen átlátszó és vagy teljesen átlátszatlan állapot között. A főleg üzleti, irodai környezetbe szánt rendszer például kirakatok, bemutatótermek száméra lehet hasznos, segítségével információk jeleníthetők meg a mögötte lévő termékről, vagy látványos tálalást lehet adni vele a legközönségesebb tárgyaknak is.

Érdekes koncepcióval állt elő a francia Ieva nevű cég arról, hogy az egészséges életmód rég nem csak arról szól, hogy sokat mozogjon az ember, jól aludjon és rendesen egyen, mikor a környezeti tényezők meg sok esetben akár az ember saját lakásában ártalmasak lehetnek. 

Az ő ékszernek látszó eszközeik légminőséget, páratartalmat, hőmérsékletet, UV-sugárzást is mérnek a hagyományosnak számító adatok mellett, és ezt elemzik, majd személyre szabott tanácsokat adnak. Jelez, ha ki kellene szellőztetni a lakásban, mert nem jó a levegő minősége, tanácsot ad arckezelésekhez, ha kiderül, hogy túl száraz a levegő.  

Nem az a cél, hogy lásson az applikációban egy számot, hogy valamelyik érték az 25, és akkor találja ki, hogy az most jó vagy rossz, hanem tartományokban mutatja meg, hogy optimálisak vagy veszélyesek az értékek. 

A készítők azt mondták, hogy két dolgot tartanak igazán fontosnak az egyik, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a környezeti stressz csökkentése legalább olyan fontos, mint a sok mozgás vagy a pihentető alvás, a másik meg ezzel összefüggésben az, hogy a környezet hatással van ránk, ha megvédjük, azzal mindenki csak nyer. 

Undorítóan hangzik, de csak magyarul félreérthető a Watergen GENNY nevű eszköze, ami egyébként egy

Annyi benne a csavar, hogy a levegőből kivont páratartalomból iható vizet állít elő, és ezzel a CES-en innovációs díjat is nyert.

Naponta 13 litert gyűjt össze 15-40 Celsius-fok hőmérsékleti tartományban üzemképes, és legalább 25 százalékos páratartalom szükséges a működéséhez. A napelemes változata azokon a kevésbé fejlett vidékeken lehet sikeres, ahol nehéz tiszta csapvízhez jutni.

(Twitter)

Ha nem szokványos alakú bluetooth hangszórókat keres, akkor itt egy kerti törpe, hiszen úgyse csinál semmit egy ilyen szobor, most végre úgy lehet tenni, mintha a kertitörpe énekelné a Despacitot. 

Ha pedig őrületbe krja kergetni a vendégeket, hogy ne tudják, honnan jön a zene, akkor ezt a megoldást ajánljuk