A favipiravirt Japánban fejlesztették ki, és az ország Kínával egyetemben nagyon bízik abban, hogy az eredetileg influenza ellen megalkotott szer használ az új koronavírus által okozott betegség ellen is. Bár erre még nincsenek egyértelmű bizonyítékok, nagyon valószínű, hogy valóban segít egyes betegeken. Csakhogy, miközben a japán kormány teljes mellszélességgel támogatja a favipiravir széles körű alkalmazását, azt nem verik nagydobra, hogy a szerről közismert, hogy születési rendellenességeket okozhat a vele kezelt nő gyermekében. A SARS-CoV-2 vírustól életveszélyes állapotba került emberek nagy többsége idős, ez a mellékhatás így nem magától értetődően zárja ki a gyógyszer alkalmazhatóságát, de fiatal nőknél súlyos bajokat okozhat
A hét elején az Innovációs és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy lezárult az új típusú koronavírus ellen Ázsiában már hatékonynak bizonyult gyógyszerhatóanyag, a favipiravir magyarországi fejlesztésének első fázisa. Az ITM keddi közlése szerint laboratóriumi körülmények között már sikerült előállítani a generikus hatóanyagot, és őszre lehetővé válhat a gyógyszer hazai engedélyezése és gyártása is.
A favipiravirt annak idején a Fujifilm egyik leányvállalata (a Toyama Chemical) fejlesztette ki influenza ellen. Ők Avigan néven forgalmazzák, de generikus hatóanyagként ma már bárki előállíthatja a világon. Bár a szer japán fejlesztés, mégis a kínaiak dobták be a köztudatba, amikor Csang Hszin-min, a kínai tudományos és technológiai minisztérium egyik tisztviselője mondta azt, hogy látható mellékhatások nélkül, hatékonyan segítette a koronavírusos betegek felépülését.
Ma már Kínában gyártják a legtöbb favipiravirt, mert tavaly lejárt a Fujifilm szabadalma a hatóanyagra, de Japán is a gyártás fellendítésére készül, hogy milliószámra tudjanak gyógyszert szállítani a hazai betegeknek, amint meglesz a tesztek pozitív eredménye. Ez eddig szép és jó. De van egy kevéssé reklámozott tulajdonsága is a favipiravirnak: az állatkísérletek alapján valószínűsíthető, hogy a kezelt nők gyermekei születési rendellenességekkel jöhetnek a világra.
Abe Sinzo japán miniszterelnök legalább olyan erőteljesen tolja a favipiravirt, mint néhány hete Donald Trump amerikai elnök erőltette a klorokint. Ebben nem kis része van a nemzeti büszkeségnek, hiszen a favipiravir a japán gyógyszeripar terméke, és ha tényleg hatékonynak bizonyulna, a világ Japánhoz kötné az ellenszer felfedezését.
A miniszterelnök ezért az összes nyilvános megjelenésén áradozik a gyógyszer mindent megváltoztató hatóerejéről. A G7-csoport vezetőivel folytatott videokonferencián is nagyon dicsérte a szert, 42 milliárd forintnyi jent különítettek el, hogy rövid időn belül megháromszorozzák az országban felhalmozott készleteket, és sok országnak ingyen ajánlottak belőle.
Fontos tudni azonban, hogy még nem tekinthető egyöntetűen bizonyítottnak, hogy a favipiravir hatásos az új koronavírus ellen (bár vannak határozottan biztató jelek). A szer több vírus- például az ebola - ellen is hatékonynak tűnt állatkísérletekben, de az emberi vizsgálatok eredményei nem egyértelműek. Ugyanakkor sok szakértő komolyan bízik abban, hogy ez a gyógyszer most végre tényleg alkalmazható lesz a betegség ellen. Viszont Abe maga jegyezte meg az egyik sajtótájékoztatóján, hogy
a favipiravir mellékhatásai megegyeznek a thalidomidéval.
Ez a technikai jellegűnek hangzó információ kifejezetten félelmetes azok számára, akik emlékeznek még az úgynevezett Contergan-botrányra. Ez az orvosság okozta a világ egyik legsúlyosabb gyógyszerkatasztrófáját. A Contergan hatóanyaga volt a thalidomid, amelyet a hatvanas években Németországban még recept nélkül is lehetett kapni, és kifejezetten terhesek kellemetlen idegrendszeri tüneteinek enyhítésére ajánlották. Később kiderült, hogy 10-20 ezer gyermeknél okozott idegrendszeri és fejlődési rendellenességeket, ha az anya a terhesség első szakaszában szedte.
A favipiravir mára a világ egyik legkeresettebb gyógyszere lett. Japánban szinte minden kórházban alkalmazzák, és a japán külügyminisztérium bejelentése szerint már több mint 80 ország igényelt belőle. A széleskörű alkalmazás előtt azonban a legtöbb fejlett ország saját klinikai teszteket fog lefolytatni a szer koronavírus elleni hatékonyságát vizsgálandó. Japánban a politikusok és a közvélemény nagyon akarnak hinni a favipiravir hatásosságában, az állami hatóságok munkatársai csupa jót mondanak róla, helyi hírességek is agyba-főbe dicsérik a médiában.
Aki nem a kormány alkalmazottja, már mértéktartóbban nyilatkozik róla:
Nem állítom, hogy ez a gyógyszer nem működik, mindössze azt mondom, hogy nincs bizonyíték arra, hogy igen
- mondja Jamato Maszaja, az oszakai Rinku Általános Orvosi Központ fertőzőosztályának vezetője, aki 2016-ban egy kormányzati tanácsadó testület tagjaként felvetette a szer alkalmazását az új típusú influenza elleni végső gyógyszerként. Szerinte eddig még csak anekdotikus bizonyítékok támasztják alá a hatásosságát (márpedig az anekdotikus bizonyíték az nem bizonyíték). Tehát a favipiravirral kapcsolatos egyik probléma a hatásosság bizonyítatlansága.
A másik problémát pedig a mellékhatások jelentik. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a hatóanyag súlyos születési rendellenességeket okozhat, ezért - a koronavírus-járvány előtt -nagyon szigorú szabályokat hoztak arról, hogy milyen esetekben lehet beadni az embereknek. Korábban gyakorlatilag csak klinikai kísérletekben, illetve az ebolafertőzés elleni kétségbeesett, végső megoldásként alkalmazták. És még ezek a próbálkozások sem hoztak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a szer hatásos lenne bármilyen betegség ellen.
Mindezen fenntartások ellenére Japánban szinte már a klinikai gyakorlatban alkalmazzák a szert: eddig 1100 kórházban 2200 beteg kapott belőle, és több mint ezren várakoznak arra, hogy megkaphassák. Ezen alkalmazások legtöbbje nem tekinthető klinikai tesztnek, hiszen a kórházak orvosai próba-szerencse alapon döntenek az egyes kritikus állapotú betegek esetén arról, hogy mit adnak nekik.
Az érvelésük szerint egy idős, életveszélyben lévő beteg számára a születési rendellenességek nem játszanak semmiféle szerepet, vagyis a kockázatok eltörpülnek az esetleges előnyökhöz (az élet megmentéséhez) képest.
Ebben igazuk is van - viszont a gyógyszer hatásosságát efféle adatok alapján nem lehet megítélni. Jelenleg Japánban és másutt is alaposan megtervezett klinikai kísérletek zajlanak a favipiravir covid-19 elleni hatásosságát illetően. Abe Sinzo azonban nem várta meg ezek eredményét, hanem konkrétan felszólította a kórházakat, hogy mindenkinek adják a gyógyszert, aki kéri. A betegeket pedig arra szólította fel, hogy kérjék a gyógyszert az orvosoktól (Abe egyébként nem orvos, politikatudományból diplomázott).
A japán miniszterelnök azt is belengette, hogy a gyógyszer engedélyezési eljárása nem feltétlenül fog függeni a klasszikus klinikai tesztek kimenetelétől, hanem majd (egyelőre meg nem nevezett) szakértők fognak ítéletet mondani a hatásosságáról.
A japán médiában is csak találgatnak, hogy a miniszterelnök miért tolja ilyen látványosan ezt a gyógyszert. Szerepet játszhat ebben az, hogy a fotózási piacon az utóbbi időben nem éppen sikert sikerre halmozó
Fujifilm vezérigazgatója, Komori Sigekata Abe jó barátja, rendszeresen golfoznak együtt.
Februárban a Fujifilm volt az egyetlen magáncég, amelyet meghívtak arra a kormányzati megbeszélésre, amelyen a koronavírus elleni nemzetközi gazdasági együttműködésben való japán részvételről van szó.
A japán kabinetminiszter természetesen kategorikusan tagadta, hogy az Abe és Kimori közötti személyes kapcsolatnak bármiféle köze lenne a favipiravir preferálásához. Mindenesetre beszédes, hogy amikor Abe az egyik sajtókonferencián arról a három gyógyszerről beszélt, amivel klinikai vizsgálatok folynak Japánban a covid-19 ellen,
kizárólag az Avigant (a FAVIPIRAVIR japán márkaneve) említette név szerint.
Eközben az első két kínai tanulmányt, amelyek előzetesen a favipiravir hatékonyságáról számoltak be, a szerzők már módosították (és a konklúzióik kevésbé magabiztosak lettek így), mert a cikkek igen negatív kritikákat kaptak, főként a nem megfelelő kontrollcsoport alkalmazása miatt. Ennek ellenére Kínában a vészhelyzetekben alkalmazandó gyorsított eljárással törzskönyvezték a szert az új koronavírus-betegség kezelésére, így Kína lett az első Japánon kívüli ország, ahol a favipiravir bármilyen betegség ellen bevethetővé vált.
Japánban jelenleg sem lehet a szert szabadon adni bárkinek. A feltárt súlyos mellékhatások miatt 2014 óta csak egy orvosokból álló bizottság külön engedélyével, a legsúlyosabb esetekben lehet alkalmazni. A japán gyógyszerhatóság véleménye szerint a favipiravir hatásossága nem tekinthető bizonyítottnak a szezonális influenzával szemben, ezért csak krízishelyzetben lehet próbálkozni vele az újonnan felbukkanó influenzatípusokkal szemben.
FRISSÍTÉS
A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy a favipiravirral kezelt nők gyermekei egyes esetekben születési rendellenességgel jönnek a világra. Ezt javítottuk, mert ilyen még nem történt, a gyógyszer ilyen mellékhatása az állatkísérletek alapján tudható. Ugyanakkor valószínűsíthetően emberben is bekövetkezne, ha terhes nőket kezelnének a szerrel.
Alább közöljük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet közleményét:
A favipiravir egy japán cég által kifejlesztett influenza ellenes gyógyszer, amely jelenleg Japánban és Kínában van törzskönyvezve influenza ellen. COVID-fertőzésben történő alkalmazása éppen ezért csak indikáción túli, ún. off-label keretek között lehetséges, hiszen COVID-kezelésre vonatkozóan robosztus adatok eddig nem állnak rendelkezésre. Egy gyógyszer adott betegségben történő engedélyezése ugyanis hosszú, több éves folyamat, amelyre a járvány eddigi pár hónapja alatt természetesen nem volt idő. Éppen ezért csak olyan adatokra tudunk támaszkodni, amelyek kisebb vizsgálatokból származnak, ezek pedig a favipiravir előnyös hatásait emelik ki.
Fontos tudni, hogy a gyógyszereknek mindig vannak bizonyos mellékhatásai is, ezért csak megfelelő esetben, megfelelő szakember felügyelete mellett lehet azokat alkalmazni. A favipiravirnak a cikkben említett magzatkárosító hatása is ilyen lehetséges mellékhatás, amely azonban nem új eredmény, ez már a japán engedélyezési folyamathoz végzett állatkísérletek során kiderült, ezért korán bekerült az alkalmazási előiratba az a felhívás, hogy a szert nem szabad terheseknek, szoptató nőknek adni, sőt alkalmazása során fel kell hagyni a szoptatással és megbízható fogamzásgátlást kell alkalmazni férfinak és nőnek egyaránt, sőt a kezelés előtt terhességi tesztet is el kell végezni. Fontos megemlíteni, hogy ilyen megkötések nem ritkák a gyógyszerek között, több más olyan régóta alkalmazott szert is ismerünk, amelyik hasonló feltételekkel adható csak. Mint minden gyógyszeres terápia esetén, a kezelőorvos mérlegeli az előny/kockázat mértékét, és ennek megfelelően dönt a kezelésről.
A vírusellenes szerekre többségére (pl. influenza ellenes szerek, hepatis C ellenes szerek) jellemző a magzatkárosító és fejlődési rendellenességet okozó mellékhatás, amelyekre szintén fokozottan oda kell figyelni. A gyógyszerek alkalmazási előírásában ezt ki is emelik, így a kezelőcentrumok protokolljában ez figyelmeztetésként is szerepel. Mindezek alapján ugyan más antivirális szerek is alkalmazhatók Covid fertőzésben, de a favipiravir mellékhatásai nem arra sarkallnak minket, hogy ezt a szert ne alkalmazzuk, hanem arra, hogy még jobban odafigyeljünk az alkalmazása során.
Magyarországon 2014-ben folyt már klinikai vizsgálat favipiravirral mint influenza ellenes szerrel, egy multicentrikus nemzetközi klinikai vizsgálat részeként. Rövidesen hazánkban is újra elindulhat favipiravir hatóanyaggal összefüggő klinikai vizsgálat, amelynek során COVID19–ben szenvedő betegeken nézik majd a készítmény hatásosságát és a mellékhatás-profilt. Emellett több vizsgálat is folyik már más országokban favipiravirral, amelyek – mint minden más klinikai vizsgálat – a szer hatékony és biztonságos alkalmazását célozzák.
Végezetül arra kérjük az index.hu tisztelt cikkíróját, hogy olyan valótlanságok állításától tartózkodjon, mint hogy „egyes esetekben a kezelt nőkben születési rendellenességekkel jönnek világra”. Ilyen ugyanis sohasem fordult elő. Ugyanígy a cikk mellett szereplő fénykép is megtévesztésre alkalmas, ezért annak cikkből való eltávolítását is indokoltnak érezzük.
(Borítókép: Egy thalidomide miatt fejlődési rendellenességgel született óvodás ceruzát tartó eszköz segítségével ír. Fotó: Leonard McCombe / Getty Images)